Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
5. szám - Dr. Pálfai Imre: Beépített esőztető berendezések optimális szórófej-kötésének meghatározása
Dr. Pálfai I.: Beépített esőztető berendezések Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. 217 3. A vizsgálatok, eredményei azt mutatják, hogy a beépített esőztető berendezés szórófejeinek a vízszállítását a 0,45 l/s és az 1,20 l/s közötti tartományban ajánlatos megválasztani. A vizsgált változatok sorában a 0,66 l/s vízszállítású szórófej bizonyult a legkedvezőbbnek. A különböző alakú szórófej-kötések közül — a ráfordítás mellett a csapadékeloszlás egyenletességét is figyelembe véve — az alappal egyenlő magasságú háromszöges kötés alkalmazása célszerű. Ennek megfelelően a 0,66 l/s szórófej-vízszállításhoz tartozó 23 mx23 m-es háromszöges kötés tekinthető optimálisnak. Az optimális kötéstől való eltérés többletráfordítást kíván, mely különösen az 1,20 1/s-nál nagyobb vízszállítású szórófejek alkalmazásakor jelentős, mert ilyen esetben a csőhálózatot általában egy fokozattal nagyobb nyomásbírású csövekből kell megépíteni. IRODALOM []] Ardemagni, M.: Considerazioni su alcune modalita esecutive di impianti fisai di irrigazione soprachioma. L'Irrigazione. 1972/1—2. 35—48. [2] Degan, A.: Scelta del tipod'i rrigatore e di aspersione. L'Irrigazione. 1969/1. 33—45. [3] Degan, A.: Advanced irrigation systems and techniques in respect to water supplies and other environmental conditions in Italy. 1CID Ninth European Regional Conference. Question 2. 3/16. Budapest, 1973 [4] Degan, A. —Gini, M. —Dal Zotto, G. F.: Gli impianti fissi di irrigazione a pioggia lenta. L'lrrigazione. 1966/2—3. 25—32. [5] Dégen I.: Hidroökonómia. Tankönyvkiudó. Budapest, 1974. [6] Dobos A.: Esőztető szórófejek szórási távolságának közelítő számítása. Hidrológiai Közlöny. 1961/2. 103—108. [7] Dobos A.: Esőztető öntözési egységek vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1964/3. 97—104. [8] Dobos A.: Hordozható esőztető berendezések hidraulikai vizsgálata. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1966. [9] Dobos A.: Öntöző berendezések tervezési módszerei. Tankönyvkiadó. Budapest, 1971. [10] Dobos A.—Salamin P.: Az esőztető berendezések szórófejének vizsgálata. Vízügyi Közlemények. 1960/2. 207—251. [11] Építőipari Irányáras Egysógárgyűjtemény. 20. kötet. Építésügyi Tájékoztatási Központ. Budapest, 1973. [12] Fekete A.: Esőztető öntözési egységek tervezése. Tankönyvkiadó. Budapest, 1971. [13] Fekete 1.—Dobos A.: Az öntözés mezőgazdasági ós műszaki tervezése. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972. [14] Gábri M.—Fehér R.: A few problems of up-to-date irrigation in large cordoned vineyards. ICÍD Ninth European Regional Conference, Question. 2.3/1. Budapest, 1973. [15] Hübner, II .: Erfahrungen beim Bau und Betrieb einer stationären Beregnungsanlage in einer Intensivobstanlage. Wasserwirtschaft — Wassertechnik. 1970/72. 415—417. [16] Ijjas I.: Új módszerek elágazó öntöző csőhálózatok méretezésére. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1971. [17] Ijjas I.: Elektronikus számológépek alkalmazása a mezőgazdasági vízgazdálkodásban. Tankönyvkiadó. Budapest, 1971. [18] Ijjas I.: Esőztető öntözőfürtök csőhálózatának vizsgálata dinamikus programozással. Hidrológiai Közlöny. 1972/8. 324—328. [19] IjjasI.: Program stabil esőztető berendezések csőhálózat típus sorozatainak vizsgálatához. Budapesti Műszaki Egyetem Vígazdálkodási és Vízépítési Intézete, 1974. [20] Jüsztl /.: Műanyag csővezetékek. Pestmegyei Műanyagipari Vállalat gyártmányismertetője. Budapest, 1972. [21] Lipták F.: A téglalapos és a háromszöges szórófejkötési módok vizsgálata és értékelése. Hidrológiai Közlöny. 