Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

2. szám - Hembach Kamill: A vízellátás szellőztetési, levegőztetési és levegőbekeverési kérdései

90 Hidrológiai Közlöny 1978. 2. sz. Hembach K.: A vízellátás ra tekintenek vissza. Ezért külön csak az alkalmazás feltételét, módszerét, hatásfokát és szükségességét kell külön elemezni. A szellőztetés lehet természetes vagy mesterséges, kényszer áramoltatású. Ez utóbbinál már gépeket is kell alkalmazni. A levegőztetés és levegőbekeverés fogalmának értelmezésénél — céljukat tekintve — azok egymástól nem választhatók el. Mindkettő már a víznek, mint nyersanyagnak különböző rendeltetésű kezelésére szolgál, s így azokat a víztechnológia egyik kezelési fázisaként kell figyelembe venni. Megkülönböztetés tehető a lejátszódó folyamatok eltérése alapján. Levegőztetésnél a víz és levegő felületi érintkeztetése történik, s így a különböző jól ismert diffúziós és egyéb hatások érvényesülnek. A levegőbekeverésnél e hatásokon túlmenően a levegőnek vízbejuttatása nem csupán felületen, hanem annak tömegében — legtöbb esetben nyomással — történik és víz-levegő elegy képződik. Levegőztetésnek kell tekintenünk a szénsavtalanítás vagy egyéb, így a káros gázok eltávolításának azon módjait is, ahol a levegővel való érintkezés eszközei a csörgedeztetés, a permeteztetés és azzal együttesen megvalósított valamilyen szellőztetés. Levegőbekeverés a levegőnek technológiai célt szolgáló bevitelével valósul meg. Berendezései, a forgókefés savtalanítók — ahol levegőbevitellel valósul meg az agresszív C0

2 eltávolítása — (1. kép), gázmentesítők, míg szennyvíztisztításnál az oxidációs folyamatok elősegítésére, a különböző rotorok, aerátorok, /n&a-rendszerű levegőztetők stb. Levegőbekeverést alkalmaznak vízellátásnál, vas- és mangántalanításnál a kémiai folyamatokhoz oxidációs, vagy a szűrők öblítésénél a mosatás elősegítésere az öblítő levegő vízbejuttatásánál. Gyakori levegőbekeverési igény jelentkezik az egyes vegyszeroldatok egalizálásánál (levegőbuborékoltatásos keverés), továbbá a vegyszeroldatoknak vízlevegS 1. ábra. Légsürítéses vízkiemelés elve Abbl. 1. Prinzip der Wasserentnahme mit Luftkompression 1. kép. Forgókefés levegőztetés Bild 1. Drehbürsten- Belüftung be való juttatásánál (levegő kinyomatással működő adagolók). A levegőbekeverés körébe tartoznak, azok a módozatok is, amikor lényegében a levegő csupán bizonyos technológiai folyamat eredményeként keveredik el (hidrofor berendezésekben a légpárna) a vízzel. Hasonló hatású a légsürítéses vízkivétel (mamutszivattyúzás) is, ahol a vízbe kevert levegővel a víz-levegő elegy térfogatsúlyának csökkenése felhajtóerőként a víznek a kútból a térszínre emelését is eredményezi (1. ábra). Az előző eljárások közös jellemzője, hogy a levegővel valamilyen módon érintkezik a víz ill. szennyvíz. A vízellátással az érintkezés különböző, esetenként negatív jellegű másodlagos hatásokat is eredményezhet. Szennyvíztisztításnál, a levegő vízzel való kapcsolata mindig pozitív célú és hatású. Ezért továbbiakban a vízellátásnál alkalmazott szellőztetés, levegőztetés és levegőbekeverés következménye vizsgálandó, különösen azok megléte vagy hiánya miatt fellépő másodlagos hatásokra. A víznek levegővel való bármilyen érintkezése összetételére, a víz minőségére feltétlen hatással van s így magának a levegőnek állapot jellemzőit és összetételét sem lehet figyelmen kívül hagyni. A víz és levegő érintkezésénél fizikai, kémiai, bakterológiai és biológiai jellegű kölcsönhatás léphet fel egyenként, de a legkülönbözőbb összetételekben is. Így a vízellátásnál a szellőztetés, levegőztetés, vagy levegőbekeverés műszaki követelményeinek kialakítása mellett, körültekintő vizsgálatot követel a fizikai, kémiai, bakterológiai és biológiai esetleges káros hatások kiküszöbölésének megoldása is. A vízellátási illetőleg vízkezelési rendszereknél kiemelhetők azok a helyek, ahol a víznek levegővel való különböző formájú érintkezése általában jelentkezik. A felszíni vízkezelés sematikus folyamatábráján (2. ábra) víztisztítás megoldásain túlmenően a szellőztetés, levegőztetés és levegőbekeverés helyei kiemelten kerülnek bemutatásra. A folyóvízből nyert, tárolóban előtárolt, dobszűrt, derített, vas- és mangántalanított, csíramentesített felszíni víz — az első folyamatábrán láthatóan — levegővel érintkezik a folyóban és tárolóban, a de-