Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

9. szám - Papp Gábor–Kalina Ernő: A Duna vízerő-hasznosítása

Hidrológiai Közlöny 1978. 8. sz. 398 A Duna vízerő-hasznosítása PAI'P GÍBOK'- KALINA ERNŐ* EolhSBURB .BRATISLAVA iBUDAPEST 1500 MOHÁCS, SULIM BUKAREST TURNU-SEVER/N BELGRAD VLISTR/ BELEHE ) SOFIA N

0^ Bevezetés Á Duna egyes szakaszainak vízerő-hasznosításáról, a hasznosítás főbb műtárgyairól több közleményben (L. irodalom) található ismertetés. Jelen tanulmányunkban a terjedelem adta lehetőség korlátain belül a teljes 2850 km hosszú Duna vízerőhasznosítási keret-tervét, az egyes vízlépcsők helyét és fontosabb műszaki paramétereit ismertetjük. Célunk, hogy a fenti témájú szétszórtan fellelhető adatokat áttekinthető formában összegezzük, és ezáltal az érdeklődők részére információs bázist nyújtsunk, hogy a főbb műtárgyak korszerűépített vízerőművek helyeit, azok fontosabb energetikai adatait, míg az 5. pontban a vízlépcsők főbb műtárgyainak szerkezeti kialakításaiban bekövetkezett változásokat ismertetjük. 1. A dunai vízgyűjtő természeti és a folyam hidraulikai jellemzői A Duna 2850 km hosszúságával a folyamok világranglistáján a huszonegyedik helyet foglalja el. Európában a Volga után a második leghosszabb folyam. Az első viszont abban a világon, hogy nyolc országon keresztül folyó nemzetközi folyam. A Dunamedence teljes területe: 817000 Km JELMAGYARAZAT --—— Folyó •—Vízgyűjtő hatóra •-•v..-- Országhatár 0 100 200 300 m 500[kml 1 i i i i i 1. ábra. A Duna vízgyűjtőjének áttekintő helyszínrajza Puc. 1. Oö3opHasi cxeMa eodocöopa JJyHaa Fig. 1. General map of the Danube Basin sítésében bekövetkezett fejlődésre ráirányítsuk a figyelmet, továbbá, hogy az olvasó részére eligazítást adjunk a közös csehszlovák — magyar érdekeltségű Nagymaros — Gabcikovói Vízlépcsőrendszernek a dunai erőművek közötti nagyságrendjéről és jelentőségéről. Fentieknek megfelelően az 1. pontban összefogaljuk a vízgyűjtőterület fontosabb természeti jellemzőit, valamint a folyam esés- és vízhozamváltozásait. A 2. és 3. pontban a vízerő-hasznosítás alapelvét, a villamosenergia-fogyasztás alakulását és a termelés fűtőanyagigényét, a 4. pontban a Duna teljes hosszára tervezett és már meg* Budapesti Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Budapest Három főváros terül el partjain: Bécs, Budapest és Belgrád. E vízgyűjtőt, a rajta levő országokat, azok határait, a nagyobb mellékfolyókat az 1. ábra mutatja. Európa fő vízválasztójától délre fekszik, nagysága 817 000 km

2, területén jelenleg 71 millió lakos él. Fekvése délkeleti irányú. A két legtávolabbi pontját (Fekete-erdő, Fekete-tenger) összekötő egyenes közelítőleg a vízgyűjtő szimmetriatengelye, hossza 2160 km. A legnagyobb hosszúságának és szélességének aránya 2:1. Északon a Sváb- és a Frank Júra, a Cseh-erdő, a Kárpátok, a Prut vízválasztója, míg délen az Alpok, a Balkán hegység és a Dobrudzsa vízválasztója határolja. Domborzatilag erősen változatos, a határoló hegy-