Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Aujeszky G.–dr. Scheuer Gy.: Felszínközeli vízbeszerzési lehetőségek Füzesabony–Mezőkövesd térségében

554 Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. •lujeszky G.—dr. Scheuer Gy.: Felszínközeli vízbeszerzés 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz a fúrási pontok, vízföldtani keresztszelvények és talajvízszint izohipszák feltüntetésével Puc. 7. Oß3opHan KapmocxeMa paüona u3biCKantü c\HaneceHueM nynicmoe öypenun pa3sedoiHbtx aceavcuH, eudpo-eeoAoewecKUX pa3p3eoe u eudpou3oeunc zpyHmoebix e

od Abb. 1. Übersichts-Lageplan mit Anführung der Bohrpunkte, hydro geologischen Querprofile und Grundwasser-Isohypsen pannóniai képződmények halmozódtak fel. Demjén—Andornaktálya—-Novaj községek vonalától D-re a felszínen, ill. annak közelében már pannóniai rétegek jelennek meg, így a völgyet kísérő dombsorok is e rétegösszlet képződményeiből állnak. A pannóniai összlet különböző mélységekben tartalmaz víztartó homokrétegeket, amelyeket számos fúrt kúttal hasznosítanak. A fúrt kutak adatai szerint 20—30 l/p/m fajlagos vízhozamértékek érhetők el maximálisan. A kinyerhető víz ivóvízminőségű, csak a vastartalom magasabb a megengedettnél. A megkutatott területen és környékén a felszínen és a felszínközeiben előforduló leggyakoribb képződmények a negyedkorban képződtek. A völgyekben folyóvízi üledékek találhatók, míg a domboldalakon a patakok teraszanyagai mellett különböző löszféleségek, lejtőagyagok, fosszilis talajok, szoliflukciósan áttelepített rétegek fordulnak elő. A pleisztocén folyamán a vizsgált terület részben emelkedett, Füzesabony—-Szihalom—Mezőkövesdtől É-ra levő területszakasz, míg az attól D-re elterülő rész süllyedt. Az emelkedő területeken kialakult teraszok D-i irányba fokozatosan lealacsonyodnak, és a felszín alá kerülnek a megsüllyedt területszakaszokon. Az inflexiós vonal Rónai A. vizsgálatai szerint nagyjából a 110 m-es szintvonallal esik egybe. A süllyedő területrészeken a patakok összefüggő törmelékkúpokat hoztak létre, ezért a víznyerés szempontjából kedvező kavicsos rétegek helyenként kivastagodnak. A medence belseje felé a folyók szállította törmelékanyag fokozatosan elfinomodik. Ez a jelenség azonban a feltárási területünkön még csak kisebb mértékben érvényesül. A földtani felépítés alapján megállapítható, hogy nagyobb vízmennyiségek koncentrált — kis területen történő — kitermelésére egyedül csak a negyedkori felszínközeli kavicsos összlet alkalmas, ezért elsősorban ez képezheti a térségben jelentkező vízigények kielégítését biztosító vízműrendszerek víznyerési bázisát. 3. A kutatási munkálatok ismertetése A végzett vízkutatás célja volt adatokat nyerni a vízadó képződmények — elterjedésére és kifejlődésére, — szivárgási paramétereire, — peremfeltételeire (felszíni vizekkel való kapcsolatára, vízzáró, illetve gyenge vízvezető határolóperemeinek helyzetére), — természetes vízháztartására, — víztermelés hatására kialakuló járulékos vízforgalmának lehetőségeire, valamint — vízminőségére vonatkozóan. A felszínközeli homokos kavics vízadó összlet feltárására közel 100 km

2-nyi területen 138 db átla-