Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
3. szám - Ambrus Lajos: A drénezés elméleti és gyakorlati kérdései franciaországi tanulmányutak tapasztalatai alapján
Ambrus L.: A drénezés Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. 107 Az évi tiszta jövedelem maximumát a B(E) függvény deriváltjának zérus helye szolgáltatja, azaz ha dB „ -=o, vagyis d R áü d E d R d A d E d E d E d E = a • d P d E Az R(ß) függvény meghatározásához ismerni kell a talaj telítődésének tulajdonítható terméscsökkenés értékét, ami annál nagyobb, minél tovább tart ez az állapot. A relatív terméscsökkenést magyar kutatók (VITUKI, Gödöllői Agrártudományi Egyetem) vizsgálatai nyomán a csapadék időtartamával hozva kapcsolatba: Qm— Q = a.t n, ahol Q m a drénezéssel elérhető maximális termés, q a drénezés nélkül várható termés, r a csapadék időtartama, a növény szorzó (gabonaféléknél 0,003, legelőnél 0,001), n egynél nagyobb hatványkitevő Ennek az összefüggésnek a segítségével a következő séma szerint kapcsolat hozható létre a talajcsövezés hidrodinamikai és agronómiai paraméterei között: a csapadék időtartam: r \ átlagos csapadókintenátlagos beszivárgás: terméscsökkenés: Ao I = al n talajcsőtávolság: E a talajcsövezés hektáronkénti önköltsége: P (E) t amortizáció: A(E) ós termelési költség: F . I hektáronkénti összes költség: D = A + F termés: Q—Qm—Ao i a termés eladási egységára: p bruttó jövedelem: R (E)=pg időszakok eloszlását, és statisztikai vizsgálatokkal meg kell határozni a mezőgazdasági munkák szempontjából kritikus hónap (vagy hónapok) átlagos csapadékmentes időszakának időtartamát. Ha például ez az időtartam 6 nap és a tervezett munkák elvégzése 5 napot igényel, akkor 1 nap alatt kell a talajvízszintet a kívánt mélységre süllyeszteni. A tapasztalatok szerint ha a talajvízszint az eső után egy nappal 25 cm-rel a szántott réteg alá süllyed, akkor a talaj a gépi munkák szempontjából már kellőképpen szikkadtnak tekinthető. Ezért Franciaországban a jelenleg érvényben levő tervezési előírások szerint (az Egyesült Államokból átvett normák nyomán) a talaj csőtávolságot úgy számítják, hogy a szántott réteg aljától (a talajvíz feltételezett maximális helyzete közvetlenül az eső után) 1 nap alatt 25 cm süllyedést tegyen lehetővé. A talaj csőtávolságot ebben az esetben a kísérletileg igazolt Guyon—Thirriot formulával számítják: ip2 40' (k-t 4Rölüg <(2 ö' + h 0)h ahol, a már ismert jelöléseken kívül: h 0 a talajvíz tetőpontjának magassága a t = 0 időpontban h a talajvíz tetőpontjának magassága a t időpontban N a talajvíz alakjától függő numerikus tényező; iV = 0,45 ha <5' a Ä-hoz képest kicsi, viszont ha h kicsi a ő'-höz képest N = QA2- átlagos = 0,435 Ez a módszer bonyolultabb az előbbinél, hátránya az is, hogy a h 0 értékét előre fel kell venni anélkül, hogy tudnánk vajon az eső után a talajvíz valóban eléri-e ezt a szintet. A csapadékos időszakok statisztikai viszgálata azonban erre a kérdésre is választ adhat. Ilyen vizsgálatokat a CTGREF Bordeaux-i kutatóintézete végez. Újabban elterjedt a Guyon-féle gazdaságos módszer is, mely a hálózat élettartamának (általában 30 év) függvényében elérhető maximális tiszta jövedelem számításán alapul. A talaj csővezetésnek tulajdonítható jövedelem növekedés ugyanis függ a talajcsőtávolságtól (5. ábra) B{E) = K(E)—T>{E) = H(E)—A(E) + F, ahol: B(E) a hektáronkénti évi nettó növedelem R(E) a hektáronkénti évi bruttó jövedelem T){E) a hektáronkénti évi összes költség A(E) = a. P(E), ahol P(E) a talajcsövezés hektáronkénti önköltsége, a pedig 1 frank kamatos kamattal növelt értéke a hálózat N évi élettartamával és t kamattal számolva: a (1-M)« i=l F az évi termelési költség (feltételezve, hogy a talaj csőtávolságtól nem függ) jövedelem: B(E) A maximális jövedelemre felírt összefüggésből •* az optimális talaj csőtávolság (E 0) meghatározható. A Guyon által kidolgozott formula szerint abban az általános esetben, amikor a vízzáróréteg a talajcsövek alatt fekszik: ^•[<4-8^0 + 0')]" = n ßaP(l) ákH 0(2ö' + H 0) J 2npg mx al ahol az előzőekből már ismert jelöléseken kívül: •P(Z) a talaj csövezés 1 fm talaj csőtávolságra redukált hektáronkénti önkölstége. A számítások végrehajtásához a CTGREF számítógépi programot dolgozott ki (DE0D 1 és DE 0D 2 program), az egyszerűbb esetekre pedig könnyen kezelhető nomogramokat szerkesztettek.
