Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
3. szám - Ambrus Lajos: A drénezés elméleti és gyakorlati kérdései franciaországi tanulmányutak tapasztalatai alapján
106 Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. Ambrus L.: A drénezés E = _ iJcHi + 8kH 0ö' al n + 8R(H 0+Ö') 2, a a lecsapolási tényező, k a Darcy-féle vízvezetőképesség [m/nap], d' a Hooghoudt-féle ekvivalens mélység [m], mely függ a vízzáróréteg mélységétől (ő), a talajcső átmérőjétől (d) és magától a talaj csőtávolságtól (E). Guyon újabb, analóg modelleken végzett kutatásai szerint ö' függ a talajvízszint magasságától is: ö' =f(E, 6, d,H 0) (4. ábra) R dimenziónélküli tényező: R=f(E, ö, d), értéke 0 és 0,5 között változik. Atmero-6cm A talajcsolavolsag szamitasaa - permanens áramlás-, b - kiürülés esetében 3. ábra. A talajcsőtávolság számítása: a) permanens áramlás esetében, b) nempermanens áramlás esetében Puc. 3. Paciem paccmomun 3aicjiadKU dpenaxcHbix mpyö: a) e CAynae ycmaHoeuemezocH deuMceHua eodu, 6) e cjiytae neycmaHoeueuiezocH deujiceHun eodbi Abb. 3. Berechnung der Dränrohrentfernungen : a) ím, Falle permanenter Strömung, b) im Falle nichtpermanenter Strömung A talaj csőhálóz at méretezésének elméleti alapjai A talajcsőhálózat műszaki paramétereit hidraulikai modellek vizsgálatán alapuló számításokkal határozták meg. Az első ilyen modell a permanens áramlási viszonyok esetének felel meg (3a ábra). Állandó intenzitású esőt feltételezve a talaj csőtávolságot úgy határozzák meg, hogy a talajvíz ne emelkedjék a növény víztűrése által megszabott maximális szint fölé, illetve csak kivételesen és rövid ideig emelkedhet a gyökérzónába, legfeljebb 20 cm-ig közelítve meg a talaj felszínét. A levezetendő vízhozam ilyenkor az eső időtartamától függ, vagyis attól, hogy milyen érzékeny a növény a talaj túltelítődésére. A talajcsőtávolságot (E) ebben az esetben^ a Guyon—Thirriot formulával határozzák meg. Altalános esetben, amikor a vízzáróréteg a talajcsövek alatt van: ahol: I 0 a mértékadó csapadék intenzitása [m/nap], 0 1 2 3^5 6 7 8 9 10 11 vízzáróréteg melysége, ő [m] 4. ábra. A Hooghoudt-féle ekvivalens mélység (ö') meghatározása Puc. 4. OnpedeAeHue BKeueaAenmuou ZAyßuHbt (d) no Xozxoydmy Abb. 4. Bestimmung der Hooghoudt-sehen äquivalenten Tiefe (»') Végül is a talaj csőtávolság ezzel a módszerrel könnyen és gyorsan meghatározható a következő séma szerint: az adott gyakoriságú csapadék időtartama: r I a csapadék átlagos intenzitása: / 0 = f (T) I a mértékadó beszivárgás: I = l aa \ a talajcsőtávolság: E = f (k, H 0, I, ö') Lényeges szempont, hogy az I u meghatározásához számításba vett csapadék időtartam a növény víztűrőképességétől függ. Ennek meghatározásához magyar kutatók (VITUKI, Gödöllői Agrártudományi Egyetem) eredményeit vették alapul. Általában legelőnél 7—8 napot, gabonaféléknél 3—4 napot, zöldségféléknél 1 napot vesznek számításba. E módszer hibájául róható fel, hogy állandó intenzitású csapadékkal számol, jóllehet az intenzitás még ugyanazon eső folyamán is változik. Ezért a permanens viszonyokon alapuló számítás csak ott jogosult, ahol hosszabb időtartamú téli—tavaszi csapadékok a jellemzőek (Nyugat-Franciaország). A második modell a kiürülés folyamatának, nempermanens áramlási viszonyoknak felel meg (3b ábra). A talaj csőtávolságot ebben az esetben úgy választják meg, hogy a csapadékok közötti csapadékmentes időszakokban még elég idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a talaj kellőképpen kiszáradjon és a tervezett mezőgazdasági munkákat el tudják végezni. Ehhez ismerni kell a csapadékmentes
