Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Csuka József–Károlyi Zoltán: Vízgazdálkodási döntés rendszerszemlélettel

292 Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. Csuka J.—Károlyi Z.: Vízgazdálkodási döntés .9. ábra. Relációs gráfok Fig. 3. Relation graphs A j) = 0,75; 7 = 0,26 feltétel esetében a további vizsgálódásunkat a 3/c ábra alapján az 1.2. és 3. számú változatra korlátozhatjuk. A p = 0,6; 7 = 0,31 feltételt ábrázoló 3/d ábra szerint már csak az 1. és 2. számú változat van versenyben. Ez azt jelenti, hogy e két változat mindegyik más változatnál legalább 60%-kal jobb, ezzel egyidőben az e feltételt megvétózó különbözőségi index nem nagyobb 30—31%-nál. A CJ

t2 és di

t2 index vizsgálatából kitűnik, hogy a 2. számú változat kereken 56%-kal jobb, mint az 1. számú változat, és a legrosszabb tulajdonsága sem vétózza azt meg 25%-nál jobban. Végső következtetésként leszűrhetjük, hogy a 2. számú változat tartalmazza a relatíve legjobb megoldást. A relatíve szó azt takarja, hogy a 2. számú változat az összes többi változatnál legalább 56%-kal jobb, ugyanakkor a leggyengébb tulajdonsága sem rosszabb bármely másik változaténál, mint 30%. Ez természetesen azt jelenti, hogy vannak olyan változatok is, amelyeknél egyértelműbben jobb, például a 6. számú változatnál 78%-kal jobb a 2. számú változat, a különbözőségi index is csak 25%-os. Megállapíthatjuk, hogy az eredmény nyilvánvalóan kompromisszum, amely a döntéshozó eltérő, néha egymással konfliktusban levő érdekei vagy értékelési szempontjai, valamint a változatok egymással ugyancsak különböző kapcsolatban levő tulajdonságainak összessége, de részelemei tekintetében egyaránt optimális kompromisszum lesz. A többkritériumú döntési problémák esetében nem is törekedhetünk többre, mivel az összetettségből következően egyszerűen nincs egyértelműen optimális megoldás. Az értékelési szempontok és az értékeléshez alapul szolgáló tényezők sokrétűségéből eredően lehetséges, hogy egy olyan változatot ítélünk legkedvezőbbnek, amelyik esetleg egyik kritérium szerint sem éri el az ún. leg-fokozatot, összességében azonban mégis a legkedvezőbb. A bemutatott eljárással végzett vizsgálatok realitása annál nagyobb, äZBiZ et kiválasztott megoldás várhatóan annál inkább a döntésthozó szempontjainak összképét tükrözi: — minél több értékelési szempontot veszünk figyelembe, — minél differenciáltabb és gondosabb az értékelési tényezők relatív fontosságának elhelyezése a döntéshozó valóságos értékrendjében, >* 4. ábra. Az ELECT RE módszer blokk diagramjai Fig. 4. Block diagrams of the ELECT RE method