Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

2. szám - Dr. Benedek Pál–dr. Literáthy Péter–Jolánkay Géza–László Ferenc: A magyar Duna-szakasz néhány vízminőségi problémája

Dr. Benedek P. és mtsai: A magyar Duna-szakasz Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. 57 nékiszap vizsgálata, és itt különös hangsúllyal sze­retnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kémiai vizsgálatokkal együtt ki kell terjeszteni a bakteri­ológiai és a biológiai vizsgálatokat is a bentoszra. Végül egészen természetes, hogy a fentebb vázolt problémák megoldása csak a magyar Duna-szaka­szon nem elegendő, hanem feltétlenül szükséges, hogy minden a környező Duna menti államokkal, koordinált, sőt egységes módon történjék. Összefoglaló és következtetések A tanulmány célkitűzése volt, hogy a magyar Duna-szakasz jelenlegi vízminőség állapotjellem­zésének keretében megvizsgálja azokat a feltétele­ket, amelyek kielégítése mellett a Duna vízminősé­géről kielégítő adatbázis készíthető. Olyan adat­bankra van szükség, melynek alapján vízminőségi előre-jelzés, vagy vízminőségszabályozási modell (terv) lesz készíthető. A jelenlegi mintavételi rend­szer, bár valószínű, hogy az összes Duna menti ál­lamoké között a legfejlettebb, még mindig távol áll attól, hogy célunkhoz kielégítő adatsort szolgáltas­son. Mindenesetre megkíséreltük összeállítani a 2—6. táblázatokban az utóbbi évek főbb vízminő­ségi paraméterei alapján a jelenlegi vízminőségi jel­lemzést és a magyar Duna-szakasz szennyvízterhe­lését. A táblázatok ismertetésénél rávilágítottunk néhány hiányosságra. Ezek és az orvoslás módjai a következő pontokba sorolhatók fel: 1. Nem elegendő 1 vagy 3 felszín közeli pontban mintázni a kiválasztott keresztszelvényekben. A keresztszelvényben! (függély menti és kereszt­irány menti) pontokban nagyon eltérők lehetnek egyes vízminőségi komponensek értékei. A víz­mintákkal egyidőben sebességértékekre is szük­ség van, hogy a valóságos anyagáramot láthas­suk. v 2. Az előbbi pontban említett jelenség egyik fő oka, hogy a Duna esetében a mellékvízfolyások és szennyvízbevezetések elkeveredése lassú folya­mat (50—100 km-es távolságokban kell gondol­kozni) és ennek tudatában kell a mérési kereszt­szelvények kijelölését újraértékelni. 3. Meg kell fontolni az egyes vízminőségi kompo­nenseknél a mintavétel gyakoriságát. Az évsza­kok szerint is szükséges differenciálni. Ez utóbbi különösen a mikrobiológiai tevékenység szem­pontjából érzékeny paramétereknél lehet szem­pont. 4. Ki kell terjeszteni a rendszeres kémiai és bakteri­ológiai vizsgálatokat a bentoszra és a lebegő­anyag összetételére is. Különösen fontos a lebegő­anyag mérés eddigi rendszerének teljes felülvizs­gálata, a vízminőségi laboratóriumok és a hid­rológus csoportok ilyen irányú munkájának egy­ségesítése. 5. Végül a hidrobiológiái vizsgálatok rendszerét a planktontól a halakig egységesen és átfogóan kell meghatározni mind a vízi térségben, mind pedig a fenékiszapban. Ez egyelőre olyan kuta­tási feladat, mely több érdekelt intézmény együttműködését igényli. IRODALOM fl] Benedek P., Csorna J., Jolánkay Q.: ,,A magyar Duna-szakasz hidrológiai és vízminőségi viszonyai". Ilendszeranalízis a vízminősógszabályozásban. WÜU Szeminárium Budapesten 1975. február. Kézirat, 1975. [2] Benedek, P., Hock, B., Kádár, L., Puskás, M., Rymorz, P. : Required efficiency of the Budapest Wastewater Treatment Plants. Water Research. Vol 9. 