Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
3. szám - Aujeszky Géza–dr. Karácsonyi Sándor: A partiszűrésű vízszerzés egyszerűsített eseteinek hidraulikai jellemzése
Aujeszky G.— dr. Karácsonyi S.: A partiszűrés Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. 121 ben és térben változó feltételek között lejátszódó folyamatok nyomon követésére. Permanens áramlás esetén, ha egyúttal a szivárgási tényező is állandó a térben, a (2) jelű összefüggés az alábbival helyettesíthető (z-et a vízparttól mérve): hozama viszont nagyságrendileg nagyobb a kivett vízhozamnál; — a vizsgált esetekben az áramlás (legalábbis közelítőleg) permanensnek tekinthető, vagyis a vizsgált esetek olyan folyóbeli vízállásokhoz tartozóaknak tekinthetők, amikor a folyóban (pl. apadás mélypontján, vagy áradás tetőpontján, Ebből a változók szétválasztását követő integrálással Hy\-y\ ) (4 ) q 2 (X 2X l)' W ahol y 1 az x v y 2 pedig az x 2 távolsághoz tartozó vízmagasság. x 1 = 0; y^H, valamint x 2 = L\ lh — Vn esetén pedig a közismert galéria képlet adódik: m ahol H a vízszint a folyóban, y„ a vízszint a víztermelő létesítményben (galéria, kútsor) a vízzáró fekü felett, L pedig a víztermelő létesítmény távolsága a folyó szélétől. Ha a szivárgási adottságok változóak (ugyancsak permanens áramlás és galériajellegű vízkivétel mellett), de a változás nem pontról-pontra történik, hanem csak néhány egymástól eltérő szivárgási tényezőjű „szeletre" osztható a vízfolyásra merőlegesen felvett keresztszelvény, akkor a galéria-képletnek az egyes „szeletekre" sorra egymásután történő többszörös alkalmazása is célravezető lehet. Ez esetben a (4) jelű összefüggés használható, egymásután alkalmazva azt az egyes különböző k szivárgási tényezőjű „szeletekre": x 1-ként és £ 2-ként mindig a vizsgált „szelet" határvonalainak megfelelő vízszintes távolságokat, ?/ rként és tóként ezen határvonalaknak megfelelő vízzáró fekü feletti vízszintmagasságokat, illetve az illető „szeletre" átlagosan jellemző szivárgású tényezőt behelyettesítve. Megjegyzendő, hogy (permanensáramlás és galériajellegű vízkivétel esetében) a „szeletek" számát nagymértékben szaporítva — és ezzel egyidejűleg az egyes „szeletek" vastagságát egyre kisebbre — végül Ax nagyságrendűnek felvéve, a galéria-képlet egymásutáni többszörös alkalmazásából álló módszer a véges differenciák módszerének permanens áramlásra alkalmazott esetével válik azonossá. Jelen tanulmányban a szemléltetés céljából bemutatásra kerülő számszerű eredmények nyeréséhez számítási módszerként a galéria-képlet egymásutáni többszörös alkalmazásából álló módszert használtuk fel. A számításokat egyszerűsített modellre vonatkoztatva végeztük, az alábbi feltételezések mellett: — a tápláló vízfolyás medre teljes egészében harántolja az alulról vízszintes vízzáró feküvel határolt vízadó réteget, továbbá a vízfolyás közel függőleges partfalú; — a galériajellegű vízkivételi létesítmény kizárólag a vízfolyás felől kap vizet, vagyis a „háttér" talajvíz felől vízbetáplálás nincs; a vízfolyás víz1. ábra. A folyóvízállás hatása a vízhozamra : (a) a parttól mért távolság; (b) a vízvezető réteg szivárgási tulajdonsága és (c) a vízkivételnél előállított vízszint függvényében Puc. 1. BAunnue pacxoda eodbi e peice na 3a6op eod öepeaoeoü (fiuAbmpayuu; (a) paccTOHHHe OT űepera, (0) BoaonpoBOAHOCTb BoaoHOCHoro ropw30HTa, fej BJIHflHHe nOHHWeHHH Ha fleÖHT CKBa>KHHbI Abb. 1. Einfluss des Flusswasserstandes auf die Abflussmenge in Funktion (a) der vom Ufer gemessenen Entfernung; (b) Sickerungseigenschaft der wasserführenden Schicht und (c) des Wasserspiegels bei der Wasserentnahme
