Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

9. szám - Dr. Kontur István: A lefolyás általános lineáris kaszkád modellje

Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. 404 A lefolyás általános lineáris kaszkád modellje Dr. KONTUR ISTVÁN* A tanulmány a lefolyás leírására a kaszkád modellek diszkrét állapotú megfogalmazását tartalmazza. A víz­mozgást a vízrószeeskék bolyongási modelljével lehet helyettesíteni. A lineáris tározó sorozat leírható a való­színűségi modellel (véletlen bolyongás). Az egyirányú (lefelé) és a kétirányú (lefeló-felfelé) bolyongási modell a víz összegyülekezésének dombvidéki ós síkvidéki ese­teit reprezentálja. A modell továbbfejlesztése a sorba és párhuzamosan is kapcsolt tározó esete. Bemutatjuk, hogy az ismert Nash és Doge féle modellek miként rep­rezentálhatok ebben a rendszerben. Végül rávilágítunk arra, hogy modellünk a diszkrét állapottér leírás speciá­lis esete. 1. Bevezetés A lineáris tározó és csatorna modelljei jól is­mertek a hidrológiai rendszermodell körében [2, 3, 7, 8, 11]. Más oldalról felvethető a hidrológiai rendszer ún. makró hidrológiai modellje [6]. Ez azt jelenti, hogy egyetlen vízrészecske útját követjük (képzeletben), ami egy bolyongási modellhez vezet, A vízrészecske különböző állapotokban fordulhat elő, különböző bolyongási utakat járhat be. A bolyongási út képi megjelenítésére a gráfok igen alkalmasak, [5] és közel állnak a mérnöki, hidrológiai szemlélethez. Lineáris valószínűségi törvények esetében, ha egyetlen vízrészecske mozgási törvényszerűsége megegyezik a sokaság mozgási törvényszerűségé­vel, akkor N számú vízrészecske (S térfogat) moz­gástörvényeit is nyomon tudjuk követni. A bolyon­gási modell matematikailag átmenetvalószínűségi mátrixszal írható le [9], megjelenítése gráf ábrával történhet. A hidrológiai fizikai valóságot tározók sorozatával helyettesíthetjük, ezek képezik az álla­potokat, amelyek tehát diszkrétek [4] ; továbbá az időt is diszkretizáljuk azaz a vízrészecske, csak t= 1, 2, ...stb. időpontokban változtat­hatja az állapotát. At = állandó. Az idő diszkretizálása kézenfekvő, mivel a hid­rológiai rendszer észlelése is általában diszkrét [2]. Az elektronikus számítógépek használata szem­pontjából is előnyösebbek a diszkrét rendszerek. A vízrészecske bolyongási gondolatmenete, vég­eredményben jól rögzített determinisztikus rend­szerhez vezet. A tanulmány általánosítja a tározó sorozatok modelljét és rávilágít, hogy a hidraulikai viszonyokat az állapotátmenetvalószínűségi mát­rixba a modell jellegének megfelelően lehet beépí­teni. így már maguk a mátrixok is vizuális képet adnak a rendszerről és a víz áramlásának jellegé­ről. A mátrixok elemeinek meghatározásához azt kell megadni, hogy a választott időegység (At) alatt a tározott vízmennyiségnek hányad része kerül át a következő tározóba. Vagy ami ugyanaz, arra a kérdésre kell választ adni, hogy mi a valószí­nűsége annak, hogy egy vízrészecske At időegység alatt átkerül az egyik tározóból a másikba. A tározó rendszerből távozó vízhozam idősora egyértelműen meghatározható a bemenetek alap­* BME, Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet. ján. A tározó sorozat mint egy idősor generáló eljárás is reprezentálható [1, 2, 11]. A matematikai levezetések során felhasználtuk Rózsa P. Lineáris algebra c. könyvét [9]. 2. Lineáris csatorna modell A lineáris csatorna modell tulajdonképpen az im­pulzus változatlan tovább vezetését végzi, idő­késleltetést visz a rendszerbe, de a tározásra jel­lemző ellapulás (diszperzió) nincsen. Legyen Sj(t) a j csatorna állapota, a t időpilla­natban, ahol állapot alatt csatornán ekkor átvo­nuló vagy ott tározott vízmennyiséget kell érteni. Az /Si(í), S 2(t),. . .S n(t) állapotokat s ( sorvektorban foglaljuk össze, akkor az s (_i állapotból az s< álla­pot az alábbiak szerint számítható: s ( = s<_i K Részletesen kiírva: [£i(<),£ 2(<) S n(t)] = (la) = [Ä 1(<-1),S 2(<-1) ,S n(t- 1)] O 1 O O O 1 o 1 o (lb) Az időegységet olyan nagyságúra kell választani, hogy egy lépésben csupán egyetlen továbblépés történjék. A lineáris csatorna a tározó speciális esete, amikor egy-egy lépésben a tározó teljesen kiürül. yj(t)-ve\ jelölve a j csatornavonalból távozó vízmennyiséget yj(t) = Sj(t). A lineáris csatorna szakaszait &=1, 2, ... í időpontokban X], x 2, ... Xk, ... \t terhelések érhetik így az s< állapot: SÍ = So • K' + 2 (2) k= 1 A K mátrix speciális tulajdonságából következik, hogy K' = 0, ha t>n, ezért csak az első n hatványt kell figyelembe venni. A lineáris csatorna és gráf­reprezentációja az la és lb ábrán látható. 3. Tározó sorozat bolyongási modellje (Szabad összegyülekezés, dombvidéki eset) Jól ismert a vízgyűjtő leírásának modellje S = k-y (3) a lineáris tározási egyenlettel: S — tározás [L 3], y — a kifolyó vízhozam [L 3IT] és k — a tározási együttható [T\ Az időlépésközt egységnyire felvéve a tovább­folyó vízmennyiség: S\k = y. Alljon a tározó sorozat, kaszkád, n — számú sorbakapcsolt tározóból k\, k 2 k, k„ táró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom