Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
7. szám - Dr. Vágás I.: Adatok az 1876–1975 időszak tiszavölgyi árvizeiről. A Tisza fontosabb árhullámai 1876 és 1911 között
Dr . Vágás I.: Tiszavölgyi árvizek. 111 . Hidrológiai Közlöny 19/8. 7. sz. 307 [hónap] Puc. 4.a. ypoeuu eodu Tucbi y Ceaeda, 1881. e. Abb. 4a] Theisswasserstand bei Szeged, 1881 Puc. 4.6. JIUHUÜ nuKa. Anpejib 1881. e. Abb. 4b] Kulminationslinie, 1881. April A Körös és Maros árhulláma találkozott és Szegednél a Tiszában 806 cm-es LNV tetőzést idézett elő. Mindezek miatt a vízállások a teljes Szolnok alatti Tisza-szakaszon szinte egyidejűleg tetőztek. Sőt: a Maros hatására Mindszent és Szeged tetőzése ennél előbb is megtörtént, bár, ha Szeged felett nem következik be a gátszakadás március 6-án, alighanem 1—2 nappal későbbre marad. A tetőzési vonal mellékága a szegedi gátszakadásnak is eredménye lehet, de elnyúlása miatt még az is valószínűsíthető, hogy természetes állapotban is kialakult volna. Lehetséges, hogy a Körös és Maros erélyes hatása nélkül a tiszai árhullám — indulási sebességét követve — elnyúlt és Szolnok alatt erősen ellapult volna, mint pl. 1964-ben. De — mint ahogy ezt már közel száz éve megállapították —: Szeged sorsát nem lehet a szerencsére: a folyók árhullámának kedvező találkozására, méginkább, felsőbb gátszakadásokra bízni. 1881 Az 1879. évi szegedi árvízkatasztrófát két év múlva újabb nagy árhullám követte. Ezúttal azonban sikerült medrében tartani a folyót. Az év folyamán a januári kettős elő-árhullámmal össze nem függően egyetlen nagy télvégi és tavaszi árhullám keletkezett. Ezen belül alig lehet elválasztani a télvégi olvadék- és csapadékvizeket a tavaszi zöldártól (4. a ábra). A tetőzési vonal ezúttal nem tartalmaz mellékágakat (4. b ábra). A vásárosnaményi április 7-i 869 cm-es tetőzés mai szemmel nézve is igen jelentős. A Szamos tetőzése Csengernél már március 31-én bekövetkezett. A Bodrog tetőzése inkább késleltette, mint siettette a Tiszáét. A Sajó árhulláma jelentéktelen volt, így ennek a Tiszára nem volt hatása. Tokaj és Szolnok között 8 nap kellett a tetőzés levonulásához. Ez viszonylag lassú közép-tiszai levonulás. Tiszaugnál ér véget a tetőzési vonal időbeli előrehaladása, innen kezdve a tetőzési vonal visszafordul. A Maros április 8-i tekintélyes 464 cm-es makói tetőzése Mindszentnél és Szegednél hozta némileg előre a tiszai tetőzéseket. Szegeden április 15-én 845 cm volt a tetőzés, ami az 1879-i árvíz szintjénél 39 cm-rel magasabb vízszint volt. Az 1881, évi tetőzési vonal alakja jellegzetes: egységes, de az Alsó-Tiszán visszahajló vonal. Ilyenfajta tetőzési vonal fogja jellemezni később a Tisza legemlékezetesebb, különlegesen magas árhullámait: az 1919. 1924. 1932. és 1970. évi árhullámokat. 1888 Az 1870-es évtized kétségtelenül nem kényeztette el az árvízmentesítéssel és árvízvédelemmel foglalkozókat: az 1888. évi tiszai árvíz a maga méreteivel mégis sokakat megdöbbentett. A FelsőTisza és a Közép-Tisza határán, így Záhony és Tiszakeszi között hosszú folyószakaszon, tehát pl. Tokajban is, még ma is (1978.) az 1888. éviLNV-k vannak érvényben. Az 1888. évi tavaszi árvíznek az volt az előzménye, hogy a megelőző télen a hegyekben 1 m, a síkságon és a dombvidéken 0,40 m volt a hó vastagsága, és e nagy mennyiségű hó bőséges esők mellett jórészt egyidejűleg olvadt el. A keletkezett árvíz szinte a Tisza teljes hosszában felülmúlt minden addig észlelt vízállást. A Szamos és Bodrog LNVjével közvetlenül segítette, a Sajó nagy árhulláma — szintén LNV-vel — 6 nappal megelőzte a Tisza árhullámát. A tiszai fő árhullám vásárosnaményi tetőzése március 23-án 900 cm-es LNV-vel ment
