Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
7. szám - Tevanné Bartalis Éva: A Duna Rajka–Nagymaros közötti szakaszának biológiai vízminősége
316 Hidrológiai Közlöny 1978. 7. sz. Tevanné, Bartalis É.: A Duna vízminősége Az alsórendű rákok szaporodási ciklusa kevésbé függ a vízjárástól (4. ábra). A Cladocera társulás egyedszámmaximuma június—július hónapokban alakul ki. A Copepoda társulás első egyedszámcsúcsa május—június hónapban jelentkezik, a második augusztusban várható. A trofitás kapcsolata a kémiai mutatókkal A vizek trofitása és kémizmusa közötti kölcsönhatások ismertek, de a mennyiségi összefüggések vízfolyásonként különbözőek. A Dunára vonatkozóan főleg a rajkai szelvény gyakoribb — részben automatikusan végzett — vizsgálatai alapján a következőket állapítottuk meg: — a Rajkai Monitor Állomás adatai szerint az eutrof hullámok levonulása idején az oldott 0 2-tartalom magasabb és napszakos változása szélsőségesebb, 2—3 mg/l 0 2 koncentrációkülönbség is adódik a nappali és éjszakai periódusokban az intenzív fotoszintézis és légzés miatt, [12]. — ugyancsak a nagy tömegű fitoplankton kialakulásával egyidejűleg növekszik a víz pHértéke a vízből történő C0 2-felvétel következtében (2. ábra). — az ásványos növényi tápanyagok közül legfontosabbak a nitrogénforrások és foszforformák. A nitrogénvegyületek szintje és az oldott PO'4 -tartalom a Dunában évről évre növekszik (5. ábra) fokozva az eutrof hullá" mok gyakoribb kialakulásának lehetőségét— Az ábra jól szemlélteti, hogy a téli időszakban, amikor az elsődleges növényi termelés erősen lecsökken, növényi tápanyagok koncentrációja megnövekszik. Minél nagyobb ez a készlet, annál nagyobb primérprodukcióval számolhatunk a tavaszi hónapokban. A növényi tápsók növekedését a mezőgazdaság diffúz- és állandó tápanyagszennyezése okozza, ami gyorsabban növekszik, mint amennyivel az újonnan belépő ipari és kommunális szennyvíztisztító telepek ezt csökkenteni tudják [7], — A szervesanyag-terhelés évről évre való növekedése [6] a vízi ökoszisztémában egyensúly-eltolódást okoz, mivel közvetve a víz anyagforgalmában tápanyagdúsulást eredményez, ami a trofitási szint emelkedését vonja maga után. — A biológiailag bontható szerves anyagok mennyiségétől függő mutatók közül az Önfogyasztás (KMn0 4), szaprobiológiai állapot (S) és a nitrogénháztartás mutatói a hőmérséklet változását ellentétesen követik. Kisebb, de hasonló hatása van a vízhozamnak [6]. Hálós keresztszelvény-vizs gálatok Az 1975. évben a keresztszelvény-vizsgálatoknál a kémiai vizsgálatokkal párhuzamosan biológiai vizsgálatokat is végeztünk. A szaprobiológiai vizsgálatok szerint a rajkai szelvényben a sodorvonalban gyorsabban következnek be a minőségi változások, mint a csehszlovák oldal sekélyebb mederszelvényében (6. ábra). 6. ábra. A Duna rajkai keresztszelvénye 1975. december 8. (S index) Abb. 6. Querschnitt der Donau bei Rajka am 8. Dezember 1975 fS index) 7. ábra. A Duna komáromi keresztszelvénye 1975. december 16. (S index) Abb. 7. Querschnitt der Donai bei Komárom am 16. Dezember 1975 ('S index) 8. ábra. A Duna dunaalmási keresztszelvény 1975. december 16. ('S index) Abb. 8. Querschnitt der Donau bei Dunaalmás am 16. Dezember 1975 ('S index)
