Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
9. szám - Dr. Andrik Péter: Higiénés vizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon
Dr. Andrik P.: Higiénés vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. 397 [4] Papp, Sz.—Kollár, Gy.—Szabó, Z.—Muhits, K. : Vízellátás és csatornázás kémiája és biológiája. Tankönyvkiadó, Budapest. 1968. (Kézirat) [5] Felföldy, L. : A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrológia':!. VIZDOK, Budapest, 1974. (Kézirat) [6] Felföldy, L. : A kékalgák kishatározó ja. Vízügyi Hidrobiológia 1. VIZDOK, Budapest, 1972. (Kézirat ) [7] Folt, B. : Algekunde. G. Fischer Verl., Jena, 1959. [8] Starmach, K. : Flora slodkowodna Polski. Tom 2,6. Warszawa, 1966. [9] Uherkovich, G. : Hidrobiológiái gyakorlatok I—II. Tankönyvkiadó, Budapest. 1966. (Kézirat) [10] Hortobágyi, T. : The microflora in the settling and subsoil water enriching basins of the Budapest Waterworks. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. [ 11 ] Hanuska, L. : Biológické metódy skumania a hodnotenia vód. NSAV, Bratislava, 1956. [12] Sládecek, V. : A guide to limnosaprobical organism. Technologie vody, 7. 543. (1963). [13] Pantle, R. — Buck, H. : Die Biologische Überwachung der Gewässer und die Darstellung der Ergebnisse. Gas und Wasserfach, 96. 604. (1955). [14] Andrik, P.: Mikroplankton vizsgálatok a lázbérci ivóvíztározón az 1970—72-es években. XV. Hidrobiológus Napok előadása, Tihany, 1973. X. 13. (Kézirat ). [15] VIZITERV : Lázbérci víztisztítómű bővítésével kapcsolatos víztisztítási kísérletek. VIZITERV 16064 sz. téinadok. Budapest, 1968. (Kézirat). [16] Cseh, P. : Felszíni víztározók vízminőségének változása ós annak kihatása a víztisztítás technológiájára. Vízgazdálkodás és Környezetvédelem 1 974, 3. sz. 15. [17] Andrik, P. : A lázbérci mesterséges ivóvíztározó és felszíni víztisztító mű higiénés célú mikrobiológiai vizsgálatai. Doktori értekezés. Miskolc, 1972. (Kézirat ). [18] Andrik, P.—Estók, B.—Takács, S. : Ivóvíztározók összekasonlító közegészségügyi vizsgálata. Egészség^ tudomány, 18. 399. (1974). [19] Schiefner, K.—Gregács, M.—Mahunka, S. : Ivóvíztározással kapcsolatos vízvizsgálatok. Hidrológiai Közlöny, 44. 67. (1964). rnrneHHiecKHe HCCJieAOBaHHH KaiecTBa BOÁM Ha KpynHeümeM B Bempnn BOAOXPAHIUNIME AJifl nHTbeBbix Hy>KA -03. Jla36epu 111. HCCJIEAOBAHHE BOAOpOCJieii B BOAC IIPMTOKOB ü-p AndpuK, n. ABTOP B CTATBE NPUBOAHT pe3yjibTaTbi HCCJIGAOBAHHH BOAopocneö B MeJibKHx BOAOTOKax, BnaAaiomnx B 03. Jla36epu. CooßmaeTCH T. H. MHCJIO BOAopocneíí Ha pem<ax EAH H MEPHEJIB B cTBopax Bbime HX BNAAEHHH B B0A0xpannJINME (puc. 2. H 4.), a Taiotce cpeAHeroAOBoe HHCJIO BOAOpocneíí B 3THX >Ke MecTax B3HTHH npo6 (puc. 3.). ABTOP IipHXOAHT K BblBOAV, 1T0 CTeneHb TpO(})HTHOCTH COOTBeTCTByeT Me30Tp0([)H0My HJIH Me30-3BT0pH0My COCTOHHHK). OHTonJiaHKTOH peiKH MepHejib 6oraqe, MeM Ha penne EaH. B nepnoA Mewsy 1970—75 OTMeqeHa yöbijib HHCJICHHOCTH BOAOpOCJieii B OÖOHX B0A0T0K3X. COCTAB njiaHKTOHHoro oßmecTBa 3HaMHTejibHo mchhctch BAOJib no TeweHHio peien. C TOMKH 3peHHH CanpOÖHOJIOrHH BOAbl FipHTOKOB 0THOCHTCH K iwajio 3arpH3HeHH0H 6eTa-Me30canp0ŐH0ií KaTeropHM, npnqeM HHACKC eanpoÖHOCTH AJifl pemcn MepHejib Jiymue, neM ajih peiKH EaH. B TeneHHH nepnoAa HaŐJiioAßHHH HHCJIO üaHTJIH—EyKKa HeCKOJlbKO yMeHblXIHJlOCb. ABTOPOM onpeAejreHo 128 pa3H0BHAH0CTeö BOAOpOCJieii B BOAe peHKH EaH H 122 pa3H0BHAH0CTH H3 BOAbl peHKH llepHejib. 79 BHAOB BCTpeqaioTCJi B OSOHX BOAOTOK3X. CpeAH (J)HT0njiaHKT0Ha npeoßjiaAaioT AHaTOMbi a Ha BepxHeM TeMeHHH pem<H BaH B SojibiiioM KOJIHQECTBE BCTpeuaIOTCH (H no BHAaM H no HHCJICHHOCTH) 3ejreHbie BOAopocuH. ABTOP noA^epKHBaeT Ba>KHOCTb onpeAejieHHH BOAOpOCJieií H3 BOAbl IipUTOKOB HCCKyCTBeHHblX BOAOXpaHHJinm KaK AonojiHHTejibHoro aHaJiH3a napHAV c xHMHieCKMMH H 6aKTepH0JI0riI4eCKHMH HCCJieAOBaHHHMH. Wasserhygieneuntersuchungen am grössten Trinkwasserspeieher Ungarns, am Speichersee Lázbérc III. Algenuntersuchungen in den Speisewassern Dr. Andrik, P. Der Verfasser berichtet im Rahmen der am Speichersee Lázbórc und seinem Einzugsgebiet vorgenommenen Untersuchungsserien über die Resultate der Algenuntersuchungen der Speisewässer. Er gibt sowohl die Änderung der Algenzahlen des Bán- und des CsernelyBaches im Profil oberhalb des Speichersees (Abb. 2. und 4.), als auch die durchschnittliche Algenzahl dieser Probenahmestellen in Jahresaufschlüsselung an. (Abb. 3.) Es wurde festgestellt, dass der Trophitätsgrad der Wasserläufe: mezotroph, mezo-eutroph und der Phytoplankton des Csernely ^-Baches bevölkerter als der des Bán — Baches ist. Zwischen den Jahren 1970 — 75 verringerte sich die Algenpolulation in beiden Speisewässern. Die Planktongemeinschaft ändert sich der Fliessrichtung entlang wahrnehmbar (Abb. Aus sapro biologischer Sicht sind die Speisewässer von etwas verunreinigter betamezosaprober Qualität, der Saprobitätsindex des Csernely — Baches ist ungünstiger als die des Bái*—Baches. Innerhalb der Versuchsperiode verringerte sich um etwas die Pantle — Buck — Zahl. Der Verfasser stellte aus dem Bán — Bach 128, aus dem Csernely — Bach 122 Algentaxone fest, von denen 79 Taxone in beiden Wasserläufen vorgekommen sind. Die dominanten Organismen des Phytoplanktons sind die Kieselalgen, in der oberen Strecke des Bán — Baches leben auch Grünalgen in grösserer Spezien- und Individienzahl. Der Verfasser lenkt die Aufmerksamkeit auf die Bedeutung der in den Speisewässern der künstlichen Speicher vorgenommenen Algenuntersuchung als eine wichtige Ergänzung der chemischen und bakteriologischen Untersuchungen.
