Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
10. szám - Fóris Lajos: A termálvízre alapozott üdülés és idegenforgalom fejlesztésénak további feladatai
457 Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. Beszámoló A termálvízre alapozott üdülés és idegenforgalom fejlesztésének további feladatai. („Project után")* FÖBIS LAJOS Egy terv vagy koncepció bírálata aligha lehet olyan ember feladata, aki valamilyen formában maga is részese volt a tervezési műveletnek. Ennek megfelelően a jelen cikk sem vállalkozik arra, hogy értékelje a termálvízre alapozható üdülés és idegenforgalom fejlesztésére nemrégiben elkészült koncepciót, felsorolja és elemezze annak érdemeit vagy esetleges fogyatékosságait. Ezt nyilván el fogja végezni más, vagy inkább mások; az összefoglaló értékelés szempontjából talán egy olyan munkacsoport, amely összetételében alkalmas a rendkívül komplex — műszaki, urbanisztikai, gazdasági és szociális vonatkozásokat megközelítőleg azonos súllyal tartalmazó — téma minden aspektusának áttekintésére. Éppen a téma komplexitásából és jellegéből következik azonban, hogy érdekes lehet néhány szempontnak a kiegészítő felvázolása már most, alig valamivel a koncepció elkészülte után. Egy épület vagy híd terve lehet tökéletes, minden esetre érezhető vagy tekinthető annak. Egy koncepció esetében nem ez a helyzet, az lényegében hordja a kompromisszumot s ennek megfelelően bizonyos szubjektív tényezőket, az alkotó közösség egyes tagjainak vagy csoportjainak beállítottságát, a fontossági sorrendre, a szempontok alá- és fölé rendelésének célszerűségére vonatkozó ítéleteit. És különösen az idő tényező hatását: egy koncepció legjobb esetben is annak a pillanatnak az optimumát tükrözheti csak, amelyben az érdemi tervezés lezárult, ami gyakorlati okokból többé-kevésbé eltér az anyag közzétételének és a bírálat számára hozzáférhetővé válásának időpontjától. Minél összetettebb a téma, ez a szempont annál élesebben jelentkezik, annál inkább elképzelhető, hogy valamely részterületen felmerült új adottság visszahat a téma több lényeges vonatkozására. így, ha más nem lenne, talán ez is elég indok lehet az alábbi gondolatok felvázolására. Van azonban további indok is: egy tervező, aki kiválik egy tervezési munkából, helyes, ha rögzíti a munka célszerű továbbvitelére vonatkozó elképzeléseit. így azoknak, akiknek ez a folytatás feladata lesz, módjukban áll majd mérlegelni, mi az, amit az ügy, ill. további munkájuk érdekében felhasználhatnak. Ez a lehető* A hévizek komplex hasznosításának egyik formája a hévizeknek fürdőkben, gyógyfürdőkben történő felhasználása. A fürdőfejlesztés általános koncepcióján belül, az UNDP támogatásával fejlesztési javaslat készült, „A termálvízre alapozott üdülés-idegenforgalom fejlesztése" címmel. Ennek célja az idegenforgalom fejlesztésén keresztül a tőkésdeviza-kitermelés fokozása. A Szerkesztő Bizottság az alábbi vitaindító jellegű cikket azzal a szándékkal teszi közzé, hogy a vízügyi szakemberek megfelelő tájékoztatást kapjanak a hévizek komplex hasznosításának erről a módjáról, problematikájáról. (Szerkesztő Bizottság) ség az adott esetben annál jelentősebbnek tűnik, mert a „Project Iroda" felszámolásával, munkájának befejeződésével a termálvizek fürdőzési hasznosításának kérdése ágazatai szerint ismét különböző hatóságok gondozásába kerül, akiknek a téma többi, nem hozzájuk tartozó vonatkozásával csak korlátozott mértékben lesz módjukban i'oglalkozniok. Hidrológiai, hidrogeológiai szempontok A termálvizkésziet nagysága, kémiai és fizikai jellemzői, a kitermelhetoség nagyjából ismertekneK tekinthetők. Ezen a területen a készletekkel való legcélszerűbb gazdálkodás feltételeinek, a vizek mennyiségi és minőségi védelmének részletesebb kidolgozása mutatkozik a legfontosabb további feladatnak. A koncepció ebben a tekintetben helyesen differenciál a Pannon-tenger homokos, homokköves üledékeiben felhalmozódott, a közbeiktatódott agyagos, vízzáró rétegek miatt lényegében „nem utánpótlódó" termálvizek, és az uralkodó előfordulásról triász koriként emlegetett mészkő-dolomit kőzetek szövetében, vagy üregeiben tárolt, viszonylag rövidebb idő alatt utánpótlódó másik fő megjelenési forma között. Finomítani kell azonban az utánpótlás körülményeinek, különösen időszükségletének vizsgálatát, mert ennek hiányában téves következtetések levonására kerülhet sor. (Az említett „rövidebb idő" ugyanis a néhány hetes vagy hónapos késleltetéssel történő utánpótlódástól a több évszázados időtartamig terjed, aminek természetszerűleg fontos gyakorlati következményei vannak.) Az egész kérdéscsoportot ki kell emelni abból a szférából, ahol a figyelemkeltés időszakában talán indokolható „magyar meleg tenger" és hasonló kifejezések napirenden voltak. A tenger szó itt nyilván a korlátlan bőség képzetére utalt, s ma, mikor az igazi tengerek környezetvédelmi, sőt veszélyeztetettségi problémái is egyre határozottabban vetődnek fel, a magunk viszonylag tényleg bő, de nagyon is korlátozott, sőt ugyancsak veszélyeztetett melegvíz-készleteivel kapcsolatban csak a nagyon gondos gazdálkodás szükségességét hangsúlyozhatjuk. Ezt a szemléletet tükrözi sok tekintetben a koncepció is, amit azonban a továbbiakban részletesen ki kell majd munkálni. A Pannon-rétegek vizei tekintetében ez azt jelenti, hogy konkretizálni kell azokat a feltételeket, amelyek mellett a termálvizek különböző célokra (üdülési vagy energetikai, ezen belül legcélszerűbben mezőgazdasági fűtési hasznosítására 1) igénybe vehetők. Fokozottan kell tö1 A termálvízkutak közel állandó kilépő vízhőmérsékletéből és a változó külső hőmérsékletből adódó problémákhoz a növényi kultúrák jobban tudnak alkalmazkodni, mint a kevésbé rugalmas lakóház-, ill. kommunális fűtési igény.
