Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

3. szám - Ambrus Lajos: A drénezés elméleti és gyakorlati kérdései franciaországi tanulmányutak tapasztalatai alapján

Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. 103 A drénezés elméleti és gyakorlati kérdései franciaországi tanulmányutak tapasztalatai alapján AMBRUS LAJOS« A nagyteljesítményű drénezőgépek és a műanyag talajcsövek megjelenésével a hatvanas években világszerte rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági területek drénezése. Ezt a fejlődést a drénezett területek növekedésével párhuzamosan a tervezési módszerek és a kivitelezési technológia tökéletesedése kísérte. Az eltérő éghajlati- és talajviszonyoknak, valamint a különböző termelési rendszereknek megfelelően azonban a drénezés kérdése az egyes országokban sajátos jelleget ölt. Észak-Afrika nagy öntözőrendszereiben például a talajvízszint általános megemelkedése és a káros sófelhalmozódás, Nyugat-Európa csapadékos övezeteiben a másodlagos talajvíz képződése, Magyarországon pedig főleg a kötött rossz vízgazdálkodású talajok túlnedvesedése, illetve e jelenségek elleni védekezés okozza a fő gondot. A drénezési kérdések e sokfélesége kölcsönös érdeklődést vált ki az egyes országok szakemberei részéről. Ez a kölcsönös érdeklődés jellemzi a magyar—francia vízügyi kapcsolatokat is, melyek a Magyar—Francia Ipari és Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottság vízügyi albizottsága által elfogadott szakértő-csereprogram keretében alakultak ki. E programnak megfelelően magyar vízrendezési szakértők több tanulmányúton vettek részt, melyek tapasztalatai alapján a következőkben foglaljuk össze a franciaországi drénezések jelenlegi helyzetét. Történeti áttekintés Franciaországban a drénezéseknek igen régiek a hagyományai. Olivier de Serres Théatre d'Agriculture című könyvében (1600) már ismerteti a talajcsövezést mint a mezőgazdasági melioráció alapvető módszerét. Művében leírja az ,,anyaárok" (mere fosse), vagyis a befogadó- és a kövekkel, galyakkal kitöltött drénárok működését. Általánosan ismertté ez az eljárás azonban csak a múlt század közepén vált, amikor az angol John Read kidolgozta az égetett agyagcsövek gyártásának technológiáját. J. R. Barral szerint, aki ebben az időben több művet publikált a drénezések tárgykörében, 1850 és 1856 között már 38 000 hektárt talajesöveztek Franciaországban. Több mint 100 éven keresztül a talaj csövezést kézzel végezték. Ma már ez a módszer a múlté. A fejlődést a korszerű drénezőgépek és anyagok határozzák meg. Jelenleg a különböző eljárásokkal lecsapolt területek kiterjedése Franciaországban meghaladja a 2 millió hektárt, melyből a korszerű technológiával talajcsövezett terület 3—400 ezer hektárra tehető. Évente ma már 40—-50 000 hektárt talajcsöveznek. A tervezési módszerek kialakulása A Franciaországban elfogadott jelenlegi tervezési módszereket a CTGREF (Centre Technique du Génié Rural des Eaux et des Foréts

1) dolgozta ki. A CTGREF a mezőgazdasági minisztérium egyik külső szerve. Feladata szakmai tanácsadás * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest 1 Vízügyi és Erdészeti Kultúrmérnöki Központ. és támogatás a mezőgazdaság, erdészet, vízgazdálkodás és környezetvédelem kérdéseiben a mezőgazdasági és vízügyi szervek részére. Szervezetileg nyolc területi egységből (Groupements) áll, melyek közül a drénezés kérdéseivel a Párizs mellett levő Antony-i Intézet vízrendezési és öntözési főosztálya foglalkozik. Az Intézet kutatásait helyszíni kísérletekre és laboratóriumi vizsgálatokra alapozza (1. ábra). Az első kísérleteket 1959-ben indították be a Longnes községben (Yvelines megye), majd SaintPathus és Tournan en Brie községekben (Seine-etMarne megye) berendezett kísérleti telepeken. E kísérletek alapvető célja a talajcsövezés hatására kialakuló talajvízmozgás hidrodinamikai törvényszerűségeinek megismerése volt. Tanulmányozták a talajvíz süllyedésének időbeli alakulását, a talajcsövezés hatását a talaj szerkezetére és ha elég idő állt rendelkezésre, vizsgálták a hálózat feliszaposodását is. Ezeken az alapkísórleteken kívül az INRA (Institut National des RecherchesAgronomiques

2) és más intézmények közreműködésével több kísérleti telepen vizsgálták a talajcsövezés agronómiai kérdéseit is. E kísérletek közül jelentősebbek: — a különféle — felszíni és felszín alatti — lecsapolási eljárások összehasonlítása a Saint-Laurent-de-IaPrée-i kísérleti telepen (Charente-Maritime megye); — a felszínalakítással végzett lecsapolások vizsgálata terephullámok alá helyezett talajcsövekkel az A in megyei pszeudogleyes talajokon (Bourg-en-Bresse); o CTGREF kutató központok • Főbb drénezési kísérletek 1. ábra. A CTGltEF kutatóintézetei és jobb kisérleti telepei Puc. 1. Hayww-iiccjiedoeameAbCKue iiHcmumymbi u uiaeHbie oribimiibie 6a3bi [JTrP<t> Abb. 1. Forschungsinstitute der CTGREF und die wichtigsten Versuchsanlagen Országos Mezőgazdasági Kutató Intézet.