617—022. old. Pergamon Press, 1976. [3] Felső Duna Magyarországi vízgyűjtője. Hidrológiai tanulmány. ÉDVÍZiG 1973. [4] Felső Duna Magyarországi vízgyűjtője. Vízminőségi tanulmány. Befogadó vízfolyások és szennyező for­rások, ÉDV1Z1G 1973. [5] Hahn, 11. H.: Report on a visit to Hungary, August 25-Sept. 5. 1974. Project Hungary 3101, UNDP/ WHO, 1974. [0J Jelentós az FDVIZICi vízminőség felügyeletének 1973. évi munkájáról. ÉDVIZIG, 1973. [71 Jelentós a KÖVIZIG vízminőségi felügyeletének 1973. óvi munkájáról. KÖVIZIG, 1973. [8J Literáthy, P.: UNDP/YVHO—OVH Hungary 3101 Project, Mid-Project Evaluation. Study of Bioresis­tant Substances, VITUKI, 1974. [9] Literáthy, P.: „Mikroszennyező anyagok szerepe a vizek, szennyezettségének jellemzésénél", Hidroló­giai Közlöny, 6., 1974. [10] Literáthy, P.: Study of River Pollution caused by Micropollution. Water Research Vol. 9. p. 1001—3 Pergamon Press, 1975. [1 I J Literáthy, P., Puskás, M.: Problems in the Repre­sentative Determination of Pollution in Major Streams 1AHR XlVth Conf. Sao Paulo, Brasil, 1975. [12 ] Pearson, E. A.: Report on a Visit to Hungary, July 21—28, 1974. Project Hungary 3101, UNDP/ HUN/71. 1974. [13] Részjelentés a Project keretében 1973-ban vizsgált Duna vízminták bakteriológiai eredményeiről. OKI, 1974. | 14] Szob­Bp közti terület rósz víziiiinőségvédelmi elő­tanulmánya. KÖViZIG 1973. [ 15] Tevanné, Bartalis Éva: „A Duna magyarországi szakaszán végzett szaprobiológiai vizsgálatok ta­pasztalatai", Vízgazdálkodás és Környezetvédelem, 3. 1974. [16] Vízminőségi adatok statisztikai értékelése számító­géppel. 1. Duna. VITUKI, IV. Főosztály. Vízminő­ségszabályozási Kutatások Eredményei, 1975. 0 NE KOTOP LI x npoöjiemax KanecTBa BOÁM Ha BeHrepcxoM yiacTKe ßyHa» JJ-p EenedeK, 11., tí-p Jlumepamu, FI., fíOAÜHKUÜ, r., JlacAo, <t>. HacTonmaa paőoTa HMeJia CBoeft nejibio B paMKax Te­nepeniHcro COCTOHHHH KaqecTBa BOAU /JyHaH HCCJieAO­BaTb yCJlOBHH, npH KOTOpbIX B03M0>KH0 COCTaBJieHHe y,HOBJieTBopHTe.JibHoi'i 6a3bi «aHHbix no KanecTBy BOABI. HeoöxofliiMo MMeTb TaKoií HH(j)opMaunoHHbiíí 6aHK, nojib­3y>ICb AaHHWMH KOTOpOI'O GblJlO Obi B03M0JKH0 COCTaBJie­HHe np0rH030B no KawecTBy BOAW HJIH MOACJIH no ynpaB­JICHHIO icaqecTBOM BOÁM. XOTH HbiHeuiHHH CHCTeMa OTÖopa Iipoő He B COCTOHHHH AATB BpeMeiIHOH pflA, yflOBJieTBOpjI­IOIHHÜ HaniHM Tpe6oBaHH>IM, Bee M<e np0H3BeAeHa no­iibiTKa (no AaHHbiM nocJieAHHx jieT) cocTaBHTb cB0Ai<y o COCTOHHHH KaiecxBa BOAbi JXyHa>i H oueHHTb BejiHMiiHy narpysKH CTOMHbiMH BOAaMH BenrepcKoro yHacTKa űy­Han. B Taßjinne 2 npeACTaBJieHbi TpeHAbi nocjieAHHX JieT BO BXOAHblX H BblXOAHWX CTBOpaX. B TaÖJlHUe 3 npHBOA­HTCH AaHHbie npoAOJibHoro npo([)HJiH no HaÖJiiOAeHHHM 3a 1973 roA. AonojiHHTeiibHbie CBeAeHHH o nanöonee 3HaMii­Tejibiibix ,,3arpíi3HHTejiHx" AaioTCH B TaöJiime 4. ripn HH­TepnpeTauiiH TaöJimiHoro MaTepnajia MW yKa3aJiH na He­KOTOpbie HCAOCTaTKH. CyTb OTHX HeAOCTaTKOB H nyTH HX ycTpaneHHH CJieAyiomHe: I. B CTBopax naŐJiiOAenHH HeAOCTaTOMHo OTÖHpaTb Iipoőbl B L-OM HJIH 3-X TOMKaX. B pa3Hbix CTBopax

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom