Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

6. szám - Dr. Vágás István: Az 1879. évi, Szeged városát rombadöntő árvíz hidrológiai képe

Dr. Vágás 1 : Az 1879. évi szegedi árvíz Hidrológiai Közlöny 1979. 6. sz. 24

rt 1. kép. A szegedi Tisza-pari és a várkörönd az árvíz előtt Bild 1. Das Theissufer und die Burgrotunde in Szeged vor dem Hochwasser 35 évvel ezelőtt még a 600 cm-es vízállásokat is ritkaságként tekinthette, nemcsak a 700 cm-es, hanem a 800 cm-es vízállások fogadására is fel kellett készülnie, és senki sem tudhatta, vajon ez elegendő lesz-e. Ha semmi mást, ezeket a tényeket látták a szakemberek, látták Szeged város vezetői s mindent megkíséreltek a további fenyegetések megelőzésére. Sajnos, az akkori kormány a küszöbön álló veszélyt lekicsinyelte. A mai, elméletileg fejlett statisztikai módszerből talán több fenyegető körülmény vált volna világossá, bár a még be nem következett adatok vonatkozásában ezen az úton sem lehetett volna mindent előre látni. Ha abból indulunk ki, hogy Szeged vízmércéjére 1834-től kezdve állhattak rendelkezésre napi vízállási adatok — bár kisebb hiányokkal — és figyelembe vesszük, hogy az évi nagyvizek 1834 és 1879 közötti adatsora szintén megvolt, úgy ennek statisztikai paraméterei, tekintet nélkül a folyó életében éppen abban az időszakban bekövetkező vál • tozásra is, valamilyen többletinformációt azért már szolgáltathattak volna, feltéve, hogy az ilyen vizsgálati módszer a vízmérnökök gyakorlatában akkor járatos lett volna. E tanulmány szerzője a Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. számának 320. oldalán elemezte a Tisza, szegedi vízmércéjén 1834 és 1875 között észlelt évi nagy vizeinek adatsorát. Az adatok eloszlása csak nagyobb közelítés mellett követte a normális (Gauss-féle) eloszlást. Az ennek megfelelően értelmezett statisztikai jellegadatok az alábbiak voltak: [4] KNV, azaz a negyven évi NV átlaga: 544 cm. a, azaz a statisztikai sokaság szórása: ± 144 cm. Ezekből következik, hogy az évi nagy vizek két szigmás, azaz 95,4%-os tartománya a 256—832 cm-es vízállások közötti számköz, a száz évenként átlag egy ízben várható vízállás 880 cm, a „három szigmás", vagyis az l,3%

0-es vízállás pedig 976 cm. Más kérdés, hogy milyen értékű kijelentés lehetett 2. kép. A felsővárosi templom, iskola és házak árvízben Bild 2. Die Oberstädtische Kirche, Schule und Häuser im Hochwa*.*;cr