Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

6. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: Az 1879. évi szegedi árvíz és a tiszai vízjelző szolgálat kialakulása

282 Hidrológiai Közlöny 1979. 6. sz. Dr. Lászlóffy W.: Az 1879. évi szegedi árvíz [15] Péczely György: Az éghajlatkutatás története Ma­gyarországon (Lásd Országos Meteorológiai Szolgá­lat: Fejezetek a magyar meteorológia történetéből 1870—1970. Buda-pest, 1970. 23—63. lap) [17] Mazoyer, A. : Note sur le service de prévision des crues de la Loire centrale Annales des Ponts et Chaussées, 1890, II® semestre [18] Péch, Joseph: Prévision des crues (Version fran­faise de S. Isoz) Budapest, Ministőre de l'Agricul­ture, Parties I-II: 1895, parties II-IV: 1897. Péch, Joseph: Wasserstandsprognose, Studie über die Voraussagung der zu erwartenden Wasserstände 2 Bd. Budapest, Ackerbauministerium, 1895— 1897. [19] Ministére de V Agriculture: Le service National Hydrométrique en Hongrie, Budapest, 1900. (Ma­gyarul: Az Országos Vízjelző Szolgálat Bp, 1902) [20] Hirschfeld Sámuel : Jelentés — miniszteri mérnök 1889. évi párizsi tanulmányútjáról. A földművelés­ügyi minisztérium Vízrajzi Osztályának Évkönyvei, IV. kötet, Budapest, 1891. 13—40. lap. [21] Bitter, Charles: Application de la notation hydro­grade ä la représentation des variations journaliéres de niveau constatées aux diverses stations hydro­métriques des riviéres de la Hongrie Annales des Ponts et Chaussées, 1895. [22] Kun László : Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve. Vízügyi Közlemények, 1937. évi 3—4. szám, 345—366. lap. [23] Bogárdi János : Vízrajzi munkálatok, vízrajzi szol­gálat a Tiszavölgyben (Lásd: Magyar Technika Könyvtára 1. A Tisza-völgy műszaki problémái. Szerk.: Folly Róbert. Budapest, 1947. 76—87. lap) [24] Korbély József: Az árvízjelzés, tekintettel a Körö­sök és a Berettyó vízjárására, valamint a Tisza szegedi és csongrádi vízállására. A Magyar Mérnök­és Építész-Egylet Közlönye, 1909. 30—73. lap. [25] Szesztay Károly : A vízjárás előrejelzésének néhány módszere ós hazai alkalmazásuk. Vízügyi Közle­mények, 1961. évi 3. szám, 249—292. lap. [26] Szesztay Károly : A Tisza vízjárásának előrejelzése, Budapest, VITUKI, 1972. 25 lap, mellékletként segédletek 28 viszonylatra. [27] Kovács György : A Körösök vízjárásának előrejel­zése. Budapest, VITUKI, 1974. 17 lap + 27 mellék­let. [28] Szlávik Lajos : A Körösök vízjárásának előrejelzése. Körösvidéki Vízügyi Szemle, 1975. 6. ós 1976. 1. sz. V. Vízügyi Történeti Napok Szeged, 1979. március 13—14. A Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottsága, továbbá Szegedi Területi Szervezete a szegedi árvízkatasztrófa századik ávfordulója alkalmából, az V. Vízügyi Történeti Napok keretében 1979. március 13-án tudományos ülésszakot, március 14-én pedig ta­nulmányutat rendezett, amelyen az 1879. évi árvíz­katasztrófa hidrológiai, műszaki és történeti vonatkozá­sairól, valamint Szeged város árvízvádelmi műveiről hangzottak el előadások és voltak bemutatók. A tudományos ülésszakot Marczell Ferenc, a Vízügyi Történeti Bizottság elnöke nyitotta meg. A szegediek, de még a vízügyek országos fejlődése számára is fontos évforduló méltatásán túl kegyeletes szavakkal emlékezett meg Dévény Istvánvó\, a Szegedi Területi Szervezet egy­kori elnökéről, aki a Magyar Hidrológiai Társaság kere­tében 29 évvel ezelőtt újraélesztette