Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
2. szám - Dr. Benedek Pál–dr. Literáthy Péter–Jolánkay Géza–László Ferenc: A magyar Duna-szakasz néhány vízminőségi problémája
Dr. Benedek P. és mtsai: A magyar Duna-szakasz Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. 55 60t 5 I .§ w§ § I 20m,4 m,? mommflmfimsms m,sm,s momn [fkm] 2/a ábra. összes lebegő anyag a magyar Duna hossz-szelvényben 2/b ábra. Összes oldott anyag a magyar Duna hossz-szelvényben Puc. 2a CyMMa 63eeceü e npodoAbHOM npocfiu/ie eemepcKoeo ynacmica fly nasi Puc. 26 CyMMQpHQH MUHepaAU3aifUH e npodoAbnoM npoifiuAe eemepcKoeo yiacmna fly nan Fig. 2a. Total suspended solids along the Hungarian Danube section Fig. 2b. Total dissolved substances along the Hungarian Danube section A Dunában az olajtartalom 20—90%-a a lebegőanyaghoz adszorbeálva található. Az arány függ a lebegőanyag és az olaj koncentrációjától, ami függélyben változik. A fémeknél elsősorban a vízben levő ionok jellege és koncentrációja szabja meg a lebegőanyaghoz kapcsolódó hányadot [8, 9, Az 5. táblázat szerint a vas és a higany esetén ez az arány 95%-ot is meghaladhat. Meg kell jegyezni, hogy olyan vízfolyásban, amelyben fémekkel komplex-képzésre hajlamos szerves anyagok nagyobb koncentrációban előfordulhatnak — mint például a Sajó —, ott az arányok eltolódhatnak az oldott fázis felé [14]. A fentebb részletezett vízminőségi adatgyűjtési rendszerből származnak azok a lebegőanyag értékek, melyeket a 2a ábrán tüntettünk fel hossz-szelvény-szerűen [16]. Bizonyos csökkenési tendencia látható az ábrán Rajkától Mohácsig, ugyanakkor a 2b ábrán közölt összes oldottanyag (sókoncentráció) határozottan emelkedik a hossz-szelvény mentén. Budapest fölött (a már említett project-mintaterületen) vizsgálta a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyelete — a többi vízminőségi komponens között — a lebegőanyag keresztszelvényben eloszlását is. Érdekes megjegyezni, hogy 1975. február 25-én, 1560 m 3/sec vízhozamérték mellett a szobi szelvény 39 mérési pontján a lebegőanyag értékek átlaga 17 mg/l volt, a legkisebb 14, a legnagyobb 20 mg/l. Összevetésül megemlítjük az 1975. július elejei árvizes körülmények között végzett mérést (vízhozam: 4300 m 3/sec), amikor ugyancsak Szobnál a 40 pontban vett értékek átlaga 125 mg/l, 103 és 150 mg/l szélsőértékekkel. A dunai lebegőanyag és a fenékre ülepedett iszap kémiai összetételét csak az utóbbi években vizsgálja a VITUKI, főleg a Szob—Budapest közötti szakaszon. A 3. ábra mutatja a bentosz vizsgálatokhoz a mintavételezési helyszínrajzot és a 6. táblázat a kémiai vizsgálati eredményeket [10]. Az adatokból kitűnik, hogy a lassúbb áramlású szentendrei Duna-ágban a nehézfémek kiülepedése nagyobb mérvű, mint a váci ágban. A bal-, illetve a jobboldali ágban vett egyes minta-párokat összehasonlítva látható, hogy a fenéküledék higany koncentrációja a szentendrei Duna-ágban mindegyik esetben, cink koncentrációja egy kivétellelnagyobb, mint a váci Duna-ágban. A vízminőségi állapotelemzés fejlesztési kérdései Fentiekből már jórészt kitűnt, hogy a jelenlegi vízminőségi állapotfelvétel módszere, a felsorolt értékes eredmények ellenére is joggal kritizálható. Ezen belül is a mintavételi hálózat kiépítése, az adatgyűjtés módja és az analízis képezik a fő problémát, mert az adattárolás és adatfeldolgozás már bevált rutinfeladatnak tekinthető. 3. ábra. Víz- és fenékiszap mintavételi helyek a Szob— Budapest közötti Duna-szakaszon Puc. 3. Mecma öah omöopa npo6 eodbi u doHHoao UAÜ na yiacmKe Co6—Bydanetum Fig. 3. Sampling stations of water and bottom silt over the Danube reach between Szob and Budapest
