Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

2. szám - Megemlékezés dr. Vitális Sándorról

58 Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. Megemlékezés dr. Vitális Sándorról együttműködést épített ki és tartott fenn a szak­teriiletileg illetékes állami, hivatali szervekkel. A MTESZ vezetősége személyét és munkásságát nagyra becsülte. Nagy része van abban, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság szakmai tekin­télyt és megbecsülést vívhatott ki magának. Jól tudjuk, hogy az annyira eredményes tár­sadalmi munka, irányító tevékenység mögött Dr. Vitális Sándornál nemcsak széles látókörű szakmai felkészültség és vezetési készség állott, hanem olyan emberi magatartás is, amelynek pél­dája felejthetetlen, és ma különösen időszerű, súlyos kötelezettséget hagy ránk. Az Ő életének hivatása a munka, szép tudomá­nyának, szeretett szakterületének szolgálata volt, éspedig sohasem az egyéni előrehaladás, hanem mindig és mindenütt csakis a jó ügy érdekében. Ez az egyéniségét átható meggyőződés irányította tevékenységét, ez fordította figyelmét már kora fiatalságában az egyesületi munka lehetőségeire akkor, amikor még a társadalmi munka fogalma — legalább is a mai értelemben véve — ismeretlen volt. Nyíltsága, becsületessége, öntudattal páro­sult szerénysége és a legjobb értelemben vett puritánsága lényének veleszületett jellemzői, ame­lyek élete borús napjaiban is meghatározói maga­tartásának. , Évtizedeken át együtt dolgozott elsősorban azzal, a Vele sokban hasonlóan gondolkodó kor­társi gárdával, amelynek tagjai annyi maradandót alkottak a magyar vízgazdálkodásban, s akik közül sokakat ma is Társaságunk megbecsült nagy öregjeiként tisztelünk. Folyamatosan szélesítette a Vele együttműködök körét azzal a szívből jövő, közvetlen kapcsolat-teremtési készséggel, amely­lyel Társaságunknak akár legfiatalabb tagjához is mindvégig fordult ; sokakat, nagyon sokunkat ragadott így magával, korán megízleltetve velünk a csakis közös ügyet szolgáló társadalmi munka szépségét, örömét. Mindenkivel együttműködött, és mindenkiben megbízott, aki megértette felfo­gását a társadalmi munkáról, akiről úgy érezte, hogy meg tudja becsülni a Társaság együttesének értékeit. Határozottan, türelemmel, bölcs humorral és nagy felelősséggel irányított, ha szükségesnek tar­totta bírált, nem egyszer keményen is. Ha téve­dett, vagy a többségi véleménytől eltért álláspont­ja, kész volt azt felülvizsgálni, módosítani. Fegyelmezett magatartása,összeszedettsége, üres szólamokat nem ismerő stílusa, szemérmesen rej­tették melegszívűségét, békeszerető mély humánu­mát, holott ebből nemcsak szűkebb családja, hanem Társaságunk nagy családja is ugyancsak részesedett. Mint elnökünk, elhárította kísérletein­ket, hogy társasági kitüntetést adományozzunk Neki, ö viszont nem egyszer mélyen megindulva nyújtotta át ezeket az elismeréseket jó munkát végzett tagtársainak.Sohasem mulasztotta el figye­lemmel kísérni tagtársainknak, vagy Titkárságunk — számára annyira kedves — munkatársainak egyéni gondját, baját és hacsak tehette, feltűnés nélkül segített. Sallangmentesen, frázisok nélkül szerette hazá­ját, népét. Hiszen életének, tevékenységének min­den eredménye fényesen bizonyítja ezt. És csak meghatódva emlékezhetünk vissza arra az örömre, amellyel még utolsó vidéki útjain is felfedezte fejlő­désünk egy-egy újabb eredményét. Vitális Sándor a tudós szakember, a professzor és vezető társadalmi munkás számos hivatalos elismerésben, kitüntetésben is részesült: elnyerte a föld- és ásványtudományok doktora fokozatot (1054), kitüntették a Kossuth-díjjal és a Dr. Scha­farzik Ferenc emlékéremmel (1951), a Szocialista Munkáért Érdeméremmel (1960), két ízbenaMunka Érdemrend aranyfokozatával (1967, 1971), az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1969), a Vízgazdál­kodás Kiváló Dolgozója (1970) lett és elnyerte a MTESZ díjat (1970). Búcsúzóul köszönetet illenék mondani Neki, • • • de hogy O hogyan vélekednék erről, azt jól tudjuk. Csak egy lehetőség marad számunkra hát, s ez: követni példáját. Tovább ápolni, fejleszteni a Ma­gyar Hidrológiai Társaságban azt a szellemet, amely egyedüli céljának a vállalt ügy önzetlen, fáradhatatlan társadalmi segítését tekinti. Szeretett elnökünk testét immár nyugalomra befogadta a föld, amelyet kutatni és szolgálni élete célja volt. Velünk marad azonban a föld minden kincsénél maradandóbb példája, s a példa útján járva őrizzük meg igaz kegyelettel emlékét. * Dr. Vitális Sándort a Magyar Hidrológiai Társa­ság, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Magyar Állami Földtani Intézet halottjaként 1976. július 5-én kísérték utolsó útjára, a buda­pesti Farkasréti temetőbe. Ravatalánál a Magyar Hidrológiai Társaság nevében Dr. Bérezik Árpád főtitkár, a M. Áll. Földtani Intézet nevében Dr. Konda József igazgató, a selmeci diáktársak nevében Molnár Jenő, sírjánál pedig az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Magyarhoni Föld­tani Társulat nevében Dr. Dank Viktor egyetemi tanár, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke mondott búcsú I »eszedet. Dr. Bérezik Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom