Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

1. szám - Dr. Vágás István: Adatok az 1876–1975-ös időszak tiszavölgyi árvizeiről. IV. A Tisza fontosabb árhullámai 1912 és 1961 között

28 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Dr. Vágás 1.: Adatok az 1876—1975-ös időszak 1913 Ebben az évben a nyári árhullám volt a legmagasabb. (2.a ábra). Az 1913. év nyári árhullámához később is csak az 1933. és az 1974. év nyári árhulláma volt hasonló. 1933-ban a vízállások nyáron alacsonyabbak, 1974-ben magasabbak voltak, mint 1913-ban. / II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. [hónap] 2.a ábra. A Tisza vízállása Szegednél, 1913 Abb. 2.a Wasserstand der Tisza bei Szeged, 1913 Az árhullám két fő ágból indult (2.b ábra). Vásárosnaményban július 4-én 650 cm-es, július 14én 785 cm-es tetőzés volt. A Szamos ezzel egyidejű vagy ezt megelőző csengeri tetőzései: 388 cm és 686 cm. Az első árhullám Tiszafüred után vált veszteglővé és várta be a másodikat. A Tokaj— Szolnok közti levonulás az első árhullámnál 22 nap, a másodiknál 7 nap volt. A Bodrog hatása csak a második árhullámnál látszik, a Sajóé egyiknél sem. A Körösnek sem volt sok hatása a Tiszára. A Maros ellenben újra jelentős hatással volt a Tisza tetőzési vonalára. A viszonylag korai, július 18-i ritka magasságú 506 cm-es makói tetőzés magához tudta húzni a tiszai tetőzések vonalát, sőt azt Szolnoktól kezdve két ágra törte. Szegeden a korábbi tetőzési ág eredményezte a nagyobb vízállást: július 20-án 802 cm-t. Tiszaugon viszont éppen a későbbi tetőzési ág hozott nagyobb vízállást. A Maros Makón július 27-én tetőző 350 cm-es árhulláma a 18-inál kétségtelenül kisebb volt, de elegendő ahhoz, hogy Tiszabő alatt egyidejű tetőzéseket idézzen elő. 1915 Az év folyamán először tavaszi áradás volt, majd decemberben telet megszakító olvadás miatt újabb, ritkábban előforduló téli áradás is (3.a ábra). l.c ábra. Tetőzési vonal, 1912. szeptember-október Abb. l.c Kulminationslinie, September-Oktober 1912 2.6 ábra. Tetőzési vonal, 1913. július Abb. 2.b Kulminationslinie, Juli 1913