Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
2. szám - Hembach Kamill: A vízellátás szellőztetési, levegőztetési és levegőbekeverési kérdései
89 Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. A vízellátás szellőztetésig levegőztetési és levegőbekeverési kérdései HEMBACH KAMILL** A környezetvédelem mindenütt a kényszerű érdeklődés középpontjába került, s minden szakág részt vesz problémáinak megoldásában. A vízellátás és szennyvíztisztítás is több területen kerül kapcsolatba a környezettel. A sokrétű környezeti kapcsolatban igen fontos szerepe van a levegőnek és a vízellátási rendszeren belül főleg a vízzel érintkező levegő szennyezettsége befolyásolhatja a víz minőségét. Ez utóbbi hatásának vizsgálatát is szűkítve, csupán a vízellátás szellőztetési, levegőztetési és levegőbekeverési kérdéseivel foglalkozunk. Értelmezésüket megelőzően a levegőnek néhány általános, és komponenseinek résztulajdonságát kell jellemezni, ezzel is utalva az egyes folyamatok szükségszerű bekövetkezésére. A légköri levegő a kolloidika vonatkozásában inkoherens durva diszperz rendszer. Lényegében szilárd és folyékony részek és gázok keveréke aerodiszperz rendszer, aeroszol. A kémiailag „tiszta levegő"-t definiálni nem lenne célszerű, hiszen maga az atmoszféra az idők folyamán összetételében számottevő változásokat szenvedett. Biológiai és higiéniai szempontból már könnyebben megközelíthető és meghatározható. A tisztaság mértéke így azzal jellemezhető, hogy a szennyező anyagok mennyisége mennyire közelíti meg a kísérleti alapon megállapított élettani határértékeket. A levegő az általános alkotó elemeken (1. táblázat) felül a bioszférából szerves szilárd- és folyadékfázisú anyagokat, mikroszkopikus lebegő élőlényeket (vírusok, baktériumok, gombák stb.), továbbá a mezőgazdaság, az ipar és az urbanizáció okozta különböző konzisztenciájú szennyeződéseket tartalmaz (2. táblázat). A levegőösszetétel igen változó lehet, hiszen a szennyeződési folyamatokkal ellentétes tisztulási folyamatok is hatnak. A szellőztetésre, levegőztetésre és levegőbekeverésre felhasznált levegő összetételét így időben változónak kell tekinteni, s a levegőtisztaságot biztosító megoldásokat e feltételekkel kell létrehozniuk és biztosítaniuk. Felföldi meghatározása szerint a „vízszennyezés minden olyan hatás, mely felszíni és felszínalatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására csökken, vagy megszűnik". Ennek alapján, vizsgálva a vízellátási és szennyvíztisztítási rendszerekben a vízzel valamilyen formában érintkeztetett levegő hatását, megállapítható, hogy egyes esetekben, főleg a vízellátásnál az kimeríti „vízszennyezés" előbbi kritériumát. * Az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságának Vízellátási ós Csatornázási Albizottsága 1976. november 5-én tartott előadóülésének anyaga. *• Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTI). Tabelle 1. Natürliche Bestandteile der Luft 1. táblázat A levegő természetes alkotóelemei (Stern) Gázkomponens Térfogat [ppm] Súly [ppm] Nitrogén 780 900 755 100 209 500 231 500 9 300 12 800 Széndioxid 300 400 18 12,5 5,2 0,72 2,2 1,2 1 2,9 Nitrogénoxidok 1 1,5 Hidrogén 0,5 0,03 0,08 0,36 Az adatok talajközeli levegőre vonatkoznak. Vendéggázokat is tartalmazhat (vízgőz, C0 2, O,) ezek menynyisége változó! Tabelle 2. Zusammensetzung der luftverunreinigenden Stoffe 2. táblázat Főbb szennyező anyagok halmazállapot szerint Szilárd fázis: por cementpor korom textilpor pernye szerves porok ércpor toxikus porok fémpor Folyadékfázis H 2SO 3 HCL (köd, spray): H 2SO 4 CNH M Oáz- és gőzfázis: so 2 CnH m policiklikus ós nyílt láncú szénhidrogének HjS CL, CS 2 HCl CO HF co 2 NO 0 2 NO, fémgőzök NjbOJ/ oldószerek gőzei A vízellátás és szennyvíztisztítás folyamatszemléletéből kiindulva megállapítható, hogy szellőztetés, levegőztetés, levegőbekeverés sok vonatkozásban — főleg berendezéseik elemeinek kialakításában — hasonlóságot mutatnak. A vízellátási, víztechnológiai és szennyvíztisztítási folyamatoknál, illetve rendszerekben azonban az elérendő cél szerint már élesen elhatárolhatók egymástól. A szellőztetés célja elsősorban különböző vízellátási, víztechnológiai, szennyvíztisztítási műtárgyak, épületek stb. légtereinél a levegő cseréjének biztosítása. E tevékenység megegyezik az egyéb területeken szokványos szellőztetési feladatokkal, így külön tárgyalást a módszerekre, a méretezések meghatározására nem igényel, hiszen ezek a szellőztetés gyakorlati ismeretanyagában hosszú múlt-
