Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
1. szám - Dr. Andrik Péter–dr. Takács Sándor–Cseh Péter: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon V. Mélységi vízvizsgálatok 1976. évben
Dr. Andrik P., dr. Takács S., Cseh P.: Higiénés vízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1978. 1. sz. 41 vegetáció, s kb. az 1972-es méretet érte el. Ugyanakkor viszont nőtt a fenékközeli víztömeg károsodása ammónium ion, kénhidrogén, szervesariyagtartalom és mangán ion vonatkozásában. így a tározó vízminőségének javulásáról 1976-ban nem beszélhetünk, talán inkább a biológiai és kémiai folyamatok mélységbeli állandósulásáról. 6. A lázbérci víztározó 1976. évi keresztszelvény vizsgálati eredményei közül eutrof jelenségként értékeltük az algák tömeges (tízmilliós egyed/liter nagyságrendű) elszaporodását, néhány algafaj által előidézett népességmaximumokat, a kékalgák nagyszámú megjelenését, s a hypolimnion nyári minőség romlását. A felsorolt vízmisőségi károk, valamint a másodlagosan jelentkező organoleptics elváltozások (szín, szag és íz) súlyos gondot jelentettek ebben az évben is a víztisztító mű számára. Csak a hatékony vízkezelési technológiának (Cyclofloc rendszerű derítés) volt köszönhető, hogy az üzem a lázbérci víztározóból minden szempontból megfelelő minőségű ivóvizet szolgáltatott a lakosságnak. 7. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a lázbérci víztározó (és feltehetően minden hasonló adottságú mesterséges tározó) biológiai és kémiai folyamatainak megértése és pontos követése csak folyamatos és részletes (vegyi, bakteriológiai és hidrobiológiái) keresztszelvény ellenőrzés útján lehetséges. Vizsgálatainkat ebben az irányban kívánjuk folytatni és elmélyíteni. IRODALOM [1] Andrik P.—Takács S.—Cseh P.: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon. I. Víztározó a Bán-patak völgyében. Bakteriológiai vizsgálatok. Hidrológiai Közlöny. 57. 88—96. (1977) [2] Andrik P.—Cseh P.—Takács S.: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon. II. Kémiai vizsgálatok. Hidrológiai Közlöny. (Közlés alatt.) [3] Andrik P.: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon. III. A tápvizek algavizsgálata. Hidrológiai Közlöny. (Közlés alatt.) [4] Andrik P.: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon. IV. A tározó algáinak vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. (Közlés alatt.) [5] Sebestyén 0.: Bevezetés a limnológiába. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963. [6] Ivóvíz kémiai vizsgálata. MSZ 448—55. [7] KGST Egységes Vízvizsgálati Módszerek. Kémiai módszerek I— II. VITUKI, Budapest, 1968. (Kézirat ) [8] Ivóvíz bakteriológiai vizsgálata. MSZ 22901—71. [9] Standard Methods for the examination of water and wastewater. APHA, AWWA, WPCF, Washington, 1971. p. 660—771. [10] Geldreich, E. E.: Handbook for evaluating water bacteriological laboratories. US Environm. Protection Agcy, Cincinnatii, 1975. [11] Ivóvízvizsgálat. Mikroszkópos vizsgálat. MSZ 448/ 36 J (Kézirat) [12] Felföldy L.: A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia. 3. VIZDOK, Budapest, 1974. (Kézirat) [13] Felföldy L.: A kékalgák kishatározója. Vízügyi Hidrobiológia 1. VIZDOK, Budapest, 1972. (Kézirat) [14] Felföldy L.: (szerk.) A zöldalgák (Chlorococcales) rendjének kishatározója. Vízügyi Hidrobiológia 4. VIZDOK, Budapest, 1976. (Kézirat) [15] Fott, B.: Algenkunde. G. Fischer Verl., Jena, 1959. [16] Starmach, K.: Flora slodkowodna Polski. Tóin 2,6. Warszawa, 1966. [17] Uherkovich, G.: Hidrobiológiái gyakorlatok I—II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966. (Kézirat) [18] Korsikov, O. A.: Viznacsnik prisznovodnich vodorosztei URSZR. V. Protococcinae. Vidav. Akad. Nauk. Ukr. R.SZ.R., Kiev, 1953. [19] EüM.