Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

9. szám - Vincze József: A magyar–szovjet vízügyi műszaki-tudományos együttműködés 10 éve

Vincze J. : A magyar—szovjet vízügyi Hidrológiai Közlöny 1979. 9. sz. 383 gyártmányú furánepoxi gyantával. Az anyag és technológia magyarországi alkalmazását szovjet szakemberek végezték Kaposvárott. Az együttműködésben új téma a vízgyűjtő területek árvízvédelmi rendszerei matematikai modellezési módszereinek kidolgozása. Koordinátor intézmények: VITUKI — CNIIKIVR (Minszk). A közös kutatás célja: árvízvédelmi szempontból eltérő fejlettségű vízrendszerek hidrológiai, építéstechnológiai, közgazdasági adatai alapján általánosan alkalmazható matematikai modellrendszer kidolgozása. A tározással történő árvíz csökkentés szovjet és a töltésrendszerek építésével kapcsolatos magyar tapasztalatok alapján olyan modellt dolgoznak ki, amely mind a Szovjetunióban, mind Magyarországon alkalmazható. A vízgazdálkodási létesítmények tervezési és kivitelezés-szervezési módszereinek korszerűsítésével kapcsolatban elsősorban az ún. automatizált irányítási rendszerek bevezetésére irányul az együttműködés. A tervezési módszerek és a tervezéstechnológia ésszerűsítésének fő célkitűzései: — a vízgazdálkodási beruházási tevékenység hatékonyságának fokozása, az építkezés és az üzemeltetés költségeinek csökkentésére irányuló tervezési megoldások kidolgozásával és alkalmazásával; — a tervezői munka termelékenységének növelése a tervdokumentáció összeállítására fordított idő csökkentésével; — a tervezés átfutási idejének csökkentése, és az építkezések időben való ellátása műszaki tervdokumentációval. A meglevő tervezéstechnológiák elemzéséből nyert eredmények felhasználásával került sor a korszerű tervezéstechnológiai folyamatmodellek munkaközi terveinek elkészítésére, az első ütemben automatizálni kívánt tervezési műveletek kijelölésére, valamint a tervezési módszerek összehangolására vonatkozó műszaki előírások kidolgozására. Szerkezeti, tartalmi és tematikai egyeztetés után az együttműködő vállalatok (V1Z1TERV és Szojuzvodprojekt) hozzáláttak az eddig elkészült munkarészeket tartalmazó kézikönyv összeállításához. Az „Automatizált irányítási rendszerek kifejlesztése a VIZITERV-nél" c. témában a résztvevők tisztázták a helyzetfelmérésre vonatkozó módszereket, munkamegosztást, a felmérés konkrét végrehajtására vonatkozó elemzési módszereket, a helyzetfelmérést lezáró dokumentációk tartalmi és formai követelményeit, a rendszer javaslat kidolgozásának alapelveit, a szükséges kiegészítő adatokat. A szovjet kutatók által átadott módszertani anyagok alapján a VIZITERV-nél két ütemben végrehajtották a helyzetfelmérést, és összeállították az AIR kidolgozásának és bevezetésének előzetes munkatervét. A helyzetfelmérés során összegyűjtött adatok rendszerezése és elemzése után a módszertani előírásoknak megfelelő tartalmi és formai szempontból egyeztetett dokumentációt a szovjet partner részére átadtuk. A rendszerjavaslat (műszaki feladat) összeállítása megtörtént. Az automatizált irányítási rendszerek kifejlesztésére vezérigazgatói körrendeletben szabályozott feladatkörrel, hatáskörrel és felelősséggel a VIZITERV-nél Szervezési Bizottság alakult. A Vízgazdálkodási Intézet és a VNIIGiM együttműködik az irányítási módszerek kidolgozásában és bevezetésében a meliorációs és vízgazdálkodási építés területén gazdaság-matematikai modellek, elektronikus számítógépek alkalmazásával. A munka során mindkét intézet a vízépítőipari termelésirányítás automatizált irányítási rendszerének kidolgozását végzi. Ennek első eredményeként kidolgozásra és kiadásra került az alkalmazott szakkifejezések kétnyelvű terminológiai szótára. A továbbiakban az egyeztetett módszertani anyagok alapján a számítógépes termelésprogramozás konkrét bevezetési feladataihoz kapcsolódó munkák elvégzésére kerül sor. Az együttműködés kibővítése érdekében jelenleg vizsgáljuk egy háromoldalú magyar—szovjet— NDK együttműködés kialakításának lehetőségét. A kétoldalú műszaki-tudományos együttműködési megállapodásokon kívül eredményes munkát végeznek magyar és szovjet szakemberek a határvízi egyezményes kötelezettségek, ill. a KGST Komplex Programja végrehajtására irányuló sokoldalú együttműködés feladatainak végrehajtásában. Igen eredményes tudományos együttműködés alakult ki a Nemzetközi Hidrológiai Decennium keretében a Szovjetunió Hidrometeorológiai Szolgálatával is. E rövid ismertetésből is nyilvánvaló, hogy a magyar—szovjet vízügyi műszaki-tudományos együttműködés megbízható alapokon nyugszik, mindkét ország javára kedvezően fejlődik és széles távlatok előtt áll. Évente mintegy 30—40 magyar küldöttség utazik a Szovjetunióba, 100—200 szakértő 5—600 napot tölt ott. Hasonló képet mutat a hazánkba érkező szovjet szakértők és delegációk szakmai látogatásának és konzultációinak statisztikája is. Mérnökeink rendszeresen tanulmányozzák a szovjet szakirodalmat is. Az orosz nyelvű vízügyi szakcikk-fordítások évente meghaladják a 10 ezer oldalt. Szakmai folyóirataink, kiadványaink rendszeresen közölnek orosz nyelvű kivonatokat. A Magyarországon kiadott magyar nyelvű szovjet szakkönyvek népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azok rövid idő alatt kedvelt kézikönyvvé váltak. Hasonlóképpen keresettek a KGST keretében kidolgozott témák összefoglalói is. A magyar—szovjet vízügyi műszaki-tudományos együttműködés 10 évére visszatekintve, amint az a Hidrológiai Közlöny jelenlegi számában megjelent tanulmányokból is egyértelműen megállapítható, hogy az gazdag és eredményes volt. Szakembereink nemcsak tudásukat gyarapították, nemcsak ismereteiket hasznosították a közös munkában, hanem olyan igaz barátokra is találtak, akik mindig készek megosztani tapasztalataikat és készek segítséget nyújtani a legnehezebb feladatok megoldásában is.