Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

2. szám - Ullrich Edéné–Dr. Csanády Mihály–Dr. Deák Zsuzsanna–Dr. Pénzes Margit–Dr. Bencze Ernő: Adatok a Pest megyei Duna szakasz szabad strandjának vízminőségére

Ullrich E.-né ás munkatársai: Adatok a Pest megyei Duna-szakasz Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. 103 adódott 1074. év coliform szám átlaga [54], A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág Majosháza feletti részén a eoliformok átlagértékei alapján is igen nagy a víz fekális szennyezettsége. Majosházától délre azonban mind a coliform, mind a fekális coliform átlagértékei kedvező minőséget jeleznek. A felszíni vizek fertőzöttségét és szennyezettségét fekál indikátorokon kívül legtöbb országban a Salmonella törzsek kimutathatóságával jellemzik. Mivel a szennyvízzel terhelt vízfolyások többsége Salmonella csoportba tartozó kórokozó baktériumokat is tartalmaz, fontosnak tartottuk az elmúlt 3 évben megvizsgált vízmintákat feldolgozni a Salmonella pozitivitás adatai szerint is. A 7. táblázatban bemutatjuk a különböző mintavételi helyek»n észlelt Salmonella fertőzöttséget. Összesen 182 mintát vizsgáltunk, amelyből 100 (57,7%) volt Salmonella pozitív. A 109 mintából 215 törzset izoláltunk (mintánként átlag 1,9), melyek 35 szerotípusba tartoztak. A szerotípusok közül vizsgálatainkban leggyakrabban a S. senftenberg fordult elő: 23 esetben, a S. anatum 19, a S. infantis 17, a S. agona 16, a S. derbv és S. panama egyaránt 15—15 alkalom-^ 7. táblázat TaöA. 7. 3aapn3nennocmb nccAedoeannbix ynaciiiKoe n,ynan CaAMOiieAAOü Tabelle 7. Salmnnellen-Infizieruncj der untersuchten Donaustrecken MinPozitív Izolált SzeroMintavételi hely ták mintörzsek típusok szama ták szama Szob 8 4 4 4 Zebegény 8 5 8 8 Nagymaros 8 5 7 fi Kismaros 1 1 2 2 Verőce 8 4 5 5 Sződ liget 1 1 2 2 Felsőgöd 8 fi 8 i Alsógöd 8 5 0 K Dunakeszi 8 5 10 10 Kisoroszi 8 5 11 9 Surány 3 0 0 0 Horánv 2 1 1 1 Visegrád 8 7 14 13 Dunabógdány fi 5 14 13 Tahitótfalu 7 4 7 6 Leányfalu 3 3 7 5 Szentendre 4 4 10 9 Budakalász (Lupasz.) 3 3 8 7 Halásztelek 5 5 12 10 Tököl 8 8 22 15 Százhalombatta .... 1 1 1 1 Dunaharaszti fi fi 19 15 'Szigetszentmiklós . . . 8 8 18 Ifi Majosháza 8 4 fi 5 Szigetcsép 5 2 2 2 Szigetszentmárton . . 8 4 5 4 Aporka 7 3 3 3 Kiskunlacháza 8 0 0 0 Ráckeve 8 0 0 0 Dömsöd 8 0 0 0 Összesen .... 182 100 215 35 mal, S. give-t 14, S. muenchen-t 11 és S. oranienburg-ot 9 esetben izoláltunk. A S. manhattan-t, a S. typhi murium-ot és a S. worthington-t 8—8 alkalommal azonosítottuk. A többi 23 szerotípus 1—5 esetben fordult elő. A Duna a Budapest feletti — Surány kivételével — és alatti szakaszon, a Soroksári Duna-ág Dunaharaszti és Szigetszentmiklós térségében minden mintavételi helyen Salmonellával rendszeresen fertőzöttnek tekinthető. Majosházától Áporkáig Salmonella törzsek időnként a vízmintákból izolálhatok és csak a Kiskunlacházától Dömsödig terjedő szakasz mondható Salmonellától mentesnek. Az izolált törzsek, valamint a szerotípusok nagyobb száma a Szentendrei Duna-ágnak a Váciágénál nagyobb szennyezettségét mutatja. Összefoglalás 1972—-1974. évben vizsgáltuk a Duna és a Ráckevei Duna-ág Pest megye területén levő 30 szabad strandjának vízminőségét, összesen 183 vízminta részletes kémiai és bakteriológiai vizsgálatát végezve el. A Duna Budapest feletti szakaszán 1972-ben — 3 minta kivételével — fürdésre alkalmatlannak találtuk a szabad strandok vízminőségét. 1073ban kedvezőbb eredményt kaptunk, 15 strandból csak 5 strand vize volt fürdésre alkalmatlan legalább két vizsgálat alkalmával. 1074-ben ismét romlott a víz minősége. Áprilisban és májusban a vizsgált 11, illetve 12 szabad strand közül egyiket sem találtuk fürdésre alkalmasnak. A júniusi mintavételünk alkalmából is csak 3 szabad strand vízminősége volt fürdés szempontjából megfelelő. A vízminőség romlását ekkor a víz nagy szervesanyag-tartalma idézte elő. A Duna Budapest alatti, valamint a Ráckevei Duna-ág Majosháza feletti szakaszán mindhárom évben III. vagy IV. osztályú, tehát fürdésre alkalmatlan volt a vízminőség. A Ráckevei Duna-ág Majosházával kezdődő szakaszán levő szabad strandok vízminősége tiszta vagv kissé szennvezett, tehát fürdésre alkalmas volt. A felszíni vizek minősítését az EÜSz-OVHSz 141T/72 ágazati szabványtervezet szerint elvégezve azt tapasztaltuk, hogy a tervezet ammónium-ionokra vonatkozó határértékei igen lazák, így az ammónia szennyezésjelző szerepe nem érvényesül. A részletes higiénés vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a Duna szennyezettsége a főváros feletti szakaszon is igen erős, ami zömében a külföldről érkező szennyvizek hatásának tulajdonítható. Az eddiginél hatásosabb vízminőség-védelmi intézkedésekre van szükség, mivel a folyam öntisztító ereje a szennyezés növekedésével nem tart lépést. A vízminőség — legalább is a fürdésre használt parti sávban — olyan mértékben romlott, hogy a fürdőzés és vízisport során az enterális fertőzés kockázatával kell számolni. A Budapest alatti szakasz erősen szennyezett volta a főváros szennyvíztisztításának megoldását sürgeti. A kiemelt üdülőterületté nyilvánított Rác-