Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. 370 rogeológiai, agrogeológiai szakterületen működnek, továbbá természet- és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkoznak. A Területi Földtani Szolgálatok létrehozását az az 1968-ban hozott állami igazgatási rendelkezés is indokolta, amely az Igazgatási jogkör decentralizálását írta elő. A Szolgálatok megszervezése a MÁFI keretében történt. Hatósági tevékenységük elsősorban a bányászatról szóló III. törvény végrehajtása érdekében történik, emellett azonban jelentős kutatási tevékenységet is folytatnak. A Délalföldi Területi Földtani Szolgálat 1972. IV. 1. óta működik. Munkánk rövid ismertetését és értékelését röviden a következőképpen foglalhatjuk össze: — Segítséget nyújtunk az állami és szövetkezeti bányászat részére a földtani kutatási munkák megtervezéséhez, kivitelezéséhez és értékeléséhez. — Tevékenyen résztveszünk a megkutatottsági nyilatkozat kiadásához szükséges véleményező és ellenőrző munkákban. Átruházott hatósági jogkör keretében ásványvagyon-védelmi feladatokat látunk el. — Részletesen feldolgoztuk mindhárom megye építőanyagipari nyersanyagbányászatát. Ennek köretében helyszíni bejárásaink során felkerestük az öszszes működő bányát. Munkánkat megyénként egy-egy helyzetkép formájában foglaltuk össze. — Résztveszünk az éves építőipari, építőanyagipari nyersanyagok mérlegének összeállításában. — Városrendezési és nyomvonal kijelölési terveket véleményezünk, elsősorban a nem közművesített területek szenny vízrendezésével, a szikkasztásokkal kapcsolatos megoldásokkal, a csapadékvíz elvezetésével kapcsolatban, valamint a szemétlerakó helyek környezetvédelmi vonatkozásában. Minden esetben felhívjuk a figyelmet a szabványban előírt követelményeket kielégítő helyi nyersanyagok fokozott felhasználására. — Ellátjuk a területünkre eső — központi földtani kutatási hitelkeretből finanszírozott — kutatások műszaki ellenőri teendőit. — Különböző szervek felé szakvéleményeket és szaktanácsokat adunk. Pl. útépítéshez felhasználható anyagok igénybevétele, üdülőterület-fejlesztés, környezetvédelmi kérdések, természetvédelmi területek fejlesztése, bányászat utáni rekultiváció. — Együttműködési megállapodást kötöttünk a Tiszántúli Talajjavító- ós Talajvédelmi Vállalattal, és a Mezőgazdasági Tervező és Beruházó Vállalat Csongrád megyei Kirendeltségével. Agrogeológiai, ill. építésföldtani kutatásaink során ezek a szervek végezték a fúrási munkákat ós laboratóriumi vizsgálatokat. A közös tevékenység során jó együttműködés alakult ki. A József Attila Tudományegyetem SzervetlenAnalitikai-Kémiai Tanszékével közösen, kifolyó ivóvizek vizsgálati adatait értékeltük. Együttműködési megállapodást kötöttünk az ATlVIZIG-gel, ennek legjelentősebb része az árvizek elleni védekezéshez szükséges megfelelő homok-lelőhelyek közös feltérképezése lesz. — A Szegedi Megyei Városi Tanáccsal történt előzetes egyeztetés után a város egy — a közeljövőben fejlesztésre kerülő — 1 : 10 000 méretarányú térképlapját építésföldtani szempontból feldolgoztuk. Az adatokból megszerkesztett atlasz 8-féle térképváltozat keretében 23 térképlapot tartalmaz. A munkához tartozik még G kötet Dokumentáció, és 2 kötet Magyarázó. Síkvidéki területen végzett munkánk úttörő jellegű volt, mert hazánkban az eddigi építésföldtani térképezéseket