Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
9. szám - Dr. Andrik Péter: Higiénés vizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon
396 Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. Dr. Andrik P.: Higiénés vizsgálatok nyezett vízfolyás [1]. 7 vizsgált mintában az algaszám 60 000—1 140 000 egyed/liter közötti volt, a gyakoribb értékek mezotrof vízfolyást jeleznek. A fitoplankton fajokban szegény (60 taxon), több : ségiik Bacillaryophyceae és előfordul a főágban is. A lassan folyó vízben nyáron gyakoriak a zöldmoszatok. A Pantle-Buck szám átlaga 2,23 volt, Uppony község felett (14. sz. pont) a minősítés kedvezőbb, mint a főágba ömlés előtt. Értékelés A lázbérci tározó vízgyűjtő területén végzett algavizsgálatok eredményei a következők szerint értékelhetők: 1. A lázbérci tározót tápláló Bán- és Csernelypatakok — algaszámot tekintve — mezotrofmezo-eutrof vízfolyások, az év nagyrészében többszázezres literkénti algatömeget szállítanak a mesterséges tóba. A kisebb vízhozamú, de ásványi anyagban és szerves komponensekben gazdagabb Csernely-patak [1, 2, 15] fitoplanktonja dúsabb a Bán-patakénál [16, 17], mindkét vízfolyás átlagos algaszáma meghaladja a hasonló földrajzi adottságú, de szennyező forrásoktól mentes dombvidéki kis vizeknél szokásos értéket (Köszörű-patak [18]). A Bán- és a Csernely-patak algaszáma az elmúlt 15 évben jelentősen emelkedett, mint az a>z alábbi összeállításból kitűnik: Bán-patak algaszám egyed/liter 6000—331 000 1960/61 [19] 1967/68 [17] (a két patak együtt) 1000—1 400 000 Csernely-patak algaszám egyed/liter 6400—190 400 16 000—200 000 23 100—1 540 000 Az 1970/75-ös vizsgálati időszakon belül viszont némi algaszám csökkenés tapasztalható 1970-től 1975 irányában. 2. A tápvizekben a növényi plankton tavasszal ér el csúcsértéket, a Bán-patakban március—május, a Csernely-patakban április—június hónapokban mérhető a legmagasabb algaszám. Nyáron gyérül a plankton, koraősszel ismét nő az algaszám. Télen az algák száma mindkét patakban alacsony. 3. Szaprobiológiailag mindkét tápvíz béta-mezoszaprob jellegű, a vizsgálatok többségében a Pantle-Buck szám a Csernely-patakban magasabb, mint a Bán-patakban [16]. A minősítést elősegítő indikátorfajok jórészt béta-mezoszaprob vizet jeleznek. 1970—75 között a vízfolyásokban a Pantle-Buck index csökkent. 4. A patak hossz-szelvényében az algaszám — tavasszal és nyáron — a partmenti községek után általában emelkedett, ugyanakkor a Pantle-Buck szám nőtt. Télen ilyen jelenséget nem tapasztaltunk. A Bán-patak felső szakaszán, a tiszta és jó megvilágítottságú Szalajka-patakban az alganépesség összetétele más, mint a víztározóhoz közeli pontokon. Az 1. és 2. mintavételi helyek között elterülő halastavak jellemző algaegyüttest kölcsönöznek a patakvíznek (zöldalga társulás), ám a helyi hatás megszűnte után ezt ismét felváltja a folyóvízre jellegzetes kovaalga dominancia. A két vízfolyás mentén elhelyezkedő települések átmenetileg emelik a patakvizek szervesanyag tartalmát [1], ám megjegyezzük azt is, hogy egyéb hatások is érvényesülhetnek az algaszám növekedését illetően, mint pl. az a tény, hogy a vízfolyások a községekben (különösen: Uppony, Nagyvisnyó és Dédestapolcsány) lassúbbodnak. 5. A Bán-patakból 128, a Csernely-patakból 122 alga taxont határoztunk meg. A két vízfolyás minőségi planktonképe hasonló, 79 taxont mindkét vízben megtaláltunk. A fajok 60—70% -du, cLZ egyedszám 90—100%-a a Chrysophyta-Bacillaryrophyceae csoportba volt sorolható mint azt mások is már közölték [16, 19]. Egyéb rendszertani csoportokból csak a zöldalgák előfordulása volt jelentős. 6. A két tápvíz kis vízhozamú oldalágai nem befolyásolták a főágak alganépességét. A Kemesnye-patak planktonja szegényes, vize szaprobiológiailag megfelelő minőségű. A nagyobb szervesanyag tartalmú Bótai-patak mezotrof vízfolyás, kevés alga fajjal és közepes egyedszámmal. 7. A tápvizek algavizsgálata, a trofitásfok és a szaprobitásfok felhasználása révén, a vízfolyások tápanyag ellátottságára és szennyezettségére ad következtetést és értékelő lehetőséget. Az algafajok ismerete a tápvizek és a tározott víz planktonegyüttesének összehasonlítását teszi lehetővé. E vonatkozásokban a növényi plankton tanulmányozása hasznosan egészíti ki a kémiai és bakteriológiai vizsgálatokat. Összefoglalás Szerző a lázbérci tározó komplex higiénés vizsgálata keretében a tápvizek algológiai eredményeit ismerteti. Megállapítja, hogy a tápvizek planktonvegetációja meglehetősen dús (mezotrof, mezoeutrof vizek), a vízfolyások szaprobiológiailag béta-mezoszaprob minőségűek. A patakok alganépessége, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból évszakos és hossz-szelvénybeli változást mutat. 1970 és 1975 évek között a vizsgált vizek algaszáma csökkent, szaprobitásfoka javult. Mindkét vízfolyásban és azok mellékágaiban is kovaalgák az uralkodó szervezetek, melletük nyáron említésre méltó a zöldmoszatok előfordulása is. A két tápvíz algaegyüttese hasonló. A kis vízhozamú oldalágak jelentős hatást nem gyakorolnak a főágak vízminőségére. IRODALOM [1] Andrik, P.—Takács, S.—Cseh, P. : Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon. I. Víztározó a Bán-patak völgyében. Bakteriológiai vizsgálatok. Hidrológiai Közlöny. (Közlés alatt.) [2] Andrik, P.—Cseh, P.—Takács, S. : Higiénés vízvízsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosításű tározóján, a lázbérci tavon. II. Kémiai vizsgálatok. Hidrológiai Közlöny. (Közlés alatt) [3] Magyar Ivóvíz Szabvány. Ivóvíz biológiai vizsgálata. 'MSZ 4757—T 71. (Kézirat)