a szegedi árvízka­tasztrófáról történő megemlékezéseket. Dr. Simády Béla, a Szegedi Területi Szervezet elnöke, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője az árvízszintek növekedésének esélyeit vizsgálta előadásában. Megállapította, hogy a tiszai töltésrendszer megépíté­sével elért árvízmentesítés következménye az árvíz­szintek 3 — 3,5 m-es emelkedése volt. A töltésrendszer el­készülte után azonban a folyó vízjárása statisztikailag egyöntetűvé vált, s így az árvízszintek további nagy­mérvű, vagy katasztrofális emelkedése már nem vár­ható. A magas vízállások nagyságrendjére tehát adott átlagos visszatérési idő mellett következtetni lehe't, s ezzel kijelölhetők az árvízvédelmi létesítmények min­denkori céljai. Kardos Imre, az ATIVIZIG igazgatóhelyettes fő­mérnöke Szeged árvízvédelmi rendszerének kialakulását ismertette. A történeti fejlődés bemutatása után az 1879 utáni létesítmények építését egykorú fényképeken ós tervrajzokon szemléltette. Rámutatott a partfal-épí­tés és folyószabályozás sok nehézségére. Dr. Iíováts Gábor, az ATIVIZIG termelési igazgató­helyettese a szegedi új partfal 1973—1979 közötti építé­sének eseményeiről számolt be. Filmvetítés keretében elevenítette fel az építés egyes fontosabb eseményeit. Dr. Vágás István, kandidátus, az ATIVIZIG főmunka­társa azt a kérdést fejtegette, hogy száz évvel ezelőtt, az addig gyűjthető hidrológiai adatokból milyen mérték­ben lehetett előre látni a szegedi katasztrófát előidéző árvíz­szint-növekedést. Dr. Lászlóffy Woldemár, a műszaki tudományok dok­tora, távollétében felolvasott előadásában a szegedi árvíz tanulságai nyomán létrehozott tiszai vízjelző szol­gálat megszervezésének történetét és a szolgálat első évti­zedeinek tudományos eredményeit ismertette. Dr. Bátyai Jenő, kandidátus, a MTESZ Csongrád m. szervezete keretei között működő Történelmi Albizott­ság titkára Szegednek az 1879. évi árvizet követő újjáépí­tését — az újjáépítés legfontosabb elveit és megoldásait — mutatta be. Dr. Dóka Klára, kandidátus, a VIZDOK tudományos főmunkatársa Szeged árvíz utáni újjáépítésének szerve­zetét ismertette. Levéltári kutatásai alapján adatokat közölt a királyi biztosság, főként annak műszaki osztá­lya működéséről ós a munkálatok akkori irányításáról. Dr. Andó Mihály, kandidátus, a szegedi József Attila Tudomány Egyetem docense Szeged település szintjének földrajzi és földtani viszonyait, valamint az újjáépítés során eszközölt térszinfeltöltés hatásait mutatta be. Az 1970. évi árvízvédekezés egyes eseményeit filmfelvéte­leken ismertette. Dr. Pálfai Imre, az ATIVIZIG osztályvezetője a hid­rológiai adatok száz évre visszamenő elemzése nyomán bemutatta az árvízi időszakok megjelenésének és elosz­lásának eddigi tapasztalatait a szegedi vízmércére vonat­koztatva. A tudományos ülésszakot követő tanulmányút részt­vevői 1979. március 14-én megtekintették a katasztrófát okozó gátszakadás helyét a jelenlegi körtöltésen, meg­koszorúzták a város újjáépítőjének, Lechner Lajosnak az emléktábláját a róla elnevezett téren, megtekintették a március 11-én felavatott emlékoszlopot, végigjárták az új partfal létesítményeit, végül pedig megtekintették az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által létesített víz­ügyi emlékhely kiállítását. Az V. Vízügyi Történeti Napok rendezvényein mintegy 100 résztvevő jelent meg. Dr. Vágás István

Next

/
Oldalképek
Tartalom