Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

2. szám - Dr. Rónai András: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése

Dr. Rónai A.: Az alföldi mélységi vízfigyelés Hidrológiai Közlöny 1978. 2. sz. 51 ® ® S ö Földtani alapfúrás és mélysége [m] Fúrás és egy kiépített észlelő hut Fúrás és k ét kiépített észlelő kút Fúrás és három kiépített észlelő kút Fúrás és négy kiépített észlelő kút Domb-, és hegyvidék 150 mtszf.-nélmagasabb 1. ábra. A Magyar Állami Földtani Intézet földtani alap­fúrásai és kiépített rétegvízfigyelő kútjai <t>uz. 1. CmpyKmypHbie öypoeue CKeaumi u cemb HaöAw­dame/ibHbix ape3uancKux CKSÜOKUH Bemepacozo rocydap­cmeeHHozo reojioautecKoeo Hucmumyma Abb. 1. Geologische Grundbohrungen und ausgebaute Schichtenwasserbeobachtungs-Brunnen des Ungarischen Staatlichen Geologischen Instituts koznak igen sűrűn. 100 m vastag üledékösszlet­ben 8—10 szegényes vízadó réteget találunk ugyan­annyi, de jóval vastagabb záróréteggel. A Dél­Jászságban túlnyomó a homokliszt és agyag. Jó vízadó réteget 500-600 m mélységig alig találunk. Szolnok—Kengyel táján ismét változatosabbak a negyedidőszaki rétegek, délen pedig Csongrád— Szentestől Szegedig a negyedidőszaki rétegsorok túlnyomóan homokosak, kavicsosak. A Ny—K-i szelvényben a negyedidőszaki rétegek vastagsága 50—450 m között változik. Itt a szelvény Ny-i fe­lén a negyedidőszaki képződmények kavicsosak, homokosak, K-i felén viszont túlnyomóan agya­gosak. A rétegzettség mindenütt sűrű, a homok- és agyagrétegek egyaránt néhány m vastagok, csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom