Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

7. szám - Gombás Lukács: A műszaki fejlődés hatása a vízi létesítmények beruházási költség növekedésére

Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. 329 A műszaki fejlődés hatása a vízi létesítmények beruházási költség növekedésére GOMBÁS LUKÁCS* A távlati tervek készítésénél a munkaerő, anyag, gép stb. szükséglet mellett megbízható módon kell megtervezni a beruházások várható költségeit is. A költségek tervezését alapvetően két tényező befolyásolja: — az egyik a ráfordításoknak a gazdasági fejlődésből következő változása, — a másik a műszaki fejlődés következményeként előálló költségváltozás. A begyűrűző külföldi árhatások és az építőipari termékek árváltozása következtében ármozgással, általában áremelkedéssel kell számolni a különböző években megvalósuló létesítmények beruházási költségszükségletének a megállapításánál. A beruházási rendeletek ezért a beruházási javaslatok készítésénél a költségek várható emelkedésének becslését elő is írják. Az építőipari létesítmények árában bekövetkező változások megfigyelésével és elemzésével az építőipari árstatisztika foglalkozik. Fontos célja olyan árindexek kidolgozása, amelyek az árváltozások irányát és mértékét jelzik. Az egyes évek árindexei alapján a tárgyévet megelőző évekre vonatkozóan számítható az adott beruházási létesítmény korábbi árváltozásának mértéke. A beruházási árindexsorok változási tendenciái alapján a tárgyévet követő évek ármozgására bizonyos fokig következtetni lehet. A várható ármozgások mértékének becslése nagyobb pontossággal végezhető, ha a világpiaci tendenciák alapján megállapítást nyernek azok a főbb anyagféleségek, amelyeknek az árváltozásban meghatározó szerepük van. Ezek áremelkedéséből és az építőiparon belüli felhasználási arányból megállapítható az árindexek prognózisa és ennek alapján az építmény várható árváltozásának mértéke. Joggal feltételezhető tehát, hogy ennek segítségével többek között a vízügyi beruházások várható költségszükséglete jó közelítéssel becsülhető. A vízgazdálkodási beruházási tevékenység a vízkészlet és vízszükséglet közötti egyensúly megteremtésével, a vízkészlet tervszerű hasznosításával, a vizek termelésével és elosztásával, fogyasztás helyére vezetésével és elvezetésével, mennyiségi, valamint minőségi védelmével, a vízszint szabályozásával, víziutakkal, a vizek kártételei elleni védekezéssel kapcsolatos létesítmények, művek és berendezések állóeszközállományt növelő megvalósítása. Beruházási tevékenységnek minősül az ezzel kapcsolatos munka, valamint az ezekkel összefüggő egyéb hasznos tevékenység. E meghatározás is jelzi, hogy a vízügyi beruházások közép és hosszútávú tervének összeállítása számos tényező gondos mérlegelését, a szükségletek, lehetőségek és az anyagi-műszaki erőforrások * Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest helyes felmérését, ezen belül a várható költségszükségletek megbízható becslését és azok változására kiható tényezők ismeretét igényli. A tudományos és technikái forradalom hatása a vízügyi létesítmények területén is számos formában jelentkezik. Új építési és szerkezeti anyagok jelentek meg (pl. műanyag csövek, különböző műanyag szerkezetek; szigetelő-, felület védő-, kötő- és ragasztó anyagok), fejlettebb építési és üzemelési technológiák kerültek alkalmazásra. Megjelent az automatizálás és a távirányítás is. A műszaki fejlődés eredményei alkalmazásának számos pozitív hatása van. Nő a létesítmények élettartama, az építés és az üzemelés élőmunka igénye csökken, növekszik megbízhatósága, víztakarékos üzemmódok válnak lehetővé. A műszaki fejlődés eredményei alkalmazásából eredő gazdasági előnyök számításának módszerei ismertek, így azokkal nem ennek a cikknek keretében foglalkozunk. Általánosságban megállapítható, hogy a műszaki fejlődés eredményei alkalmazásának következtében nö a létesítmények használati értéke, ezzel együtt nő a létesítési, beruházási költsége is, feltételezve mindenesetben, hogy a létesítményeknél csak olyan műszaki fejlesztési eredményt alkalmaznak, amelyek azok használati értékét növelik. Felvetődik a kérdés, hogy kifejezésre jut-e az építőipari, illetve beruházási árindexekben az a költségnövekedés, amit a műszaki fejlődés eredményének alkalmazása okoz, illetve az ilyen jellegű költségváltozások megfigyelésére kiterjed-e. A beruházási árstatisztika kizárólag az azonos méretű és minőségű termék árában egyes időszakokban bekövetkezett változást, azaz az árváltozás jellegű költségváltozásokat méri. Például az adott átmérőjű, falvastagságú és minőségű ac. csőnek az ilyen jellegű árváltozása azt jelzi, hogy a cső előállításához szükséges élő- és holtmunka ráfordításban történt értékváltozás. Nem tekinti árváltozásnak azonban azt a költségváltozást, ami oly módon áll elő, hogy a létesítménybe magasabb használati értékű szerkezeti elem kerül beépítésre, például, ha az ac. vízvezetéki nyomócső helyett az annál jóval magasabb árú gömbgrafitos öntöttvascsövet építettek be a létesítmény kivitelezése során. Ezt az árindexek nem is jelzik. Nem fejezi ki az árindex azt a költségnövekedést sem, amit a gazdaságilag hatékonyabb, de nagyobb költségráfordításokkal járó új építési technológiák okoznak. Így nem mutatható ki árváltozásként pl. az a használati értékkülönbség sem, ami egy hagyományos építőipari technológiával épült, illetve előregyátott vasbeton-elemekből ragasztással készült víztározó-medence között keletkezik. De nem vehető árváltozásként figyelembe az sem, ami akkor következik be, ha egy hagyományos kézi mozgatású tolózár helyett elektromotorral meg-