Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
6-7. szám - Csuka József–Károlyi Zoltán: Vízgazdálkodási döntés rendszerszemlélettel
290 Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. Csuka J.—Károlyi Z.: Vízgazdálkodási döntés nak összemérése. A hátrányos tulajdonságok közül lehet egy olyan tulajdonság, amely ha lényegesen kedvezőtlenebb a többinél az előnyök ellenére mégis elvetjük a változatot. A kedvezőtlen tulajdonság mértékének megállapítására a szóbeli minősítés nem elegendő. Különösen nem, ha a kritériumok jelentőségét is figyelembe kívánjuk venni. Ugyanis nem elégséges megállapítani, hogy az egyik változat a másiknál rosszabb az adott kritérium szerint, hanem azt is tudni kell, mennyivel rosszabb. Ezt az igényt elégíti ki a szóbeli minősítés numerikus skálára transzformálása, amely már kifejezi az értékelési tényezők relatív fontosságát, illetve a súlyszámok közötti eltéréseket is. A súlyszámoknak meghatározó szerepük lesz a skála léptékének megállapításakor. Kézenfekvő ugyanis az, hogy a nagyobb súlyszámú értékelési tényező kiemelkedő minősítésének nagyobb súlylyal kell hatnia — az összemérések során — mint a legkisebb súlyszámmal rendelkező értékelési tényező ugyanazon („kiemelkedő") fokozata minősítésének. Ennek megfelelően esetünkben három különböző léptéket határozunk meg. Mégpedig a 4 és 3 súlyszámok fokozatonkénti léptéke legyen 5, a 2 súlyszámé 4, végül az 1 súlyszámé pedig 3. Ennek megfelelően az értékelési fokozatok pontszámait a 6. táblázatban foglaltuk össze. fi. táblázat Az egyes kritériumok léptéktartományui Table 6. Scale ranges of the individual criteria Kritériumok Értékelési fokozatok Kritériumok Nagyon jó .Tó Közepes Rossz Nagyon rossz K t, K 5, K k 20 15 10 5 0 K,, K 3 16 12 8 4 0 K 2, K 7, K s, Kg 12 9 6 3 0 Megjegyezzük, hogy a megállapított súlyszámok és a léptéktartomány értékei között nincs függési viszony, csak logikai kapcsolat van. Mindegyiknek más a funkciója és a számítás során nem is „találkoznak" mert más-más képletben szerepelnek. Ez indokolja azt, hogy két különböző súlyszámú kritériumhoz is lehet azonos léptéket rendelni. 2.23 Egyezőségi (concord) index számítása Ha egy i változathoz hasonlítunk egy j változatot, akkor abból a feltételből indulunk ki, hogy a j változat jobb, mint az i, azaz jsni. Az egyezőségi index (GÍJ) a következő: Ci.j — ZSi HSk ahol Ctj — a j változatnak az i változatra vonatkozó egyezőségi indexe. ESi^j — azon kritériumok súlyszámainak összege, amelyek esetében a j>i, azaz a j változat felülmúlja az öszszehasonlítás alapját képező i bázisváltozatot, ES/c — valamennyi kritérium súlyszámainak egyszerű összege, vagyis ezt egy számítási folyamat során csupán egyszer kell meghatározni. Az egyezőségi index megmutatja, hogy a j változat — a felvett kritériumok összessége szempontjából — mennyivel jobb az összehasonlítás alapját képező i változatnál. Ahhoz, hogy a j változatot jobbnak minősítsük i-nél, a Cy értékének egy bizonyos százalékos értéket — mintegy limitet — meg kell haladnia. Ez azt fejezi ki, hogy az egyezőségi indexnek akkor van értelme, ha az 0,5—1,0 között van, mert ekkor tükrözi azt, amit — a hétköznapi nyelven, józan logikával — úgy fejezünk ki, hogy „több az előnye, mint a hátránya". A 3. táblázat felhasználásával az egyezőségi indexek kiszámíthatók. Példaként két index meghatározását mutatjuk be. Az 1. és 2. változat páronkénti összehasonlításából: ZSi, 2+1+2+3+1+1 18 - = 0,556 az egyezőségi index értéke. A 4. és 3. változat összehasonlításából pedig ^4.3 = ZS. 2+1+2+4+3+3+1+1 = 0,945 l'Sk 18 egyezőségi index érték adódik. Az összes lehetséges C{j érték kiszámítása után az egyes indexek mátrix alakban foglalhatók öszsze, mint azt a 7. táblázatban tettük. 7. táblázat Egyezőségi indexek mátrixa Table 7. Matrix of congruence indices i 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1 0 0,722 0,611 0,611 0,611 0,722 2 0,556 0 0,611 0,611 0,611 0,778 1 3 0,389 .0,556 0 0,945 0,945 0,778 4 0,389 0,389 0,389 0 1,000 0,772 5 0,389 0,389 0,389 0,611 0 0,556 6 0,556 0,389 0,278 0,445 0,445 0 2.24 Különbözőségi (discord) index számítása A különbözőségi index funkciója az egyezőségi index segítségével kifejezett „felülmúlások" túlszárnyalások megvétózása. Arra kell választ adni, hogy a kedvezőbb változatnak van-e olyan kritériuma, mely sokkal rosszabb a másiknál, mert ez ellene hat a feltételezett választásunknak. Elképzelhető, hogy a j változat (a CÍJ mutató szerint) sokkal kedvezőbb az összkép alapján, mint az i. Lehet azonban a j változatnak egy olyan kedvezőtlen kritériuma, amelyik miatt annak előnyben részesítését az i-vel szemben nem lehet elismerni.
