Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
1. szám - Márfai László: A vízellátás szellőztetési, levegőztetési és levegőbekeverési kérdései
Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. 42 A Tisza és a Maros árhullámtetőzéseinek együttjárása IÁKIAILÁSZLÓ* A Tisza vízgyűjtőjén az egyidejű, és a vízgyűjtő részeit illetően különböző időpontban lehulló és különböző időtartamú csapadékok egyaránt előfordulhatnak. A tiszai lefolyás hosszú időtartama a vízgyűjtőn egyidejűleg lehulló csapadékok lefolyási viszonyait is megváltoztathatja: a marosi árhullám így gyakran hamarabb eléri a Tiszát, mint amennyi idő alatt a főfolyó árhulláma a Maros torkolatáig érne. Az is előfordulhat, hogy a Maros elkésett vagy megújuló árhulláma a Tisza árhullámával együtt tetőzik Szegednél [2]. Annak ténye, hogy a Tisza és a Maros árhullámai milyen időkülönbséggel vagy éppen egyszerre érkeznek a közös találkozási ponthoz: statisztikai elemzést igénylő tömegjelenség, mert az eddig levonult árhullámokból elegendő adat gyűjthető az együtt- ill. a különjárás alakulásának vizsgálatára. Vizsgálatunkat azért tartjuk lényegesnek, mert ismereteink szerint a szakemberek körében nem ítélték meg egységesen a Maros Tiszára gyakorolt hatását. Voltak, akik elhanyagolták és voltak, akik csak esetlegesnek tekintették. A szegedi árvízi tapasztalatok alapján — Vágás István megfogalmazása szerint — ez a hatás általános és a Tiszát illetően mindenkor meghatározó [1, 2] . * * * A Tisza és Maros árhullám-együttjárásának statisztikai vizsgálatát a következőképpen végeztük el: mindkét folyón olyan vízmércét választottunk ki — a Tiszán Szolnokot, a Maroson Makót — ahol a kölcsönös egymásrahatás már nem tételezhető fel. Mindkét vízmércén megfigyeltük az árhullámok tetőzésének időpontját,, a T Szolnok es a TMakó időértékeket (ezeket a reggel 7 órai leolvasások miatt célszerűségből mindig kerek naphoz kötöttük), majd meghatároztuk az egyidejűleg és a külön időpontokban érkező tiszai, ill. marosi árhullámok tetőzésének időkülönbségét, azaz a AT = T Makó—T Szolnok (1) értéket. Ezt követően az 1892—1971 közötti 80 éves időközből kiválasztottunk 403 kölcsönös tetőzést. Minden árhullám esetén meghatároztuk az (1) egyenlet szerinti időkülönbséget és megszámláltuk, hogy az előfordulási intervallumban valamely kerek napban kifejezett AT időeltolódás hány alkalommal fordult elő. Eredményül az 1. táblázatban és az 1. ábrán látható gyakorisági összefüggést kaptuk. A gyakorisági értékek közül a legnagyobb éppen a AT = 0 időkülönbséghez tartozik, de jelentős gyakorisági értékek találhatók a — 3 ^ AT ^ -f 3 nap számközben is. Egyébként az adatok statisztikai *Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Szeged I — A 1~S7EGED = ÁROSAI SZA -10 -5 0 5 10[nap] 1. ábra. A Tisza és a Maros tetőzésének időkülönbségei Abb. 1. Zeitunter sgliiede der Kulmination der Tisza und der Maros * szórása is majdnem +3 napra adódott. Mindez azt jelenti, hogy a leggyakoribb az az eset, ha a Tisza szolnoki és a Maros makói vízmércéjén a tetőzés egyidejű, de igen gyakran előfordulhatnak a 0-tól 3 napos — mindkét irányú — időeltolódások is. Ennél ritkábbak, de mégis számításba veendők a mindkét irányú 6 napos tetőzési idő-eltolódások 1. táblázat