Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

5. szám - Csaba László–Varga Péter: Rétegvíz szintingadozások vizsgálata a Magyar Földtani Intézet rétegvízmegfigyelő kútjaiban

224 Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. Csaba L., Varga P.: Rétegvíz szintingadozások ahol r a fúrólyuk sugara. A mi esetünkben 2 ,%(2-3)10 1 0 cm 3 folyadék térfogat adódik. 75=30% esetén a kőzet-folyadék össztérfogat RilO 1 1 cm 3, ami egy 30 m átmérőjű gömb térfoga­tának felel meg. Tehát hozzávetőleg a meghatáro­zott porozitás érték a fúrás környezetének néhány­szor tízméteres környezetét jellemzi. Természetes, hogy a fent leírt porozitás számítás csak olyan kutak esetében végezhető, ahol lehet­séges a vízszint regisztrálása és csak egy vízadó réteg van. Problémát jelent az is, hogy a dilatációs görbe regisztrálása, más fúrólyuk vizsgálati mód­szerekhez viszonyítva időigényes. A javasolt mód­szer előnye a vizsgálathoz szükséges műszer olcsó­ságában rejlik és abban, hogy a fúrólyuk környe­zetében levő tározó kőzetek nagyobb térfogatára szolgáltat jellemző adatot. További előnyt jelent, hogy a tározóra tett feltételezések csak kis mérték­ben hatnak a számítások eredményére és hogy a maximális porozitás érték számításához nincs szükség a víztároló réteg fizikai paramétereinek ismeretére. IRODALOM [1] Bendat, ,7. S., Piersol, A. G. (1972), Random Data: Measurement Procedures. Wiley —Interscienoe, a Division of John Wiley and Sons, Inc. [2] Franyó F. (1973): Jelentés a szarvasi 1000 m-es pers­pektivikus fúrás munkálatairól. — MAFI kézirat. [3] Melchior P. (1966): The Earth Tides, Pergamon Pres. [4] Molodenszkij, M. Sz. (1953): Upriguje prilivi Trudi Geofizicseskogo Insztituta. A. N. Sz. Sz. R., No. 19 (146). [5] Robinson, E. S., Bell, R. T. (1971): Tides in Confined Well-Aquifer Systems. Journal of Geophysical Rese­arch, vol. 76. 8. [6] Varga, P. (1974): Dependence of the Love Numbers Upon the Earth .... PAGEOPH, vol. 112. Hccjie^OBaHne KOJieöaHHií CTaTHqecKoro ypoBHji njiacTOBbix BOA B Ha6juoAaTe;ibHbix CKBawwHax BeHrepCKoro TeoJiorimecKoro IlHCTHTyTa lla6a, JIac/10 —Bapza, ilemep B 1974—75 IT. aBTopu BejiH HaömofleHMH 3a H3Mene­HHHMH CTanmecKoro ypoBHH njiacTOBbix BOA B CKBa>KH­Hax ropoßoß CapBarn M KyHaAan. OöpaßoTKe öbijio noA­Bep>KeH0 2 pn/ia AaHHbix c qacoBbiMH HHTepBajiaMi-i oC­men flUHTejibHOCTbio B 21 AeHb. CHanajia BbiHBJisuiacb CB>13b MOKfly CTaTHHeCKHMH ypOBHflMH H KOJieÖaHHSIMH aTM0ciJ)epH0r0 a,aBJienH5i. YAaJiocb noi<a3aTb, MTO Me>Kfly 3THMII HBJieHHflMH CyiHeCTByeT 0flH03HaMHaSI JIMHeilHaH CBH3b. BBHfly 3Toro oöcTOHTejibCTBa flaHHbie HaŐJiiofleHHH CpaBHHTeJIbHO JierKO M0>KH0 OTKOppeKTHpOBaTb ÄJ1JI yqeTa ßapOMeTpHiecKiix BapnauHH. líocae sroro MOH<HO y>«e yBepeHHO nccjieflOBarb AHuaTanHio KOJieSaHnii ypoB­Heft KaK CJie/lCTBHe npiIJIHBO-OTJIHBHblX JIBJieHHH 3eMJIH. B cneKTpe aivinjniTyA KOJieSamiií ypoBHeíi, Bbi3BaHHbix jiyHHCojiapHbiM B03AeiicTBiieM yAajiocb oßHapywHTb npw­cyTCTBue HawSojiee 3HaHHTejibHbix npnjiHBO-OTHHBHbix BOJiH. MHCJieHHbie 3Ha^eHiiji aMnjiHTy« STHX BOJIH ahh cjiy^aji „TBepAofi" 3eMJiH no