Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
1. szám - Balázs László–Dobó Lászlóné–Dr. Fázold–Ádám–Gábor Béla: Az iparfejlesztés és a vízminőségszabályozás alapvető kérdései a Sajó vízgyűjtőjén
42 Hidrológiai Közlöny 1977. 1. sz. Balázs László és munkatársai: Az iparfejlesztés és a vízminőség szabályozás ® Szivattyú üzem (1) Meglévő cső ill. csatorna (2) Létesítendő csatorna (3) Megszüntetendő csatorna ft) Vízfolyás (5) E a « Eladás (6) A n = Anyagnedvesítés (7) IH - Indirekt hűtés (8) OH = D. ire, kt hűtés (9) VL - Vízlágyító (10) HJ - Hűtőtorony (11) Ü = Ülepítő medence (12) Sz = Nyomásos szűrő (13) Vsz - Vakuum szűrő (%) 4. ábra. Az LKM (Lenin Kohászati Müvek) üzemi vízgazdálkodási rendszerének elvi vázlata Fig. 4. Scheme of the interplant water management system at the LKM (Lenin Siderurgical Works ) (1) Pumping plant, (2) Existing pipe, or canal, (3) Canal to be constructed, (4) Canal to be eliminated, (5) Stream, (6) Selling, (7) Material moistening, (8) Indirect cooling, (9) Direct cooling, (10) Water softener, (11) Cooling tower, (12) Settling basin, (13) Pressure filter, (14) Vacuum filter, (15) Mains recirculation system Az egyes gyártási feladatok vízminőségi igényéhez, valamint speciális szennyvíztisztítási feladatához igazodó egyedi recirkulációs körök összességéből a,lakúit ki az új vízgazdálkodási rendszer (4. ábra), melynek fő jellemvonása, hogy — minden egyes vízkeringető rendszer önállóan bonyolítja le a visszahűtési, a szükség szerinti szennyvíztisztítási és visszatáplálási feladatot. A megfelelő minőségű pótvíz és a lecsapolás mértekének megválasztásával beállítja a fogyasztói vízminőséget ; — a központi vízellátás feladata csak az egyedi vízkeringető rendszerek megfelelő pótvízzel való ellátása. A vízgazdálkodási rendszer további fejlesztése során a még meglevő szennyezőanyag-kibocsátást kell megszüntetni. Ezt szolgálja a szennyvíztisztítási végfokozat céljára tervezett korszerű gyorsszűrők beépítése. Ezek alkalmazásával elérhető 5 mg/1 alatti olaj- és lebegőanyagtartalom, s így a recirkulációs rendszer teljes zárása megoldható. Problémát jelenthet még a sókoncentráció növekedése. Az elvégzett vizsgálatok viszont arra utalnak, hogy az LKM adottságai mellett a rendszer zárásával a sókoncentráció növekedése nem fogja meghaladni a hengerműi vízellátásban megengedhetőnek tartott határértéket. Az üzemi vízgazdálkodási rendszer ilyen értelemben vett kialakításával a vállalat a vízminőségvédelmi kötelezettségeknek eleget tud tenni ; pótvízigénye a nemzetközi gyakorlatban korszerű értéket képviselő 3 m 3/t szintre csökken. A fejlesztés költségigénye igen jelentős, az egyidejűleg jelentkező költségmegtérülések következtében azonban (termeléskiesés-csökkenés, vízminőség-javulás következtében karbantartási költség csökkenés, villamosenergia megtakarítás, értékes anyagok visszanyerése), a beruházás vállalati szempontból is előnyösnek mondható. 5. Vízminőségszahályozás A célállapotot vagyis a szükséges, illetve elérendő vízminőségi helyzetet a Sajó folyó esetében elsősorban a vízhasználatok vízminőségi igényei határozzák meg. A Sajó torkolatánál szükséges vízminőséget viszont a Tisza szempontjából kell figyelembe venni. Tekintve, hogy a Sajó vizét szinte kizárólag ipari vízellátási célokra használják és a Sajót terhelő szennyezőanyagok legnagyobb része szintén az ipari üzemekből származik, a vízminőségszabályozás elsődleges célja a megfelelő minőségű víz biztosítása. Ugyanakkor szükséges, hogy az ipari és kommunális szennyvizek elvezetéséhez a befogadó terhelhető legyen. Ez dinamikus egyensúlyi állapot megteremtését és fenntartását jelenti a társadalmi és gazdasági fejlődéssel párhuzamosan. A Sajó esetében a vízminőségi célállapot elérését, amint az a 3. ábrán feltüntetett vízminőségi hosszszelvényekből is kitűnik, három fő problémakörben kifejtett tevékenységgel lehet biztosítani: — a határszelvénybe érkező víz minőségének javítása a határon túli szennyezőanyag-terhelések csökkentésével ; — egyéb vízminőségjavító beavatkozásokkal (öntisztítók épesség növelése levegőztetéssel) ; hígítóvíz biztosítása víztározással stb.; — hazai területen a folyóba kerülő szennyezőanyagok csökkentésével. A tevékenységek megvalósításával kapcsolatban azonban vannak nehézségek: — - a határon túlról érkező víz minőségének javulása elsősorban nemzetközi szintű megállapodásoktól várható ; —- az egyéb vízminőségjavító beavatkozások közül a felületi levegőztetés — a nagy költséget és a relatíve csekély eredményt tekintve — nem gazdaságos; — a hígítást biztosító s egyben vízkészletnövelő tározások közül a Sajóvölgy magyarországi felső szakaszán levő szivattyús feltöltésű tározási lehetőségek, a nagy beruházási és üzemköltségek miatt még nem realizálhatók. A Bódván és
