Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

6. szám - Dr. Kováts Gábor: A szegedi partfal építése 1973 és 1978 között

264 Hidrológiai Közlöny 1979. 6. sz. Dr. Kováts G.: A szegedi partfal 9. kép. A régi alapokra ,,ráültetett" szögtámfal a Múzeum épülete előtt (1975. febr. 14.) Bild 9. Auf die alter Fundamente „draufgesetzte" Winkelstützmauer vor dem Museum-Gebäude (14. Februar 1975.) 10. kép. Felső támfal és lépcsősor a közúti hid feletti szakaszon, közvetlenül a befejezés előtt (1975. nov. 27.) Bild 10. Ödere Stützmauer und Treppenreihe an der Strecke oberhalb der Strassenbrücke unmittelbar vor der Fertigstellung (27. November 1975.) Éppen ezért sokszor a bontási munkák elvégzése és a tényállapot megállapítása után a kiviteli terveket módosítani kellett. Ugyancsak módosítást igényeltek bizonyos technológiai megoldatlanságok is. A kiviteli munka során a MÉLYEPTERV állandó tervezői művezetői tevékenység keretében az ATIVIZIG tervezőivel karöltve ezeket a szükséges módosításokat elvégezte, illetve jóváhagyta. Vizsgáljuk meg ezek után a kivitelezés egyes érdekesebb részletkérdéseit: A partfal rekonstrukciónak jelentős és viszonylag önálló része volt a folyószabályozási munka, mely elsősorban a stabilitást hivatott biztosítani. Ez a feladat nem technológiájában, hanem tömegében jelentett újszerűséget, mert a korábbi éves kőmennyiségek mintegy 5-szörösét kellett évente beépíteni. Miután ez teljes egészében vízi úton több okból nem volt megoldható, a kő zömét vasúton érkeztettük Szegedre, ott hajóra raktuk és hidraulikus polipmarkolóval felszerelt úszódaruval építettük be. A kőmű alapját kezdetben hagyományos rőzsepokróc, az utolsó szakaszon pedig ,.FÓR-GÁL" rendszerű polipropilén alapanyagú műanyag-rőzse kombinációjú szőnyeg alkotta. A tulajdonképpeni partfalépítés 1974 év nyarán a híd feletti szakasz hátraléptetett felső szögtámfalának kialakításával vette kezdetét. Itt szeretnénk kitérni a partfalépítés egyik leggyobb technológiai problémájára. Tekintettel arra, hogy ez a mű egy gyorsan fejlődő nagyváros szívében épült, az esztétikai igények igen magasak voltak. A MÉLYÉPTERV eredeti elgondolása szerint mind az új támfalak, mind a régi, megmaradó téglafelületekre kerülő köpenyfalak deszka zsaluzatban helyszíni betonból készültek volna. Ezzel a módszerrel a megjelenő felületek egységes és magas esztétikai értékű megjelenését biztosítani rendkívül nehéz, ezért kerestük azt a módszert, mely a gyors és egyszerű építés mellett az esztétikai igényeket is biztonsággal kielégíti. A különböző elgondolások közül végül Fajka László mérnökünk tervét valósítottuk meg. A megoldás lényege, hogy a megjelenő felületek zsaluzását deszka zsaluzat helyett bentmaradó zsaluzatként alkalmazott 8 cm vtg. bordákkal merévített előregyártott vb elemekkel, úgynevezett zsaluzó panelokkal oldottuk meg. A pánelok'külső, meg11. kép. Magastámfal, előregyártott támasztóbordákkai a pénzügyi épülettel szembeni feljárónál (1976. júl. 12.) Bild 11. Hochstützmauer mit vorgefertigten Stützrippen beim Aufgang gegenüber dem Finanzgebäude (12. Juli 1976.) 12. kép. A déli (klinikák előtti) feljáró és a csatlakozó felső támfal építése (1976. szept. 28.) Bild 12. Bau des südlichen Anfangs (vor den Kliniken) und der anschliessenden oberen Stützmauer (28. Sept 1976.)