acTpoHOMHMecKHM AaHHbiM MOryT SblTb paCCIHTaHbl C ÖOJIblIIOÍÍ TOMHOCTblO. OflHaKO AHjraTanHOHHbie H3MeHemifl oßteMOB nponcxoAHT B ynpy­rofi cpe^e. BjiHHHHe ynpyrocra M0 »ceT öbiTb onpe«ejieHO rio TeopenmecKHM pacieTaM HJIH no AaHHbiM HaßjiiOAeHHH 3a npHJIHBHO-OTJIHBHblMH HBJieHHHMH 3eMJlH. IlojiyqeH­Hbie TaKHM 06pa30M 3HaqeHHH aMnjiHTyA, AeHCTBHTejibHbie AJiH „peaJibHOií" 3eMjni a TaKwe H MOAVJib oKHiwaeiwoc™ MaTpHUbi BMemaioiuHx nopoA no ypaBHGHHio [3] n03B0Ji­HK5T paCCHHTaTb 3({)({)eKTHBHyiO nOpHCTOCTb nopofl. ECJIH MOAYJlb C)KHMaeMOCTH HeH3BeCTHbIH, TO Bepo5iTHyio no­pHCTOCTb B03M0>KH0 OUeHHTb npHMeHHB ({»OpMyjiy [4] — no AaHHbiM HaöJiiOAeHHbix KOJieGaHHÍi ypoBHefi. B 3aKJii0HeHHe paßoTa oueHiiBaeT HaAOKHOCTb BMHH­CJieHHUx 3Ha iieHHH nopHCTOCTH. BbinojiHeHHbie pacieTbi noKa3biBaioT, WTO xapaKTepucTHKH nopHCTOCTH, nojiyqeH­Hbie onHcaHHbiM B AAHHOII paóoTe cnocoóoM onpaBAbiBa­IOTCH B paAnyce B HecKOjibKO AGCJITKOB MCTPOB OT ueHTpa CKBaWHHbl. Untersuchung von Schichten wasser-Spiegelschwankungen in den Schichten-Beobachtungsbrunnen des Ungarischen Staatlichen Geologischen Instituts Csaba, L. — Varga, P. Die Verfasser beobachteten in 1974 — 75 die Spiegel­schwankungen der Schichtenwasserbrunnen der Tief­ebene in Szarvas und Kunadacs. Von den Registraten gelangte eine 21 Tage lange Stundenwertserie zur Aus­arbeitung. Zuerst wurde der auf die Wasserspielschwan­kungen ausgeübte Einfluss des Luftdruckes unter­sucht. Festgestellt werden konnte dass zwischen den zwei Phänomenen ein eindeutiger linearer Zusammen­hang besteht. Deshalb können die Beobachtungsdaten vom Einfluss der barometrischen Variationen verhält­nismässig leicht befreit werden. Hiernach kann man die durch die Gezeiten der Erde verursachten Dilata­tionen der Wasserspiegelschankungen verlässlich prü­fen. Im Amplituden-Spektrum der durch den lunisola­ren Einfluss verursachten Wasserspiegelschwankungen konnten die grössten Gezeitenwellen nachgewiesen werden. Die Amplitudenwerte dieser Wellen für den Fall der starren Erde unter Anwendung von astrono­mischen Daten mit grosser Genauigkeit berechnen. Die Änderungen des Dilatationsrauminhalts spielen sich jedoch im elastischen Medium ab. Der Einfluss der Elastizität kann auch aufgrund von theoretischen Be­rechnungen und der Ergebnisse der Beobachtungen der Gezeiten der Erde bestimmt werden. In Kenntnis der so erhaltenen, für die reelle Erde gültigen Amplituden­werte und des Kompressionsmoduls des Gesteinmatrix, kann die effektive Porosität des Speichers mit Hilfe der Gleichung [3] in der Abhandlung, durchgeführt werden. Wird der Kompressionsmodul als Unbekannte betrach­tet, ergibt sich aufgrund der Formel [4 der mögliche Porositätswert aufgrund der beobachteten Soiegel­sch wankungen. Zum Abschluss befasst sich die Abhandlung mit der Zuverlässigkeit der bestimmten Porositätswerte. Auf­grund der durchgeführten Berechnungen kann festge­stellt werden, dass die nach der in der Abhandlung beschriebenen Art festgestellten Porositätswerte, für die einigemal zehn Meter grosse Umwelt charakteris­tisch sind.

Next

/
Oldalképek
Tartalom