Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

2. szám - Dr. Benedek Pál–dr. Literáthy Péter–Jolánkay Géza–László Ferenc: A magyar Duna-szakasz néhány vízminőségi problémája

56 Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. Dr. Benedek P. és mtsai: A magyar Duna-szakasz 6. táblázat Fenéküledék minták kémiai vizsgálata a Dunában TaÖAUifa 6. XuMmecKue aHajiU3bi daHHoao una p. fly nan Table 6. Chemical analyses on bottom-silt samples from the Danube Mintavételi hely Izzítási veszteség [%] Higany [mg/kg] Cink [mg/kg] Mintavételi hely Izzítási veszteség [%] Higany [mg/kg] Cink [mg/kg] 1 bal 1.1 0,4 70 1 jobb 1,0 0,3 100 2 bal 1,4 0,1 110 2 jobb 1,3 0,2 100 3 V 1,2 0,1 130 3 Sz 4,8 2,1 300 4 V 0,8 0,1 100 4 Sz 1,4 0,8 220 5 V 3,0 1,3 220 5 Sz 4,0 2,6 240 6 V 0,8 0,2 180 6 Sz 0,9 1,0 170 V: Váci Duna-ág. Sz: Szentendrei Duna-ág Fig. 4. O-i to 2,0 j to5,06,01,0AO-I 9,0^ mono110 Kőolajszármazék (pakura) mg/t °

f , °f 0 Higany /ug/l a00,20,wc,s 4. ábra. Keresztszelvény vizsgálat a Duna mohácsi szelvényében (1451,6 fkm) 1974. január 26-án. Puc. 4. MccAedoeaHua no cmeopy Moxai (1451,6 pKM) 26 nneapsi 1974 aoda Cross-section study in the Mohács cross-section (River Station 1451.6 km) on the Danube, January, 26, 1974 A mintavételi helyek kiválasztása szorosan kapcsolódik a keresztmetszetben] mintavétel megtervezésével, melyhez a keresztmetszetbeni vízsebesség megoszlást is hozzá kell rendelni. Nincs értelme nagyobb szenny vízterhelők, mint pl. Budapest alatt olyan helyen mintavételi törzsszelvényt létesíteni, ahol az elkeveredés még részlegesen sem következett be. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy egy-egy jelentősebb szennyezőforrás vízhozamának teljes elkeveredése a Duna vizével 50—100 km-es szakaszokon történik csak meg [2, 11]. Egyes kritikus szelvényekben—pl. szobi határszelvény—feltétlenül részletes keresztmetszet elemzés alapján lehet csak kiértékelni a mintavételezés és vízsebesség, illetve vízhozammérés rendszerét. Példaképp mutatjuk be a 4. ábrán a mohácsi szelvényben négy vízminőség paraméter eloszlását, mely az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a VITUKI kooperációjában készült az 1974 januári dunaújvárosi pakura ömlés alkalmával. Ehhez a témához csatlakozik az automata monitorállomások elhelyezésének, pontosabban a hozzájuk szállított vízkivételnek a kérdése. Automata monitorállomásokra egyes keresztszelvényekben és egyes komponensekre szükség van. Ezek természetesen a Duna esetében nem lesznek azonosak a hagyományos és a rajkai szelvényben már kísérleti céllal felállított monitor komponenseivel, de mindenesetre reprezentatív adatokat kell szolgáltatniok. További problémát jelent a mintavételek gyakorisága. Egyes komponenseket akár évente kétszerháromszor is elég ellenőrizni, másokat folyamatosan kell regisztrálni, ismét másokat csak nyáron és csak télen, de az eddiginél sokkal nagyobb gyakorisággal kell mérni. Mindezek helyes megállapítása körültekintő további kutatómunkát igényel. Fontos feladat az analízisek egységesítése és racionalizálása. A jelenlegi módszer, miszerint három VÍZIG és a VITUKI laboratóriumai között oszlanak meg az analízisek, sok hiba és ellentmondás forrása. A lebegőanyag adatok gyűjtésének metodikájában fennálló ellentétet a hidrológiai és a vízminőségi szolgálat között sürgősen fel kell számolni. Mindezeket magának a víznek a minőségi felderítésére mondtuk el, de külön problémát jelent a fe-