Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Csuka József–Károlyi Zoltán: Vízgazdálkodási döntés rendszerszemlélettel

Csuka J.—Károlyi Z.: Vízgazdálkodási döntés Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. 293 — minél reálisabb a döntéshozó számára hátrányosnak minősülő tulajdonságok megítélése és viszonyítása az előnyökhöz, — a versenyben álló változatok minél szélesebb körét vonjuk be a vizsgálatokba, minél több ismérv, jellemző paraméter alapján. A fenti igények kielégítése során olyan problémák merülhetnek fel, amelyeket a hagyományos eszközökkel megoldani (lehetséges kombinációk rendkívül nagy száma miatt) már nem tudunk. A módszer számítógépes megoldásának folyamatábráját a 4. ábra mutatja be. A módszer alkalmas arra, hogy a legjobb, vagy legrosszabb változatot kiválasszuk. Abban az esetben azonban, ha a legjobb változatot kiemeljük és a többi változatra újra elvégezzük a teljes vizsgálatot, akkor megkapjuk a második legjobbat. Ezt a közelítést tovább folytatva teljes értéksorrendet kaphatunk. A 4. ábrán bemutatott blokksémán alapuló számítógépi programot az előbb említettek szerinti ciklus utasításba foglalva számítógéppel a változatok között teljes rangsorolás is elvégezhető. összefoglalás A vízgazdálkodási beavatkozások többcélúsága, széleskörű társadalmi, gazdasági, környezeti kihatásai, a létesítmények közötti funkcionális kapcsolatok bővülése következtében a fejlesztési döntés megalapozása ma már feltétlenül igényli az interdiszciplináris és rendszer szemléletű közelítést, a változatok több kritérium szerinti értékelését. A döntéselőkészítő és döntéshozó nem nélkülözheti a szintetikus és komplex szemléletet és azokat a módszereket, amelyek ezek érvényesítésével a vízgazdálkodás egyes funkcionálisan összekapcsolt létesítményelemeiből álló rendszer egésze szempontjából értelmezett optimális megoldást adnak. A célok összességét figyelembe vevő, többtényezős döntési módszer egyik eszközének bizonyul az ELECTRE eljárás. A döntés alapja az egyes fejlesztési változatok előnyeinek és hátrányainak összemérése figyelembe véve, hogy a döntési kritériumok nem egyenlő fontosságúak. A számszerűsíthető és szubjektív kritériumok összevontan, egységesen kezelhetők és ezáltal lehetővé válik több tudományágra és nemcsak a technikai funkciókra kiterjedő döntési szempontok figyelembevétele. Azáltal, hogy először a kritériumokat és azok relatív fontosságát állapítjuk meg az összehasonlításra kerülő konkrét változatok figyelembe vétele nélkül, a döntés objektívvé válik. Az optimális megoldás lényegében optimális kompromisszum, amelynél optimális egyensúly van a rendszer egészében jelentkező előnyök és hátrányok között. A rendszerben való gondolkodás lehet, hogy nem vezet minden esetben teljesen kielégítő megoldásra „de legalább segíti vezetni gondolkodásunkat s megment az erősen korlátozott szűklátókörűségtől" írja C. West [9]. IRODALOM [ 1 ] Moroney, M. J.: Számoktól n tényékig. Bp. Gondolat Kiadó, 1970. [2] Temesszentandrási, G. : Az értékelemzés a műszaki tervezésben. Bp. 13. Tervezővállalati kerekasztal konferencia jegyzőkönyve, 1969. ÉGSZT. [3] OVH V

I KOZ : Zagyva-térség regionális vízminősévédelmi terve, Bp. 1969. [4] BME Vízgazdálkodási ós Vízépítési Intézet: Zagyva vízgyűjtő vízminőségét szabályozó rendszer dinamikus fejlesztési modellje. Bp. 1974. [5] Az ELECTRE-módszer (Elimination et Choix Traduisant la Reulité), valamint az azonos elnevezésű elektronikus számítógépi program a SÉMA (Soeiété d'Eeonomie et de la Mathématique Appliquóes) tudományos igazgatóságán került kidolgozásra. [6] Dávid, L.—L. Duckstein ; A nagytávlatú vízgazdálkodás fejlesztési alternatívák értékelése költséghatékonyság elemzéssel (Kézirat) 1975. [7] Papp, O. : Műszaki döntések gazdasági megalapozása III. fejezet: A fejlesztési munkák döntési problémái és módszerei. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975. [8] Károlyi Z.—Csuka .7. : Vízminőségvédelem fejlesztési változatainak értékelése többkri tériumú döntéselemzéssel. (Kézirat) 1975. [9] C. West Churchman : Rendszerszemlélet. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1974. [10] Vágás, I.: Reológiai ós elektromos analógiák, önszabályozási valószínűség-elméleti modellek a hidraulika egyes tranziens folyamatainak jellemzésére. Hidrológiai Közlöny, 1970. 4. Systems approach to water resources decisions Csuka, .7.— Károlyi, Z. The complexity of water resources measures, the expanding functional relationships between the individual projects, the wide sphere of society, economy anil environment affected make an interdisciplinary approach, the observation of systems philosophy and the evaluation of alternatives according to several criteria essential in laying the foundations for any development decision. Those responsible for preparing and making decisions must be aware of the synthetic and complex approach, as well as of the methods by which these are observed in attaining an optimum solution for the whole system consisting of functionally interrelated component water resources projects. A multi-factor decision making method taking various objectives into consideration is the ELECTRE process, the application of which is illustrated by a decision problem concerned with the improvement of water quality in a particular catchment. Decision is based on the comparison of the costs and benefits of the individual development alternatives, allowing for the differences in the relative importance of decision criteria. The congruence index Ci,j expresses the extent to which the particular alternative j is suparior to the reference alternative i with regard to all the criteria included. The difference index dij indicates whether the alternative found superior with regard to all criteria includes a criterion which is much inferior to the other, since this would weaken, or exclude the choice assumed. By comparison performed on different bases for the indices c%,j and dij the matrix thereof can be produced (Tables 7 and <J). Once the matrices are available, the optimum solution is found by successive approximation. This consists essentially of selecting from the set comprising all alternatives in several iterative steps a subset which satisfies the threshold levels specified for the magnitudes of Ci,j and di,j as constraints. Evaluation is facilitated by the application of relation graphs ( Pig. 3 J. By varying the threshold levels the procedure is repeated until a single alternative remains in the subset S. At the given level of constraints this alternative will be superior to all others. The method yields the optimum solution as the optimum compromise, at which the costs and benefits balance each other in the optimum manner.