Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

1. szám - Balázs László–Dobó Lászlóné–Dr. Fázold–Ádám–Gábor Béla: Az iparfejlesztés és a vízminőségszabályozás alapvető kérdései a Sajó vízgyűjtőjén

Balázs László és munkatársai: Az iparfejlesztés és a vízminőség szabályozás Hidrológiai Közlöny 1977. 1. sz. 43 Hernádon levő gravitációs feltöltésű tározási lehetőségek hátránya, hogy kiépítésük esetén hígító hatásuk csak a torkolatuk alatti szakaszra terjeszthető ki. A vízminőségszabályozás jelenlegi legfontosabb tevékenysége a Sajó hazai szakaszán a szennyezőanyagterhelések csökkentése. Ez a kommunális szennyvizek esetében megfelelő szennyvíztisztítótelepek kiépítésével, ipari üzemek vonatkozásában pedig az üzemi vízgazdálkodás korszerűsítésével és a szennyvíztisztítás megoldásával biztosítható. A kommunális szennyvizek tisztítása terén a technológiai megoldások ismertek és megfelelő üzemeltetéssel az elfogadható vízminőségi határértékek elérhetők. Megvalósításuk kifejezetten csak gazdasági kérdés, amelyben a környezeti szennyezés megszüntetésének kell döntő szerepet játszania. Az üzemek szennyezést csökkentő hatásának megoldása már összetettebb és többféle tényező figyelembevételével válhat a leggazdaságosabbá. A befolyásoló tényezők között megvizsgálandó a vízkészletek mennyiségi és minőségi oldala mind a vízkivétel, mind a víz visszavezetés szempontjából. Elkülönítetten értékelendők az üzemi technológia kívánalmainak megfelelően a vízzel szemben támasztott követelmények, és ennek alapján törekedni kell az újbóli felhasználás lehetőségére. A kibocsátott szennyvizek tisztításának mértékénél meghatározó a befogadó terhelhetősége, amelyben az öntisztulás és a további felhasználó igénye játszik szerepet. Ezen — mint legjelentősebb — tényezők alapján a Sajó-völgy vízminőségszabályozási rendszerében az adottságok figyelembevételével a következő szempontok érvényre jutása szükséges: — a frissvízigény minimálisra csökkentése és ezzel párhuzamosan a víz újrafelhasználásának növelése, — a zárt vízhasználati rendszerek kialakítása és a keringetett rendszerek sorbakapcsolása, — a gyártási technológiák felülvizsgálata és a korszerű vízgazdálkodásnak megfelelő átalakítása, — a szennyező anyagok mennyiségének a keletkezés helyén történő visszatartása, — a kibocsátott szennyvizek mennyiségének csökkentése, a szennyvizek olyan mértékű tisztítása, hogy az a befogadóra káros hatást ne eredményezzen, — a vízminőségjelző rendszerek kiépítése és az esetlegesen bekövetkező szennyezések előrejelzése, — az üzemek közötti jó együttműködés kialakítása és az egymásra ható szennyeződések kiküszöbölésének gazdaságos megoldása, — az üzemi, társadalmi hatósági szervek együttműködése a korszerű vízminőségvédelem műszaki-gazdasági optimális kialakítására, — a nemzetközi együttműködés kiszélesítése. A Sajó völgyében megindult és megvalósítás alatt levő vízminőségvédelmi intézkedések eddigi eredményeként az elmúlt években a Sajó folyó hazai szennyezettsége nem növekedett, javult egyes felszíni vizek minősége és több üzem belső vízgazdálkodás rendszere. A tervezett elképzelések • megvalósulásával várható a Sajó hazai szakaszán a vízminőség javulása és az anyagi fedezetek biztosításával a vízminőségvédelmi szempontok érvényre juttatása. IRODALOM [1 ] Balázs L.: A városi és ipari szennyvizek tisztítása és elhelyezése. Vizeink. 1975. 22. 35—55. Miskolc. [2] Fázold A.: Vízminőségvédelem eredményei Borsod megyében 19C1—1972 években. Hidrológiai Közlöny. 1974. 5. sz. 210—216. Budapest. [3] Fázold A.: Vízminőségvédelem az Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén. Vízminőségvédelmi tevékenységek Észak-Magyaroszágon. Kézirat. 1974. Miskolc. [4] Fázold A.—Varga I.—Holló T.—Váncsa A . L.: A Sajó hossz-szelvény vizsgálata 1973 szeptember 1 l-tői 19-ig. Vízminőségvédelmi tevékenységek Észak-Magyarországon. Kézirat. 1974. Miskolc. [5] Fázold A.—Balázs L.: Öntisztulási vizsgálatok a Sajó folyón. Vizeink. 1975. 22. 1—11. Miskolc. [6] Fázold A.: Vízminőségvédelmi problémák Borsod megyében. Vizeink. 1975. 22. 12—-17. Miskolc. [7] Fázold A.: Vízminőségszabályozási mintaterület a Sajó völgyében. Hidrológiai Tájékoztató. Budapest, 1975. [8] Oábor B.: A kohászati vízgazdálkodás fejlődése a környezetvédelem szolgálatában. Kohászat 1975. 9. 399—402. Budapest. [9] Jancsó L.-né—Váncsa A. L.—Herczeg L.: A Sajó vízminőségvódelmi műszaki koncepciójának előtanulmánya. Kézirat. 1975. Miskolc. [10] Kelemen L.: Iparivízgazdálkodás I. OVH kiadvány. Budapest, 1967. [11] Magyarország megyéi és városai. Kossuth könyvkiadó. Budapest, 1975. [ I 2] Manczak 11.." Folyók hidrokémiai hossz-szelvényvizsgálatán alapuló statisztikus módszer és vízminőség értékelésére. Kézirat 1975. Budapest. [13] Stéfan M.-né: A Sajó vízgyűjtő vízkószletgazdálkodási helyzete, fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel a tározási lehetőségek felhasználására. Vizeink. 1975. 23. 38—64. Miskolc. [14] Váncsa A. L.: A Sajó folyó Miskolc alatti mederszakaszának vízminőségváltozása. Vízminőségvédelmi tevékenységek Észak-Magyarországon. Kézirat. 1974. Miskolc. [15] Váncsa A. L.-né—Fázold A.: A Sajó szennyzzettsógónek vizsgálata ligninszulfonsav csersav tartalom meghatározása alapján. Vízminőségvédelmi tevékenységek Eszak-Mac/i/arországon. Kézirat. 1974. Miskolc. Fundamental problems of industrial development and pollution abatement in the Sajó Catchment By Balázs, L. —Fázold, A.—Gábor, B.—Dobó, L. Mrs. The catchment area of the Sajó River and specifically the river valley play an important role in-industrial production and in settlement development in Hungary. Besides mining and the siderurgical industry, the chemical industry has also developed at a high rate from I960. This is the area where 15 per cent of the electric power, 33 per cent of the brown coal, 64 per cent of pig iron, 73 per cent of the nitrogen fertilizer and 100 per cent of the PVC plastic of the country is produced.