Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

218 Hidrológiai Közlöny 1976. 5. sz. Dr. Pálfai I.: Beépített esőztető berendezések Bestimmung der optimalen Regner-Austeilung fest eingebauter Beregnungsanlagen Dr. Pálfai, I. Hinsichtlich Einschränkung der Anforderungen an lebender Arbeit bei der Bewässerung, ist die völlig eingebaute Beregnungsanlage mit Rohrnetz eine der besten, aber kostspieligsten Lösungen. Eben deshalb ist die optimale Ausbildung dieser Einrichtung von grosser Bedeutung. Nachdem hierzu aus dem Schrifttum keine eindeutige Folgerung gezogen werden kann, war die Durchführung einer entsprechend begründeten Untersuchungsserie umfassenden Charakters notwendig. Hier werden von den Untersuchungen jene der Bestimmung der optimalen Regner-Austeilung besprochen. Das Prinzip der Untersuchungsmethoden ist, dass die Bestimmung der optimalen Regner-Austeilung mit der Vergleichung der Investitions- und Betriebskosten aufgrund des sogenannten jährlichen Aufwands vorgenommen wurde. Die einheitliche Beurteilung der untersuchten Varianten, wurde sowohl durch die Ausbildung des Rohrnetzes mit optimaler Durchmesser-Zusammensetzung, durch optimale Auswahl der Förderhöhe des Pumpwerkes als auch durch Vergleich der Einrichtungen von optimaler Grösse und Form gesichert. Die Durchführung der Berechnungen hat ein im Institut für Wasserwirtschaft und Wasserbau der Technischen Universität in Budapest angefertigtes spezielles RechnerProgramm ermöglicht. Die Versuchsergebnisse zeigten, dass es ratsam ist, die Wasserförderung der Regner der Beregnungsanlage im Bereich zwischen 0,45 1/s und 1,20 1/s zu wählen. In der Reihe der untersichten Varianten hat sich der Regner mit einer Wasserförderung von 0,66 1/s als am günstigsten erwiesen. Unter den Regner-Austeilungen von verschiedener Form ist — bei Berücksichtigung der Aufwendung sowie der Gleichmässigkeit der Niederschlagsverteilung — die dreieckige Austeilung in Geländehöhe zweckmässig. Dementsprechend ist die zur Wasserförderung des Regners von 0,66 1/s gehörende dreieckige Bindung von 23 inX 23 m als optimal zu betrachten. Die Abweichung von der optimalen Austeilung erfordert einen Mehraufwand, der besonders bei der Anwendung von Regnern mit grösserer Wasserförderung als 1,20 1/s bedeutend ist, weil in einem solchen Fall das Rohrnetz im allgemeinen aus Rohren mit um ein Grad höherem Nenndruck gebaut werden muss. Matematikus-hidrológus találkozó A TIT Budapesti Matematikai Szakosztálya 1975. november I l-én klubestet rendezett a Kossuth Klubban, amelyen hidrológusok és matematikusok kötetlen beszélgetést folytattak az egymást kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A találkozón dr. Vincze István elnökölt. A vitaindító hozzászólást a matematikusok részéről dr. Reimann József, a matematikai tudományok kandidátusa, a hidrológusok részéről pedig dr. Vágás István, a műszaki tudományok kandidátusa tartotta. Ezt követően számos további hozzászólás hangzott el, és beszélgetés indult meg a hidrológusokat ós a matematikusokat közösen érintő kérdésekről. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán 1975. november 18-án tartották az 1975. évi Tudományos Diákköri Konferenciát. A vízépítő mérnök hallgatók munkájukat a Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet által rendezett két szekcióban mutatták be. Dr. Kozák Miklós intézeti igazgató elnökletével a Vízépítési ós Műszaki Hidrológiai Szekcióban az alábbi előadásokra került sor: Ligeti László IV. évf.: Korszerű partfal-szerkezetek, Aradi István V. évf.: Véges differenciák explicit módszere, Eckhardt Tibor IV. évf.: Automatikus rajzoltatás számítógépi vezérléssel, Molnár Margit—Szabó János V. évf.: Tározó méretezési eljárások gépi számítással, Kovács István IV. évf.: Periodikus hidrológiai idősorok elemzése, Ambrus Sándor IV. évf.: A lefolyás matematikai modellezése. A Vízminőségi és Víztisztítási Szekcióban Dr. Ollós Géza intézeti igazgatóhelyettes elnökölt ós vezette a vitát, ahol Kisgyörgy Rozália mérnök: A nagy terhelésű biológiai csepegtetőtestek méretezési módszereinek vizsgálata. Nagy Mária—Jordán Péter V. évf.: Átfolyási vizsgálatok mfianyagtöltésű csepegtetőtest modelljében, Szöllősi Ferenc V. évf.: A Nyíregyházi Sóstó ökoszisztémájának hidrológiai vonatkozásai, Palotás József—Nagy Béla IV. évf.: Folyók vízminőség változásának számítása EMG-666-os számítógépen, Horváth Gábor mérnök: Budapesti langyos források összefüggésvizsgálata számítógéppel előadások hangzottak el. Mindkét szekcióban élénk vita bontakozott ki, a vízügyi szolgálat különböző területeiről jelen levő szakemberek őszinte érdeklődést mutattak. A Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet Diákköre a jövőben szeretne jobban támaszkodni a kivitelezésben, a tervezésben dolgozó vízügyi szakemberekre a diákköri témák kidolgozásánál, a hallgatók konzultálásánál, a Tudományos Diákköri Mozgalom kiszélesítése ós fellendítése érdekében. Kontúr István