Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
7. szám - Tevanné Bartalis Éva: A Duna Rajka–Nagymaros közötti szakaszának biológiai vízminősége
Tevanné, Bartalis É.: A Duna vízminősége Hidrológiai Közlöny 1978. 7. sz. 315 A DUNA V/2JARÁSA RAJKANAL 1974-1975 8000 7000 6000 5000 mo 3000 7000 1000 0 i ii in iv v. vi vii mux x XI. xn i H m. iv v. vt m mix. x xi. xn 1974. 1975. JEIMAGYARAIAT I II. Ill IV V VIVIIVIIIIX X XI XII I II. Ill IV VV! VIIVIIIIX X XIXII 1974 1975 DUNA, ESZTERGOM 1717 fhm I. it Iii iv. v. vi. w m ix. x. xi. xii. / Ii in iv v. vi. vii. mix. / xi /// 1974 1975 4. ábra. Az alsórendű rákok egyedsűrűsége a Duna rajkai (1848 fkm) és esztergomi (1717 fkm) szelvényében 1974—1975 b. 4. Individuendichte der minderwertigen Krebse im Abonauprofil bei Rajka (Flusskm 1848) und bei EszterD gom (Flusskm 1717) in 1974—75 szakaszok alatt azonban ezek a mutatók ismét növekednek. A Duna zooplanktonja Biológiai vizsgálataink kiterjedtek a zooplanktonelemzésekre is. A Duna planktonikus állattársulásainak kialakulását más tényezők befolyásolják, mint a fitoplanktonét. Tér- és időbeli eloszlásukat elsősorban a folyó esési viszonyai, mederalakulata, a vízjárás és táplálékellátottság határozza meg. Zooplankton-vizsgálataink célja ezért a felső Duna-szakasz kerekesféreg (Rotatoria) és az alsórendű rákok (Cladocera, Copepoda) társulásainak tér- és időbeli változásainak felmérése volt. A magyar felső Duna-szakasz esési viszonyai erősen szelektálják az áramlást amúgysem kedvelő planktonszervezeteket [9], Ugyanakkor a holtágak, mellékágak — melyek a főággal időszakosan vagy állandóan kapcsolatban vannak — jó tenyésző területei a Zooplankton társulásoknak. Betorkollásuk alatt a folyó alsóbb szakaszain vett Zooplankton mintáinkban ezért mindig gazdagabb volt a Rotatoria és kisrák fauna (3., 4. ábra). A Duna fő állattársulása az elsődleges fogyasztó Rotatoria fauna. A folyóvízi környezetben mindig jelentős számban életben maradó populációjuk szaporodási dinamizmusát a vízhőmérsékleten kívül a táplálékviszonyok és a vízjárás befolyásolja, ezért tavasszal a hőmérséklet emelkedésével a nagy fitoplanktontömegek levonulásakor érik el népességmaximumukat (3. ábra) és nyáron alacsony vízállás idején, amikor a víz áramlása lassú. Kedvező körülmények között diciklusos szaporodás mellett augusztus—szeptember hónapban újabb egyedsűrűségi maximumok is megfigyelhetők, különösen a Duna alsóbb szakaszain. PO,[mg/l] 5. ábra. Növényi tápanyagok (P0 t 3~, N0 3 , NH t +) koncentrációinak változása a Duna rajkai szelvényében, 1967 — 1975 Abb. 5. Änderung der Pflanzennährstoff-Konzentrationen (P0 t 3~, N0 3~, NH t +) im Donauprofil bei Rajka in 1967—1975
