Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

5. szám - Dr. Bozzay Józsefné–dr. Hegedűs J.: Vizsgálatok Dreissena polymorpha Pallas vándorkagylóval ipari vízellátásban okozott károsodás leküzdése érdekében

2] 4 Hidrológiai Közlöny 1978. 5. sz. Dr. Bozzay J.-né—Dr. Hegedűs J.: Vándorkagyló 10. kép. Az ülepítő medence leengedés után Fotó: dr. Hegedűs J. Bild 10. Absetzbecken nach Entleerung jÚÜUS 15—22, augusztus 15—22, szeptember 15—22, október 15—22. Szélsőséges időjárás esetén a védekezést előbb kell elkezdeni, illetve később kell befejezni a vízhőmérsékletnek megfelelően. A rézszulfát adagolása a medencék előtt, a nyersvíz bevezetésénél a tápvezetékbe történjék. A rézszulfát a kagylókat nemcsak elpusztítja, hanem a 3 hetes kezelés mentes időszakban esetleg megtapadó kagylók erőteljes rögzülését is megszünteti. Kevéssé szennyezett víz esetén bordói lé alkalmazása is hatásos lehet. A bordói lét a medencék falazatára rá kell szárítani. Ez a kezelés kb. 10 hétig megakadályozhatja a vándorkagylók megtelepedését. A határidőt minden olyan tényező csökkentheti, amely megakadályozza a réz-ionok vízbejutását. II. kép. A Dél-pesti ipari Vízmű vízkivételi műve Bild 11. Schöpfwerk des Industriewasserwerks in Süd-I^est tói. A 10. képen bemutatjuk a leengedett iparivíz-medence' állapotát. A mechanikai úton való tisztítás általában elkerülhetetlen. A 11. kép a vízkivételi művet ábrázolja, a tisztítási munkálatok befejezése után. 2. Vegyszeradagolást akkor kell elkezdeni, amikor a Duna vízhőmérséklete eléri a 12 °C-t. Ezt a hőmérsékletet a Duna átlagban április 15-én éri el és október 15-én csökken ez érték alá. 3. 4—5%-os rézszulfát oldatból olyen mennyiséget kell a vízhez adagolni, hogy a koncentrációja a medence vizében a 10—15 mg/l értéket elérje. 4. A folyamatos adagolást 1 héten keresztül kell végezni. Ez idő alatt ellenőrizni kell a 'rézszulfát koncentrációját a medence vizében. 5. Ezután 3 héten keresztül nem kell vegyszert adagolni. 6. Ezután újabb egy hetes vegyszeradagolás, majd 3 hetes szünet következik. 7. Az egész évi védekezés gyakorlatilag 7 egyhetes rézszulfátos kezelési periódusból és 3 hetes szünetekből tevődik össze. Az egyhetes behatási periódusok célszerű időpontjai a következők: április 15—22, május 15—22, június 15—22, összefoglalás A szerzők kísérleti úton technológiát dolgoztak ki ipari vízművek vándorkagylók elleni védelmére. Megállapították, hogy 10—15 mg/l réz-ion alkalmas a kifejlett vándorkagylók elpusztítására és tapadási helyekről való leválasztására. A technológia egyes lépcsőit szerzők a vándorkagylók életmódjának figyelembevételével alakították ki. Megállapították, hogy a kagylók fő tenyészideje májustól októberig tart, amíg a víz hőmérséklete 12 °C alá nem süllyed. A petéből kifejlődő veligera lárva 6—8 hétig planktonikus életet él. Ez ad lehetőséget szakaszos vegyszeradagolás alkalmazására a következő módon: 1. A vegyszeres védekezés megkezdése előtt a medencét alaposan meg kell tisztítani a már megtelepült kagylóktól és egyéb szennyezőanyagoktól. 2. Vegyszeradagolást akkor kell elkezdeni, amikor a Duna vízhőmérséklete eléri a 12 °C-t. 3. 4—5%-os rézszulfát oldatból olyan mennyiséget kell a vízhez adagolni, hogy koncentrációja a medence vizében a 10—15 mg/l értéket elérje. 4. A folyamatos adagolást 1 héten keresztül kell végezni. Ez idő alatt ellenőrizni kell a rézszulfát koncentrációját a medence vizében. 5. Ezután 3 héten keresztül nem kell vegyszert adagolni. 6. Ezután újabb egyhetes vegyszeradagolás, majd 3 hét szünet következik. 7. Az egész évi védekezés gyakorlatilag 7 egyhetes rézszulfátos kezelési periódusból és 3 hetes szünetekből tevődik össze. Az egyhetes behatási periódusok célszerű időpontjai a következők: április 15—22, május 15—22, június 15—22, július 15—22, augusztus 15—22, szeptember 15—22, október 15—22. Szélsőséges időjárás esetén a védekezést előbb kell elkezdeni, illetve később kell befejezni a vízhőmérsékletnek megfelelően.