Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

1. szám - Dr. Bora Gyula–Hock Béla–Mucsy György–Pintér János–Dr. Réczey Gusztáv–Röszler Károly: A Sajó vízminőségi műszaki-közgazdasági modellje

Dr. Bora Gyula és mlsai: A Sajó vízminőségi műszaki-közgazdasági modellje Hidrológiai Közlöny 1977. 1. sz. 29 -|T2 (4) é Szennyvízbevezetés sorszáma (5) 7 Mellékvizfolyás-torkolatsorszóma 2. ábra. A Sajó vízrendszer vízminőségi modell sémája (l): törzshálózati mintavételi helyek; (2): szennyvízbevezetés; (3): országhatár; (4): szennyvízbevezetés sorszáma; (5): mellékvízfolyástorkolat sorszáma Fig. 2. Sclteme of the water quality model for the Sajó river system (1) Standard network sampling stations, (2) Effluent discharge, (3) National boundary, (4) Current No. of effluent discharge, (5) Current No. of tributary stream pontok közötti lebomlási viszonyokat transzformációs tényezővel jellemeztük, melyet részleteiben a p = (8) összefüggés segítségével definiálunk [lásd (2) és (3) összefüggéseket]. A modell előállításának következő lépéseként ki kellett választanunk azokat a vízfolyásokat és szennyvízbevezetéseket, amelyeket a modell megkonstruálásánál figyelembe veszünk. A vízrendszer vízfolyásainak száma: 39. A figyelembevett vízfolyások száma: 9. Ezek az alábbiak: Sajó, továbbá a Hangony, Bán p., Bódva, líábony p., Szinva, Hernád, Hernád csatorna, Takta p. A figyelembe nem vett 30 vízfolyás KOI anyagárama az egész rendszer KOI anyagáramának legfeljebb 1—2%-a. A vízfolyásrendszert 46 szennyvízbevezetés éri. Kzek közül a modell szempontjából elhanyagolhatónak ítéltük azokat, amelyekből származó KOI anyagáram 30 t/év értéknél kisebbre adódott az 1972. évi adatok értékelése.során. A modellbe beépítendő szennyvízbevezetések száma így I7-re csökkent. Az elhanyagolásból származó hiba KOI anyagáram vonatkozásában 1,1%. A figyelembevett vízfolyások és szennyvízbevezetések sémáját a 2. ábra szemlélteti. Az ábrán háromfajta számozás található. A római számok a modell felépítésénél felhasznált törzshálózati mintavételi helyeket, az arab számok a mellékvízfolyások torkolati szelvényeit, az aláhúzott arab számok pedig a modellnél figyelembe veendő szennyvízbevezetések helyét jelzik [18]. A fentiekben részletezett folyóparamétereket összefogó műszaki modell az alapja a komplex műszaki-közgazdasági vízminőségi modellnek, amely a folyóparamétereket befolyásoló leglényegesebb külső tényezőt: a szennyezőforrások által a befogadóba bevitt szennyező anyagok mennyiségét — megállapodásszerűen KOI anyagáramban mérve — független változónak tekinti és a hozzárendelt gazdasági paramétert: a szenny víztisztítótelep beruházási költségigényét és éves üzemeltetési költségét minimalizálja úgy, hogy a kiemelt folyóparaméter (itt is megállapodásszerűen a KOI anyagáram) minden kijelölt szelvényben előre meghatározott határérték alatt legyen. A komplex modell részleteire vonatkozóan az [6, 8, 10, 21] irodalomra utalunk. Itt összefoglalóan csak annyit említünk meg, hogy az első „elméleti" modell és a kutatómunka végeredményeként a gyakorlatban alkalmazott modell elvi felépítésében nem változott. A próbafuttatások eredményei ugyanis egyrészt arról győztek meg, hogy az eredeti modell több szempontból egyszerűsíthető, másrészt a modellen kívül párhuzamosan elvégzett egyéb jellegű számítások eredményei a feltett kérdésre olyan egyértelmű válaszokat adtak — elsősorban a regionális szennyvíztisztítómű létesítése vagy a tározó segítségével biztosítható vízminőségvédelem kérdésében —hogy azok birtokában már a modellben történő szerepeltetésüket nem tartottuk indokoltnak. Ugyanakkor célszerűnek látszott később korlátozó feltételeket előírni a mellékvízfolyásokra is. A fenti egyszerűsítések után a vízminőségszabályozásnak olyan determinisztikus modelljét alakítottuk ki, amelyben minden vizsgált szenny vízkibocsátási pontban egyedi tisztítási technológiát kellett kiválasztani az ott feltételezhető reális tisztítási technológiák közül. A modellben először folyamatosan változó hatásfokú tisztítási technológiákat tételeztünk fel és így közelítettük a folyó szempontjából korlátozó paramétereket. Egy rög-