Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Aujeszky G.–dr. Scheuer Gy.: Felszínközeli vízbeszerzési lehetőségek Füzesabony–Mezőkövesd térségében

553 Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. i Felszínközeli vízbeszerzési lehetőségek Füzesabony-Mezőkövesd térségében AUJESZKY GÉZ A'—D E. SCHEUER GYULA* 1. Bevezetés Az utóbbi években a Bükk-hegység térségében nagyarányú vízigények merültek fel részben egyes városok vízellátásának bővítésével, részben pedig ipari üzemek és létesítmények fejlesztésével és újabbak létesítésével kapcsolatosan. Ezeknek az igényeknek biztosítása miatt szükségessé vált különböző szintű előmunkálatok lefolytatása, amelyek közé tartozik az adott térség vízföldtani viszonyainak megismerése és a felszín alatti vízkészletek olyan szintű megismerése és számbavétele, amelyek megbízható alapadatokat szolgáltatnak a magas szintű döntések meghozatalához és a szükséges tervezési munkálatokhoz. A tervezett Bükki Energetikai Kombinát építésével és Eger város távlati vízszükségletével kapcsolatosan e körzetben olyan nagy vízigények merültek fel, amelyek szükségessé és indokolttá tették a térség vízgazdálkodásának felülvizsgálatát és új víznyerő területek felkutatását. Az OVH, EVIZIG és a Heves megyei Tanács előzetes egyeztetés alapján felkérte a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot, a Heves megyei Beruházási Vállalaton keresztül, hogy tegyen javaslatot a jelentkező vízigények kielégítésére vonatkozóan, miután a város vízellátásának biztosítása érdekében már korábban (1972-ben) az FT1 indokoltnak ós szükségesnek tartotta az Eger-patak völgyében ismert kavicsos réteg részletes megkutatását Füzesabonytól É-ra és D-re, ós ezért a vízkutatásra vonatkozóan konkrét javaslatokat tett. A korábbi elképzelések alapján és annak felhasználásával egy vízkutatási tervezet készült, amelyet az érdekeltekkel egyeztettünk. A tervezet részletes megvitatásra került és azt kisebb módosítással az OVH, az ÉVIZIG, valamint a Heves megyei Tanács jóváhagyta és a munkálatok elvégzésére a szükséges pénzügyi fedezetet biztosították. így a feltárási tervben rögzítetteknek és javaslatoknak megfelelően került sor Füzesabony, Dormánd, Besenyőtelek, Mezőtárkány, Mezőszemere, Szihalom, Mezőkövesd közötti területek (1. ábra) felszínközeli kavicsos rétegeinek, valamint mélységi homokrétegeinek megkutatására, az adott terület vízkészletének meghatározására és kedvező feltárási eredmények esetén a létesítendő vízműhelyek kijelölésére. A feladatok végrehajtása érdekében a vizsgálatra kijelölt területen 1974 őszén megkezdődtek a vízkutatási és hidrológiai vizsgálatok, amelyek 1976 végén fejeződtek be. 2. Általános vízföldtani viszonyok A dinamikusan fejlődő Eger város vízellátásának zavartalan biztosítása érdekében számos vízbeszerzési tanulmány és vízkutatási munka készült az utóbbi években. A vizsgálatokból kapott eredmények alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy azok a feltárt és eddig ismert vízkészletek, * ÉVM, Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat. Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Heves megyei Területi Szervezete szakülésén 1977. április 21-ón. amelyek a város környékén az ivóvízellátási célokra felhasználhatók, figyelembe véve a vízigények állandó növekedését, várhatóan csak a nyolcvanas évek első feléig (1981—1983) biztosítják a zavartalan vízellátást. A szükséges víztartalékok biztosítása érdekében már 1967-ben javasoltuk — tekintettel Eger környékének vízföldtani adottságaira — a rendelkezésre álló tájékoztató jellegű adatok alapján az Eger-patak völgyének Andornaktálya alatti szakaszán kedvező kifejlődésű felszínközeli víztartó rétegek figyelembevételét, és hogy ezeket a későbbi hasznosítás érdekében célszerű minél előbb megkutatni a kinyerhető víz mennyiségi és minőségi adottságainak meghatározása érdekében. A vízkutatási munkálatok elvégzését a térségben jelentkező egyéb nagy vízfogyasztók vízigényének jelentkezése is jelentősen meggyorsította és indokoltságát fokozta. A feltárásra javasolt terület morfológiai helyzeténél fogva átmenetet képez a Bükk-hegység és a sík alföldi részek között, ezért geomorfológiailag több tájegységhez kapcsolódik, így részben a Bükkaljához, részben pedig a déli lejtésű észak-alföldi síksághoz és annak mezőségi szakaszához. Az Egerpatak völgyéhez kapcsolódó területrészt lezárják a völgyet két oldalról kísérő megközelítően É—D-i irányú, az Alföld felé fokozatosan lealacsonyodó dombsorok, amelyek teljesen belesimulnak kb. a Bp.—miskolci vasútvonalnál már az alig tagolt sík Mezőségi tájba és a kutatási terület legnagyobb része már erre a tájegységre esik. A vizsgált terület átmeneti morfológiai helyzetéből adódóan a földtani viszonyok is változatos kialakulást mutatnak, és főleg a negyedkorban zajlottak le jelentős változások, amelyek döntően hozzájárultak a mai állapot létrehozásához. A medenceüledékek feküjét képező alaphegységet a mélyfúrási adatok szerint a Bükk hegységi kifejlődésű triász mészkövek alkotják. Karsztos hévizet tároznak. A felszín alatti 1500 m-t meghaladó mélységben becsülhető előfordulásuk. A triász kőzetekre nagy vastagságban eocén és oligocén képződmények halmozódtak fel. Ebből az összletből csak a felső eocén mészkő víztartó — karsztos hévizet tároz és hidrológiai kapcsolatban van az alaphegységi karsztos kőzetekkel — a többi gyenge vagy rossz vízvezetői tulajdonságokkal rendelkezik. Az Eger-patak völgyének két oldalán Almár— Eger Andornaktályáig a Bükk-hegység lábánál nagy területi elterjedésben ismert különböző típusú miocén vulkánitok vannak a felszínen, ill. a felszínközeiben. A vulkáni kőzetek is rossz, ill. gyenge víztartóknak minősültek az eddigi vizsgálatok szerint. A vulkáni összlet szerkezeti vonalak mentén az Alföld felé fokozatosan mélybe süllyedt és erre