Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

7. szám - Aujeszky G.–dr. Karácsonyi S.: A partiszűrés változó feltételeinek hidraulikai elemzése

296 Hidrológiai Közlöny 1978. 7. sz. Aujeszky—dr. Karácsonyi: A partiszűrés pontjából. Ugyanis a különböző eltömődések, ki­válások, mikroorganizmuspusztulások időben fo­kozatosan következnek be, csökkentve k és y érté­két. Viszont egy-egy árhullám partmosó hatása az eltömődött részeket eltávolítja és így k, valamint fi ugrásszerű javulását idézheti elő. Mindezen je­lenségek a hidraulikai folyamatok véges differen­ciák módszerével történő elemzésével nyomon kí­sérhetők. Az egyes szelvényekben fellépő pillanatnyi víz­szintsebességek az ugyanazon időpontban érvé­nyes vízszintekből nem permanens esetben is a (8) jelű összefüggésből nyerhetők. A folyamat nem per­manens jellegéből következően — tekintettel az egyes szelvényekben fellépő tározódásokra, illetve készletfogyasztásokra — a szivárgó vízhozam ér­téke szelvényről szelvényre változik. Az i-edik szel­vényen keresztül szivárgó vízhozam pillanatnyi értéke az ugyanazon időpontban érvényesülő víz­szintek alapján a Qi­ki 2 -Axi i 2 2\ (Vi-i-yi) (14) összefüggésből nyerhető. A galéria vízhozama szempontjából a vele határos szelvényen keresztül szivárgó vízhozam a meghatározó: Q„=­kn / 2 2\ 2 -AXr, (15) így ilyenkor egy-egy lépcső időtartamán belül a kitermelt vízhozam állandó értékű. A leszívott vízszint állandó szinten tartása ese­tén y n=h állandó, és az egyes szelvényekben lévő yi vízszintmagasságok változása a felszíni víz y 0 — —H vízállásváltozásainak hatására következnek be. A kitermelt vízhozam állandó értéken tartása esetén y n =h is változik az időben. Ez esetben kü­lönválik a tárgyalás aszerint, hogy van-e a vízho­zamnak talaj vízháttérből származó része, vagy nincs. Amennyiben nincs (a geológiai adottságok, vagy mesterséges beavatkozás — pl. háttérszeny­nyezés esetén résfallal történő lezárás — következ­tében), akkor a vízkivételénél bekövetkező víz­szintváltozás a összefüggéssel számítható. Amennyiben van talajvízháttér, úgy a Q„ vízho­zam két részből tevődik össze: Q g =Q í, n JrQ si m, ahol Q,, n a felszíni víz felől, Q,, m pedig a talaj vízháttér felől származó vízhozam. Q„ n a (15)-ös összefüggés­sel azonosan nyerhető: n kn , 2 2. Qgn = imzr (y»-l ~ Vn) ahol y n=h, Q g a galéria vízhozamának a felszíni víz felőli térből származó része. A számítások szempontjából megkülönbözteten­dő, hogy a vízkivételnél a leszívott vízszintet, vagy a kitermelt vízhozamot tartjuk állandó értéken. A le­szívott vízszint állandó szinten való tartása olyan gyakorlati esetnek felelhet meg, amikor a vízkivétel szivornyás jellegű műszaki megoldással történik, és a szivornyás rendszerrel kivett tetszőleges víz­hozam továbbszállítása akadálytalanul, korlátla­nul (pl. gravitációsan) megtörténhet. A kitsrmelt vízhozam állandó értéken való tartása pedig olyan gyakorlati esetnek felelhet meg, amikor a víz kiter­melése vagy továbbítása szivattyús egységekhez kötött. Ekkor a növekvő vagy csökkenő vízterme­lési adottságokhoz újabb szivattyúegységek bekap­csolásával, illetve a szivattyúegységek részbeni ki­kapcsolásával csak lépcsősen lehet alkalmazkodni. 2 •Ax n míg ennek analógiájára kn Qgm — 2'Ax (17) (18) amennyiben a talaj vízhátteret m számú kicsiny távolságközre osztjuk, az egyes távolságközöket Axj-vel (j= 1,2,3. . .j,. . .m), az egyes osztópontok­hoz tartozó fekü feletti vízszintmagasságokat yj­vel, az egyes osztópontok közötti rétegszeletek szivárgási tényezőjét kj-vel, szabad (gravitációs) hézagtérfogatát uj-ve 1 jelöljük. A fenti összefüg­gésekben y„ és y,„ egyaránt a galériánál lévő h víz­szintmagasságot jelenti, vagyis y n—h=y m- Az összefüggésekben külön n illetve m index használa­tát csak annak jelzése teszi indokolttá, hogy a víz útját követve a felszíni víz felől, vagy a talajvíz­háttér felől közeledünk a víztermelő létesítmény­hez. Amennyiben a vízhozam egy része a talajvíz­háttérből származik, akkor a galériánál bekövet­kező vízszintváltozás: Ay m — Ah = Ax n = ­2-At kn y>m {Axn + Ax m) 2 -AXr, {yl-i­•yn)+ kn 2 - Ax,, (ym-1 ­- ym) — Qg (19) A (19) jelű összefüggésből számított vízszintválto­zással módosított y n=y m értékek alapján a (17), illetve (18) jelű összefüggésekből számítható Q g n, illetve Q g m módosult értéke. Ily módon a véges dif­ferenciák módszerével időbelileg nyomon kísérhető a Q g állandó vízhozamon belül a felszíni víz felől származó Q g n rész vízhozam és a talaj vízháttér felől származó Q g m részvízhozam arányának időbeli vál­tozása. Ennek gyakorlati jelentősége a vízminősé­get befolyásoló hatása: az állandó szinten tartott vízkivételen belül a felszíni víz felől származó, vagy a talaj vízháttér felől származó rész vízhozam van-e túlsúlyban. A vizsgált összefüggések részlegesen kolmatált medrű vízfolyás (2. ábra) esetén is alkalmazhatók, ha a kolmatáció hatását a vízfolyás mederfelületén helyet foglaló vékony (Axt vastag), gyenge (k^) víz­áteresztő képességű és kicsiny (y/.) szabad (gravi­tációs) hézagtérfogatú réteg hatásával vesszük figyelembe. így például a felszíni víz szintjének a vízzáró fekü feletti magasságát H-xal, a kolma­tált réteg túloldalán kialakuló vízszint vízzáró fekü

Next

/
Oldalképek
Tartalom