Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

11. szám - Karcagi Gábor: A rácsos – KMZ – szerkezet alkalmazásával kapcsolatos építési és üzemi tapasztalatok

488 Hidrológiai Közlöny 1976. 11. sz. Karcagi G.: A rácsos — KMZ — szerkezet A rácsos — KMZ — szerkezet alkalmazásával kapcsolatos építési és üzemi tapasztalatok KARCAGI GÁBOR* Az 1800-as évek második felétől alkalmaznak hazánkban kis és középvízi szabályozásoknál rőzsepokrócot kőszórással, kőszórást és oldalburkolatokat. Ezeknek a partbiztosítási létesítményeknek a kivitelezése, különösen a kőburkolati munkáknál különleges szakértelmet igényel a megvalósításban részt vevők mindegyikétől. A rőzsepokróc megvalósításánál, különösen a Tisza középső és alsó szakaszán mind nagyobb problémát jelent a kivitelezéshez szükséges anyagok biztosítása és szállítása. A megvalósításhoz m

2-ként viszonylag jelentős, 0,4—0,5 m

3 rőzse, illetve kőanyag szükséges. A megvalósítás időigényes, kevésbé termelékeny, időszükséglete átlagosan 0,8 óra/m

2-re tehető. Az előbbiekből származóan a kivitelezés jelentős költséget igényel és annak megvalósítása az építés idején jelentkező vízállástól és annak változásától igen nagymértékben függ. A több mint évszázados múltra visszatekintő technológiát jelenleg is kiterjedten alkalmazzák. Fejlődést jelent a kőanyag ki- és berakodásának gépesítése, mely részben megoldást nyert, szintén fejlesztett munkarész a partbiztosításhoz szükséges földmunkák részbeni gépi elvégzése, vízágyú alkalmazása. A kőszórásos rőzsepokróc kiváltására más szerkezet kísérleti alkalmazására került sor műanyagpaplannal és vannak helyek, ahol a rőzsepokróc teljes egészében elmarad és kőszórást alkalmaznak. A műanyagpaplan alkalmazása költségesnek látszik és a nagytömegű anyagszükséglet kielégítése nem zökkenőmentes. A rőzsepokróc nélküli kőszórás alkalmazása többlet kőmennyiséget igényel és csak ott jöhet számításba, ahova kőanyag és a mozgatásához szükséges kapacitás rendelkezésre áll. A folyamszabályozási művek megvalósításánál jelentkező problémák kiküszöbölésére a KözépTisza vidékén megoldást kerestünk, mely az eredeti célkitűzés megvalósítása mellett a rendeltetés szerinti használat biztosításával a feltételezetten korszerű igényeket termelékeny és hatékony módon kielégíti. Ehhez az egész szerkezeti megoldás felváltására tettünk javaslatot a jelenlegi technológia elemeinek vagy anyagrészeinek alkalmazása helyett. Hordalékot szállító kis- és nagyobb vízfolyások, folyók mentén megfigyelhető, hogy a mederoldal természetes vagy mesterséges egyenetlensége sebességcsökkenést idéz elő és ennek az a következménye, hogy helyi hordaléklerakódás keletkezik. Ezt a jelenséget a mederoldalnak bármelyik részén tapasztaljuk, függetlenül a kanyarulati viszonyoktól, tehát a homorú és a domború * Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok. oldalakon egyaránt. Ennek a jelenségnek felismerése alapján javaslatot tettünk arra, hogy mederegyenetlenségeket mesterségesen helyezzünk el az eróziónak kitett mederoldalakon a vízfolyás irányára merőleges és azzal párhuzamos bordák formájában. Az alapgondolatot tovább fejlesztve, ajánlatot tettünk a KMZ szerkezet alkalmazására, ami lajstromozott szabadalom 1968-tól és a szabadalmi gondolatot kidolgozók neveinek ABCsorrendbeni kezdőbetűiből nyerte elnevezését. A KMZ szerkezet nem iszapoltató mű, hanem olyan beavatkozás, mely a vízfolyás sebességét periférikusán csökkenti (1. kép). Így az eimosóerőt csökkenti, sőt kedvező esetben még feliszapolódást is eredményez, ami az erózió megszüntetésének jól érzékelhető jele. 1. kép. A Tisza árhullámának levonulása után a rácsban keletkezett f eliszapolódás III. 1. Silting in the grid after the passage of a flood wave on the Tisza River A KMZ szerkezet alkalmazható folyókon és vízfolyásokon, a mederoldal biztosítására, ahol partbiztosítási beavatkozásra van szükség, szintén a vízfolyások medermélyülésének megakadályozására. Célszerű a rácsos szerkezetet 1: 2,5—3-as vagy enyhébb hajlású felületen alkalmazni (2. kép). A tartósan vízalatti mederszakaszok biztosítására csak rácsszerkezet vagy rács polipropilén szitaszövettel ajánlható, a gyakori vízjáték esetleg hullámverésnek kitett mederoldalon a mederanyagtól függően rács, rács szitaszövettel, rács siffrával kitöltve rács fűzdugvánnyal, vagy egyéb növényzettel alkalmazandó célszerűen. 1968 óta számos helyen és körülmény között alkalmazták a szerkezetet, a mai napig a 100 000 m

2-t meghaladó nagyságrendben. Ebből a Tiszán a felső, a középső és az alsó Tisza-szakaszokon, a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén számos kisvízfolyáson, —• szárazon rakva, 30 000 m

2 nagyságrendben az összesenbői víz alá