1969/4. 170—181. [22] Marjai Gy.: Az esőszerű öntözés minősége. Öntözéses Gazdálkodás. 1963/1. 157—173. [23] Pálfai 1.: Beépített csőhálózatú esőztető berendezések optimális kialakítása ós tervezési irányelvei. Egyetemi doktori értekezés. Szeged, 1974. [24] Pálfai 1.: A teljesen beépített csőhálózatú esőztető berendezések műszaki megoldása. Vízügyi Közlemények. 1975/1. 83—93. [25] Perényi K. (Szerk.): Esőztető öntözőberendezések tervezési segédlete. VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények. 15. szám, Budapest, 1964. [26] Szilágyi Gy.: Németországi öntözések. Az öntözésről. A Magyal' Királyi Földművelésügyi Minisztérium kiadványai. 1. sz. Budapest, 1931. 216—261. [27] Varga Gy.: Öntözőtelep tervváltozatok gépi mozgatású esőztető berendezések alkalmazásával. Hidrológiai Közlöny. 1973/2. 71—80. [28] Vinokur, E. Ja.: Proektiroavnie sztacionarnüh dozsdevalnüh zsisztem. Gidrotechnika is Melioracia. 1970/7. 29—35. [29] Vlahova, E.: Za ikonomicsno i efektivno proektirane na sztacionarni daszdovalni szisztemi pri ovoscs nite naszazsdenija. Hidrotehnika i Melioracii. 1973/4. 17—20. OnpeAeJieHHe oiiTHMaJibHbix KOMOHnauHfi ycTauoBKii aowjteBajibubtx annaparoBnacTauiiOHapHbtx OpOCHTejlbHblX CHCTeMaX. JJ-p üaAcßau, H. C TOHKH 3PEHHFL COKPAMEHMJI 3ATPAT >KHBOI'O Tpy/;a CTaunoHapHbie opocnTe;ibHi>ie cHCTCMbi npeflCTaBJiaioT co6OH BecbMa rtOAXOAamee HO , BMecTe c Te.M, AOPOROCTOJIMEE peiueHne. BBiißy 3Toro CTSHOBHTCM cymecTBeHHO Ba>KH0FI oriTHMaJibHafl KOMnoHOBKa oőopyflOBamifl. n0CK0Jibi<y OTHOCHTeJibHO nocJieAHeil B cnenHajibHoíi iiHTepaType noná OTCyTCTByeT eAHHOe TOJiKOBaHHe HSM npeACTaBHJiocb nejiecoo6pa3Hbi.M npoBeaemie pnna COJIHAHO OÖOCHOBAHHblX, MHOrOCTOpOHHlíIX 3KCIiepHMeHT0B. M3 HHCJia 3THX onbiTOB AaHHaa paóOTa ocTanaBJiHBaeTCH Ha onpeflejiemiH OriTHMaJlbHblX KOMÖHHaiJHÜ yCTaHOBKH flOWaeBajlbHblX annapaTOB. CyufHoemb Memoda uccAedoeanuü 3AKJUOHAETCFL B TOM, HTO ortTHMaJibHbie KOM6HH3UUH ONPEAEIIH^HCb c YNETOM cpaBHtiBaHHH 3aTpaT Ha KaniiTaJioBJto>KeHH$i H SKcnjiyaTanHio, TO ecTb HMejiHCb B Bitfly T. H. „cyMMapHbie ro«oBbie 3arpaTbi". ^JIJI o6ecneMHBaHHfl cpaBHiiBaeMOCTU H3MH paCCMaTpbIBaJlHCb BapHaHTbl C OnTHMaJlbHblMH KOMÖHHaUHflMH ÄHaMeTpOB TpyÖOnpOBOÄOB, OnTHMajlbHbIM noflßopo.M paßoqero Hanopa HacocHbix CTaHUHii. CpaBHHBaeMbie cHCTeMbi HMeJiH oauHaKOBbie pa3Mepbi w oriTHMajibHyio K0H ([)HrypauHi0. Pacie™ BbinoJiHHJiHCb Ha 3BM npu noMomw cneuHanbHoíí nporpaMMbi, cocraBJieHHoii Ka <})ertpoH PHÄpoTexHHKH H BOflHoro xo3HHCTBa ByAaneuiTCKoro nOJIHTeXHHMeCKOrO HHCTHTyTa. HccAedoeanusiMu ycmanoeMHO, HTO pacxoA AowcAeBaübHbix annapaTOB CTauHOHapHbix opocHTejibHbix CHCTCM uejtec006pa3H0 noaßHpaTb B iiHTepBajie 0,45 — 1,25 Ji/ceK. CpeAU paccMOTpeHHbix HaHßojiee §jiaronpniiTHbiM oi<a3ancH BapnaHT c pacxoAOM B 0,66 Ji/ceic. H3 coeAHHemiH pa3Hbix K0H(J)HrypaunH — yHHTbiBan noMHMO 3aTpaT H 3(])(J)eKTHBHOCTb AOWAeBaHtw — HaiiöoJiee BbiroAHbiM oi<a3aJica TpeyrojibHUK, BbicoTa KOToporo coBnaaaeT c rnnoTeHy30fl. B cooTBeTCTBHH c 3THM npu pacxoAe 0,66 Ji/ceK. onTHMaJibHbiM HBJiaeTcyi TpeyroJibHoe coeAHHeHwe 23x23 M. HECOßJUOAEHHE onraMaubHoro coeAHHenHit BJIENET 3a coőoít AonojiHHTejibHbie 3aTpa™, KOTopbie CTaHOBjiTCH 0C06eHH0 omyTHMbiMii npu ycTaHOBJieiiHH AOM<aeBajibHbix annapaTOB c pacxoflOM Bbiuie 1,20 Ji/ceK., nocKOubKy B Tai<nx cJiynanx pacnpeAeJWTejibHyio ceTb npnxoAHTCfl COOpyjKaTb H3 Tpyß nOBblUieHHOH npOIHOCTH.