mind hegy- és dombvidéki területeken végezték. — Agrogeológiai kutatások keretében a Délalföldi homokvidéken helyi, szervetlen kolloidokban gazdag, homokjavító nyersanyagot tártunk fel. A kutatást mintegy 100 km-es területen végeztük. Ügy érezzük, hogy mint síkvidéki területen működő Szolgálatnak, egyik legfontosabb feladatunk a mezőgazdaság földtani oldalról történő támogatása. Ezért fáradozunk egy új típusú mezőgazdasági földtan feladatkörének és munkamódszereinek kidolgozásán. Befejezés előtt áll egy igen nagy méretű — Békés megye területén végzett — agrogeológiai kutatásunk kiértékelése. Ennek keretében a gyakorlati feladatok megoldása mellett a komplex agrogeológiai kutatás legeredményesebb metodikáját is keressük. — Résztveszünk a Kiskunsági Nemzeti Park Tudományos Tanácsának munkájában, földtani-földrajzi összeállítást készítettünk a KNP területéről, igyekszünk összehangolni a nyersanyagbányászatés a természetvédelem feladatait, átruházott hatósági jogkörünkkel élve föllépünk mindennemű, a természetvédelmi érdekeket sértő, engedéllyel vagy engedély nélkül folytatott bányászkodás ellen. Összeállítást készítettünk területünk földtani szempontból jelentős természetvédelmi objektumairól, javaslatot adtunk ezek további fejlesztésére. — Vizsgáltuk a nitrogén környezetszennyező szerepének földtani vonatkozásait. — Szolgálatunk 15 db saját talajvíszintészlelő kutat üzemeltet. Az adatokat szabályos időközökben a helyszínen ellenőrizzük. A kútjaink elhelyezésé olyan, hogy az ezekben észlelhető a Tisza és Maros folyók talajvízszintre gyakorolt hatása. Megfigyeléseinket az 1977-es évtől kezdődően a vízminőség értékek változására is kiterjesztjük. — Megkezdtük területünk komplex földtani feldolgozását, amelyet járásonként végzünk, az 1976-os óv végéig a szegedi ós makói j'árások ilyen jellegű feldolgozása készült el. — KGST program keretében bekapcsolódtunk országunk megkutatottsági helyzetének felmérésébe. „Százezres megkutatottsági térkép a Viharsarokról" című kutatási téma keretében 1977. év közepéig, területünknek több mint kétharmad része kerül feldolgozásra. — 1977. évben bekapcsolódunk „Az ország természeti erőforrásainak kutatása ós feltárása" tárcaszintű kutatási főirány részeként, a Délalföld természeti erőforrásainak megkutatásába, „Délalföld természeti erőforrásainak építésföldtani és mérnökgeológiai értelmezése" címen. Úgy érezzük, hogy eddigi tevékenységünk eredményes volt, beilleszkedésünk a helyi szamai-gazdasági életbe megtörtónt, munkánkat megbecsülik és értékelik. Kutatóink jelentős társadalmi tevékenységet is folytatnak. Bekapcsolódtunk egyetemi oktatási munkába, komoly munkát végzünk a MTESZ keretében, ós még több más funkciót is ellátunk. Az elmondottakat — természetesen az elmaradhatatlan fenntartási és ügyviteli munkákkal együtt — átlagosan 6 fő végezte (ebből három kutató), egy-két szaktanácsadó, nyugdíjas, ill. mellékfoglalkozású dolgozó esetenkénti besegítésével. Zentay Tibor Könyvismertetés Aujeszky László—Schilling Ferenc—Somogyi Sándor Az általános tájékoztatón és az adatgyűjtemény tar(szerk.) A Fertő táj bioszférája. Budapest, 1975., 574 talmi felosztásán kívül a kötet az alábbi fejezeteket tar lap. (A Fertő táj monográfiáját előkészítő adatgyűjte- talmazza: mény. 3 kötet.) A táj flórája ós vegetációja (Csapody István ).