Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
3. szám - Ambrus Lajos: A drénezés elméleti és gyakorlati kérdései franciaországi tanulmányutak tapasztalatai alapján
104 Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. Ambrus L.: A drénezés 1. kép. Vízhozammérőbukó és vízmintavétel az Arrou-i kísérleti telepen 0omo 1. BodocAue u e3nmue npoöu eodbi Ha meppumopuu oribimHoeo ynacmKa Appoy Bild 1. Abflussmengenmessüberf all und Wasserprobenahme in der Versuchsanlage Arrou — a talajcsövezós és a járulókos agrotechnika összefüggéseinek vizsgálata az Allier megyei kötött talajokon (Montoldre); — a másodlagos talajvíz kialakulásának vizsgálata a lotaringiai kötött talajokon (Nancy) és a Loire völgyének pszeudogleyes talajain (Arrou). Különösen figyelemre méltóak az Arrou-i mintatelepen folyó kísérletek, mivel itt több évtizedre tervezett intenzív kísérletekről van szó. A telepen 8 azonos területű (2 hektár) parcellát rendeztek be 10, 15, és 20 m-es talaj csőtávolsággal, szűrőzéssel és szűrőzés nélkül. A telep mérőberendezése igen korszerű. A szokásos hidrometeorológiai adatokon kívül mérik az egyes parcellák gyűjtőcsövének vízhozamát elektronikus regisztrálású mérőbukókkal, a talajvízszint alakulását a CTGREF által szerkesztett hordozható automatikus vízszintérzékelővel (1. és 2. kép), a talajnedvességet neutronszondával és tenziométerrel. Az Antony-i Intézetben végzett kutatások közül a legjelentősebbek azok, amelyeket Guyon és munkatársai a talaj csőhálózat méretezésének alapjául szolgáló hidrodinamikai egyenletek szabatosabb meghatározása céljából végeztek. Igen figyelemre méltó az ugyancsak Guyon által javasolt „gazdaságos méretezési módszer" is, melynek kidolgozásához magyar kutatók vizsgálati eredményeit is felhasználta. Gyakorlati szempontból pedig különösen érdekesek a talajcsövek és szűrők minőségi követelményeinek és a talaj hidrodinamikai jellemzőinek meghatározása céljából az Intézet laboratóriumában végzett kísérletek. A tervezések módszere — előtanulmányok A tulajdonképpeni tervezést mindig előtanulmányok előzik meg. Ezek lényegében három fő kérdésre vonatkoznak: a talajtani vizsgálatokra, a talaj hidrodinamikai jellemzőinek meghatározására és a csapadékviszonyok tanulmányozására. Természetesen elvégzik a szokásos egyéb vizsgálatokat, mint például a topográfiai tanulmányo2. kép. Talajvízszint észlelés az Arrou-i kísérleti telepen <t>omo 2. IlaöModeiiun 3a ypoemiMu epynmoeux eod na onumnoM yiacmtce Appoy Bild 2. Grundwasserspiegelbeobachtung in der Versuchsanlage Arrou kat, a befogadók vizsgálatát stb. Nagyobb, több tízezer hektárt meghaladó területek esetében agrár-közgazdasági tanulmány is készül, ennek alapján döntik el, hogy a talaj csövezés gazdaságosnak tekinthető-e, és határozzák meg a kiviteli munkák ütemezését. A talajtani tanulmány célja, hogy segítséget nyújtson a tervezőnek a legmegfelelőbb lecsapolási mód kiválasztásához. E tanulmány alapján tárják fel továbbá a talajcsőhálózat esetleges feliszapolódásának veszélyét és a csövek eltömődése elleni védekezés módját. Bizonyos talajok esetében ugyanis, ha nem kellő óvatossággal járnak el, a talaj csövek gyorsan feliszapolódnak és a hálózat 1—2 év alatt tönkremegy. Tájékoztatást nyújtanak a talajtani vizsgálatok arra nézve is, hogy a talajcsövezés kiegészítéseképpen a gazdák milyen talajjavító anyagokat alkalmazzanak, hogy megkönnyítsék a csapadékvizek behatolását a drénárokba. Ezáltal az első évben nagyon elősegíthetik a hálózat beindulását (starterhatás). A fenti célok eléréséhez különleges talajtani térképek készülnek talajszériánkénti részletességgel. A talajszéria a lecsapolási szempontoknak megfelelő finomabb talajosztályozás, melynél figyelembe veszik a talaj geológiai eredetét, összetételét, a talajszelvény rétegződését a vízzárórétegig, a hidromorfia mértékét az egyes rétegekben, a talajok vízháztartási viszonyait stb. Lényeges szempont, hogy ugyanabba a talaj szériába tartozó talajoknál azonos lecsapolási módot (azonos talajcsőtávolságot és mélységet) alkalmaznak, feltéve, hogy a tervezésnél szerepet játszó egyéb tényezők (csapadékviszonyok, termesztett növények stb.) szintén azonosak. A talaj hidrodinamikai jellemzőinek vizsgálata elsősorban a talaj csőhálózat méretezésénél főszerepet játszó két tényező, a Darcy-féle k vízvezetőképesség és a jtt drénezési porózitás meghatározására irányul.
