Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
2. szám - Dr. Oroszlány István: A csapadékból származó lefolyás számításának új módszere
68 Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. A csapadékból származó lefolyás számításának új módszere Dr. OROSZLÁNY ISTVÁN, a mezőgazdasági tudományok doktora* 1. táblázat Max 5 2 1 évenként egyszer előford. lefolyás alsó határértéke mm/nap] Kondorosvölgy I—II. 0,51 0,42 0,32 0,22 III— IV. 1,23 0,70 0,36 0,20 V—VI. 0,64 0,22 0,08 0,06 VII—VIII. 0,76 0,20 0,03 0,01 IX—X. 0,00 0,00 0,00 0,00 XI—XII. 0,12 0,08 0,05 0,04 Mirhó—Gyócs I—II. 3,00 3,00 2,43 1,66 XII. III— IV. 3,51 3,50 3,02 2,20 V—VI. 0,34 0,30 0,14 0,08 VII—VIII. 0,34 0,22 0,12 0,07 IX—X. 0,10 0,10 0,08 0,07 XI—XII. 1,97 1,64 1,05 0,55 Az üzemi belvizek keletkezésének dinamikáját vizsgálva, a korábbiakban már bemutattuk azt [7], hogy a síkvidéki levezetőhálózat méretezéséhez eddig alkalmazott módszer fejlesztésére miért van szükség. A magasabb termelési színvonallal jelentkező új igények kielégítése csak a felszíni vízképződés jelenségének gondosabb feltárásával, különböző műszaki színvonalú változatok gazdaságosságának vizsgálatával oldható meg. Eljutottunk odáig, hogy a minta öblözetekben mért napi átlagos lefolyásoknak — mint bázisadatoknak — rendezésével olyan valóságban észlelt alapokat tártunk fel, melyek lehetőséget adnak az új követelmények megnyugtató kielégítésére. Ezekre építve, Csongrád megye távlati fejlesztési terveihez szolgáltatott hidrológiai adatok feldolgozása kapcsán [2], javaslatot terjesztettünk elő a csapadékból származó helyi felszíni vizek talajtól függő, különböző valószínűséggel várható lefolyásértékeinek számítására, s ennek alapján a fejlesztési feladatok meghatározására. Tanulmányunkban most ezekről az új eredményekről számolunk be. Munkánk során fetételeztük, hogy a minta öblözetekben (Kondorosvölgy, Mirhó-Gyócs XII) észlelt átlagos lefolyások a felszíni vízképződésre ható összes tényező eredőjeként keletkezett értékek, s így a felszíni vízképződés ill. lefolyás jelenségét — az adott helyi viszonyok között —hűen jellemzik. A Kondorosvölgyből feldolgozott napi átlagos lefolyásadatok az 1956—1970. évekből, a MirhóGyócs XII öblözetéből az 1962—1974. évekből származnak. Gondos összevetésük esetén helyesebb lenne az azonos évjáratokból származó adatokat egymás mellé állítani. így azonban még 10 év sem állott volna rendelkezésünkre, ami a statisztikai vizsgálatokhoz szükséges amúgy is viszonylag rövid idősort tovább rövidítette volna. Ezért ellenőrizve az összeeső évek adataiból származó küszöbértékek arányait, bemutatásra mégis a hosszabb idősoros — ugyanolyan arányokat mutató — kiemelt értékpárjait szántuk. Ezeket az adatokat kéthónapos időszakonként csoportosítva és nagyság szerint rendezve azt kaptuk, hogy az észlelt maximális, továbbá az 5, 2, 1 évenként egyszer várhatóan előforduló napi átlagos lefolyás alsó határértéke az 1. táblázat szerint alakul. A táblázatot tekintve, az első ami feltűnik, a számok értékében mutatkozó jelentős különbség a két öblözet között. Ezt a két öblözet természeti adottságaiban mutatkozó eltérés okozhatja. A kérdést részletesebben fogjuk a továbbiakban elemezni. A másik ami feltűnik, hogy mindkét öblözetben a III—IV időszak adja a legnagyobb napi átlagos lefolyásokat. Űgy tűnik, ezt az időszakot kell majd mértékadónak elfogadni. Döntés előtt ezt a kérdést is részletesen vizsgálnunk kell még. *Agrár tudományi Egyetem, Gödöllő A vízháztartási viszonyokat, s ezen belül a lefolyás nagyságát döntő mértékben a hidrológiai viszonyok, a domborzat, a talaj és a talajhasználat határozza meg. A két öblözet hidrológiai adottságainak összehasonlítása céljából vizsgáltuk a két öblözet azonos évjáratokból származó havi közepes léghőmérsékletének, csapadékösszegeinek és közepes talajvízmélységeinek regresszióját és korrelációját. Ezekből az adatokból állott csak hosszú idősor rendelkezésre. E tekeintetben a következőket találtuk. A havi közepes léghőmérsékletek adatpárjai r— 0,998 korrelációs tényezőt és L M= —0,44 + 0,97 LK regressziós egyenletet adtak, ahol LM a MirhóGyócsi, LK a Kondorosvölgyi értékeket °C-ban jelenti. A hőmérsékleti viszonyok gyakorlatilag azonosnak mondhatók. A havi csapadékösszegek adatpárjai r = 0,82 korrelációs tényezőt és C.M = 4,61 + 0,87 C' K regressziós egyenletet képeztek, ahol CM a MirhóGyócsi ,CK a Kondorosvölgyi adatokat mm-ben jelöli. Az eltérés jelentéktelen, a hidrológiai hasonlóságot e tekintetben is megállapíthatjuk. A havi közepes talajvízmélység adatainak öszszehasonlításából r=0,86 korrelációs tényezőre és TM— —58,7 + 1,08 TK regressziós egyenletre jutottunk, ahol TM a Mirhó-Gyócsi, TK & Kondorosvölgyi értékeket cm-ben jelöli. Az eredményből azt állapítottuk meg, hogy a talajvízjárás gyakorlatilag azonosnak vehető, azt azonos tényezők befolyásolják. A különbség csupán annyi, hogy a Mirhó-Gyócsi öblözetben a talajvíz átlagosan mintegy 60 cm-rel magasabb. A hidrológiai adottságokban csupán ennyi az eltérés. A domborzati viszonyokban — első megközelítésben — szintén nincs lényeges eltérés, mindkét terület a Tiszavölgy alföldi viszonyait jellemző síkság, méter rendű magasságkülönbségekkel.
