Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
10. szám - Bozsai Gábor–Köves Lászlóné: A Dunából nyert ivóvizek nehézfém-szennyezettségének vizsgálata atomabszorpciós módszerrel
472 Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. Bozsai G.—Köves L.-né: A Dunából nyert ivóvíz 2. táblázat A Duna- és az ivóvizek átlagos réz-, króinés nikkel-koncentrációi [/ig/1] Table 2. Average copper-, chromium- and nickel concentration in Danube- and drinking waters Fém DUNA IVÓVÍZ HATÁRÉRTÉK Réz Króm Nikkel 10 10 10 10 10 0 100 50 összefoglalás Megfelelően érzékeny atomabszorpciós módszerek alkalmazásával felszíni és ivóvizek cink-, kadmium-, higany-, ólom-, króm-, réz- és nikkeltartalmát határoztuk meg. A mérések alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált Duna-szakasz vizének nehézfém-szennyezettsége befolyásolja a partiszűréssel, ill. mesterséges tisztítással nyert ivóvíz minőségét. Az ivóvizekben talált nehézfém-koncentrációk néhány kiugró higanyadat kivételével még nem haladták meg a WHO által megengedett szintet, de a folyó szennyezettségi szintjének növekedése a jövőben nehézségeket okozhat, különösen a két legtoxikusabb fém, a higany és a kadmium esetében. Ezért további részletes vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy a felszíni vízben oldott, ill. lebegőanyaghoz kötött és az iszapban feldúsult nehézfémek hogyan hatnak a partiszűrésű víz minőségére, továbbá mekkora a hálózatból, szerelvényekből, ill. a vízkezelés során alkalmazott vegyszerekből az ivóvízbe jutó szennyeződés mértéke. Köszönetet mondunk dr. Csanády Mihálynak munkánkhoz nyújtott értékes tanácsaiért, segítségéért. IRODALOM [1] Förstner, U., Müller, G.: Schwermetalle in Flüssen und Seen. Springer-Verlag, Berlin 1974. [2] International Standards for Drinking Water. Third Edition WHO, Geneva 1971. [3] European Standards for Drinking Water. Second Edition WHO, Copenhagen 1970. [4] Mancy, K.H.: A vízminőség vizsgálatának műszeres módszerei, WHO—OVH Vízminőség-szabályozási Szeminárium, Budapest 1972. [5] Bozsai, G. Köves L.-né: Adatok a Duna ós a Dunából nyert ivóvíz nehézfém-tartalmára. Magyar Higiénikusok Társasága XXI. Vándorgyűlése, Szentendre 1976. [6] Lodemann,C.K. W., Bukenberger, U.: Schwermetallspuren im Bereich des oberen Neckars. GWF— Wasser/Abwasser 114 (10) 478—487 (1973). [7] Förstner, U., Müller, G.: Hydrochemische Beziehungen zwischen Flusswasser und Uferfiltrat. GWF— Wasser/Abwasser 116, (2), 74—79 (1975). [8] Rohwoldt, et al. : Measurement and Distribution of Various Heavy Metals in the Danube River and Danube Canal Aquatic Communities in the Vicinity of Vienna, Ausztria. Sei. of Total Environment 3, (4) 341—348 (1975). [9] Csanády, M.: A hazai felszíni vizek réz- és cinktartalma. Hidrológiai Közlöny 51, 90—93 (1971). [10] Literáthy, P.: Study of River Pollution Caused by Micropollutants on the Danube. Water Research 9, 1001—1003 (1975). [11] Benedek, P., et al.: A Magyar Duna-szakasz néhány vízminőségi problémája. Hidrológiai Közlöny 56, 49—57 (1976). [12] Takács, S., Vukovich, F.: Fémes elemek és detergensek előfordulása Borsod megye felszíni vizeiben. Hidrológiai Közlöny 55, 556—559 (1975). [13] Long-Term Programme in Environmental Pollution Control in Europe. The Hazards to Health of Persistent Substances in Water. Annexes to a Report on a Working Group Helsinki 10—14. April 1972, WHO, Copenhagen 1973. [14] Varjú, M., Bozsai, G.: Az atomabszorpciós spektrofotometria és alkalmazásának lehetőségei az ivóvíz vizsgálatában. „A másodlagos szennyeződés problémái az ivóvízellátásban. Magyar Hidrológiai Társaság Szemináriuma, Sopron 1974. [15] Gráf né—Harsányi, E., ét al.: Higany meghatározása vízben láng nélküli atomabszorpciós módszerrel. Magyar Kémiai Folyóirat 79, 472—476 (1973). [16 ] Schroeder, H.A., et al.: Essential Trace Metals in Man: Zinc. Relation to Environmental Cadmium. J. Chron.Dis. 20, 179—210 (1967). [17] A vízminőség-védelem időszerű kérdései. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató, 78. sz. VIZDOK, Budapest, 1976. Determination of heavy metals in drinking water obtained from the Danube by atom absorption analysis By G. Bozsai and K. Köves Growing water demands result in increasing reliance on surface supplies for drinking water, while these supplies become increasingly polluted. In the largest agglomeration in Hungary — along the Danube from Visegrád down to Százhalombatta, including Budapest as well — round 2,5 million people consume drinking water obtained mainly from the river. This area was selected first to study from hygienic aspects the present level of heavy metals concentration in the Danube and in the drinking water. These are intended as basic data in appraising the applicability of removal methods expected to become necessary in the future. The quality of water in the Danube and in infiltration wells has been studied in five communities, further at the Municipal Surface Water Works, taking samples from the raw and treated water at each point on 20 to 25 occasions. The acid-soluble zinc-, cadmium-, mercury-, lead-, chromium-, copper- and nickel content of the samples has been determined by atom absorption analysis, using a Pye Unicam SP90 A type instrument. Zinc was determined with air acetylene flame after evaporation enrichment in acidic medium (concentration factor: 10). Cadmium, copper, nickel, chromium and lead were determined with Varian Model 63 elektrothermic atomizer, for mercury „cold vapor" atomization was used. The results obtained for zinc, lead, mercury and chromium were compared with the standards adopted in 1971 by the World Healt Organization, while in the case of cadmium the more stringent standard recommended in 1974 in Helsinki has been used. In the water of the Danube section examined the results have shown zinc to occur in the highest concentration of the heavy metals studied. Directly downstream of effluent discharges on the banks pollution values exceeding as much as 100 ug/lit have been found. The average level of mercury-, cadmium- and lead concentration could also be determined reliably. Neither of the metals was found to present in the drinking water in concentrations exceeding the levels considered acceptable by the WHO. It should be noted, however, that in the very low water of June, 1976 mercury contents considerably higher than the limit value were detected in the water of some infiltration wells. Simultaneously abnormally high mercury concentrations were detected in the Danube water as well, at the same sampling points. This rise in concentration was probably due to methylating remobilization, which has become more intensive under the anaerobic conditions prevailing in the sediment at the extremely low stages. The elevated zinc concentrations in drinking water result probably from galvanized pipes and fittings.