—OVH.: Ágazati szabványtervezet. A felszíni vizek minőségi osztályozása. EüSZ—OVHSZ 141 T/72. VIII. Budapest, 1312. (Kézirat) [20] Cseh P.: Felszíni víztározók vízminőségének változása és annak kihatása a víztisztítás technológiájára. Vízgazdálkodás ós Környezetvédelem. 1974, 3. p. 15. Wasserhygienieuntersuchungen am grössten Trinkwassorspeiclier Ungarns, am Speichersee Lázbőrc. V. Tiefcnwasseruntersuchungen im Jahre 1976 Dr. Andrik, P. —Dr. Takács, S.—Cseh, P. Die Verfasser haben die komplexen Untersuchungen des Speichersees Lázbórc bereits in mehreren Arbeiten besprochen. In vorliegender Veröffentlichung berichten sie über die Tiefenwasseranalysen. Monatlich wird die Änderung der chemischen Zeiger und der bakteriologischen Kennwerte der Tiefenwässer im vertikalen Profil vor der Talsperre gewertet (Abb. 1., 2., 3.). Es wurde festgestellt, dass aufgrund der untersuchten Indexzahlen der Speicher Oberflächenwasser I.—III. Klasse enthält, die schlechteste Qualifizierung ist der hohen Algenzahl zuzuschreiben. Ähnlich zu den früheren Jahren trat auch im Sommer 1976 die charakteristische Wärmeschichtung des Speichers auf. Im 16 m tiefen See ist das Epilimnion 3 — 5 m dick und wird durch reichliche Sauerstoffversorgung und üppigem Phytoplankton gekennzeichnet. Im Metalimnion sinkt plötzlich die Temperatur und die gelöste Sauerstoffkonzentration, das Plankton wird spärlicher. Im Hypolimnion ist der freie Kohlendioxydgehalt hoch, der Sauerstoffverbrauch nimmt zu und in Sohlennähe kann der Anwuchs von Ammonium, Schwefelwasserstoff, Mangan beobachtet werden. Die hygienischen bakteriologischen Zeiger verändern sich nicht charakteristisch mit der Tiefe. Infolge des Gesagten verhindern im Sommer hohe Temperatur und massenhafte Algenvermehrung die Entnahme von Rohwasser entsprechender Qualität für Trinkwasseraufbereitungszwecke aus den oberon Wasserschichten des Speichers. Die untere Wassermenge (unter 8 m Tiefe) hingegen wird durch die aus den an der Sohle in Zersetzung begriffenen organischen Stoffen stammenden Reduktionsprodukte beeinträchtigt. Die optimale Tiefe der Wasser gewinnung wäre das jeweilige Metalimnion, dessen Feststellung häufige Untersuchungen erfordert. In dem Sommermonaten gestalten sich auch die organoleptischen Eigenschaften des gespeicherten Wassers ungünstig, für ihre Vermeidung bietet sich nur in der Reinigungstechnologie Gelegenheit. Aufgrund der Vergleichung des die ausdrücklichste Schichtung zeigenden August-Zustands (Abb. 4.) über mehrere Jähre verringerte sich — im Verhältnis zum Jahre 1974 — die Sonuner-Algenvegetation, gleichzeitig nahm aber die Verunreinigung in den sohlennahen Wasserschichten zu. Die Verfasser lenken die Aufmerksamkeit daraus, dass die Studierung des Lebens der Wasserspeicher, die Auswahl der optimalen Tiefe des Wasserentnahmeniveaus, die Wassergüteregulierung des Speichers, nur über ständige und eingehende Querprofiluntersuchungen ermöglicht werden kann.
