Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
3. szám - Aujeszky Géza–dr. Karácsonyi Sándor: A partiszűrésű vízszerzés egyszerűsített eseteinek hidraulikai jellemzése
122 Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. Aujeszky G.—dr. Karácsonyi S.: A partiszűrés vagy egyéb helyzetben) jelentősebb időbeli vízállás változások nincsenek. A választott számítási módszert és egyszerűsített modellt az indokolja, hogy a szivárgási tényező vonatkozásában csupán néhány „szeletben" mutatkozó változékonyság figyelembevételével, továbbá a háttér talajvízből történő vízbetáplálás, a változatos partalakulat, valamint a nem permanens folyamatok bonyolító hatásaitól mentesen így mutathatók ki a legtisztább, legegyszerűbb formában a lejátszódó folyamatok döntő jellegzetességei. A számítások is így voltak a legegyszerűbben végrehajthatók (az FTI COMPUCORP 327-es asztali számítógépén). •v 3. A nyert számszerű eredmények értékelése A végzett számítások első csoportja a kitermelhető vízhozam nagyságában mutatkozó változási tendenciák szemléltetésére irányult, a folyóvízállás (H), a kútsor (galéria) vízparttól mért távolsága (L), a vízadó réteg szivárgási tényezője (k), ill. a kútsorban (galériában) leszívott vízszint vízzáró fekü feletti magassága (y n) függvényében. A számítások az*(5) jelű képlet alapján történtek, a vízadó rétegben mindenütt azonos k szivárgási tényező feltételezése mellett. A számítások eredményeit az Íja, l\b, illetve llc ábrákon feltüntetett görbeseregek ábrázolják. A folyóvízállásnak a vízhozamra gyakorolt — tapasztalatból jól ismert — nagyarányú hatása a bemutatott görbeseregeken is szembetűnően megmutatkozik. Külön érdemes felfigyelni azonban a vízhozam jelentős csökkenésére a kútsor vízparttól való távolságának növekedésével. Ez a hatás arányaiban hasonló ahhoz, mint (egyébként azonos távolság esetén) a vízadó réteg szivárgási tényezőjének csökkenéséből eredő vízhozam csökkenés. Közismert a kútbeli leszívás növelésével elérhető hozamnövelés, de a vízhozam növekedésének a bemutatott görbékről leolvasható mértéke mégis figyelemre méltó. A végzett számítások második csoportja az (ö) jelű képlet y n = ) rH*-2j-L (6) alakra átrendezett formájából indult ki. A kútsornál (galériánál) levő üzemi vízszint értékében mutatkozó változási tendenciák szemléltetésére irányult a folyóvízállás (H), a kútsor (galéria) vízparttól mért távolsága (L), a vízadó réteg (minden pontban azonosnak feltételezett) szivárgási tényezője (k), illetve az egységnyi hosszú kútsorból (galériából) kitermelt vízhozam (q) függvényében (2/a, 2jb, ill. 2/c ábrák). Míg magasabb folyóvízállások esetén az azonos vízhozam kivételéhez tartozó üzemi vízszintek közel lineárisan változnak a folyóvízállások függvényében, addig az alacsonyabb folyóvízállások esetén a folyóvízállás csökkenésével az üzemi vízszint rohamosan csökken. A görbék szemléletesen mutatják azt is, hogy a kútsor (galéria) vízparttól való távolságának növekedése, vagy a vízadó réteg szivárgási tényezőjének csökkenése, vagy a kivett vízhozam növelése mind erőteljesen csökkentik az azonos folyóvízálláshoz tartozó üzemi vízszintet a kútsornál (galériánál). Az elvégzett számítások harmadik csoportja a kolmatáció hatásának szemléltetésére irányult. A kolmatáció figyelembe vétele a vízfolyás medrének oldalán helyetfoglaló Ax k elemi vastagságú és csökkent vízvezetőképességű — k* szivárgási tényezőjű (£*<£) — réteg formájában történik. A Ax k vastagságú kolmatált rétegen történő átszivárgás után a vízfolyásbeli H vízszint egy nála kisebb y 0 értékre csökken (a vízzáró fekühöz képest). A galériaképlet egymásutáni többszörös alkalmazásának elvét követve az (5) jelű összefüggés külön-külön felírható a Axjc vastagságú és k k szivárgási tényezőjű kolmatálódott rétegre, illetve a Vízadó rétegnek a kútsorig (galériáig) terjedő L—Ax k vastagságú és k szivárgási tényezőjű további szakaszára: 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10,0 11,0 12,0 3,0 4,0 50 5,0 7,0 8,0 9,0 10,0 11,0 12,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10Ű 11,0 12,0 2. ábra. A folyóvízállás hatása a kútsorbeli vízszintre : (a) a vízkivétel parttöl valő távolsága; (b) a vlzvezetőréteg szivárgási tulajdonsága és (o) a vízhozam függvényében Puc. 2. Bjiumue ypoenn eodu e peue na eopii30Hin eodu e aceancuHax (a) YFLAJREHHE Bono3a6opa OT Sepera, (6) BOAONPOBONHBIE CBOFTCTBABOFLOHOCHORO ropH30HTa, (c) BJIHHHHC pacxona BOÁM Ha AC6HT CKBAWNN Abb. 2. Einjluss der Flusswasserstandes auf den Wasser Spiegel in der Brunnenreihe, in Funktion (a) der Entfernung der Wasserentnahme vom Ufer; (b) der Sickerungs eigenschaft der wasserführenden Schicht und (c) der Abflussmenge
