Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

11. szám - Karcagi Gábor: A rácsos – KMZ – szerkezet alkalmazásával kapcsolatos építési és üzemi tapasztalatok

Karcagi G.: A rácsos — KMZ — szerkezet Hidrológiai Közlöny 1976. 11. sz. 489 süllyszetve. A beépített szerkezeteket mind az alkalmazó szervezetek, mind megbízás alapján a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszéke vizsgálta és értékelte. A megállapítások egybehangzóan tartalmazzák azt, hogy a bevédett felületeken dinamikus egyensúlyi állapot alakul ki és a szerkezet a rendeltetésszerinti használatnak megfelel, az eredeti cél megvalósítását biztosítja. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a KMZ szerkezet alkalmazásával költségmegtakarítás érhető el. Ennek eredménye az lehet, hogy a folyamszabályozási beavatkozások hatékonysága növekszik, mivel a felszabaduló pénzügyi források nagyobb volumenű kivitelezést tesznek lehetővé rövidebb idő alatt, és így az elfajulások túlfejlődése kiküszöbölhető. A fajlagos építési idő rövidebb. A módszer alkalmazása kevésbé érzékeny a vízállásra és annak változására. Az anyagbeszerzés nehézségei csökkennek. Csökken az anyagszállítási kapacitás igény is. A munka szerelőipari jellegű, jól szervezhető. A kialakított felület esztétikus. Hátrányként mutatkozik a megvalósítást megelőzően, hogv a talajadottságokat és a várható igénybevételt alaposan meg kell vizsgálni, illetve meg kell állapítani és annek alapján a beépítendő szerkezeti változatot kiválasztani. Míg a kivitelezést végzőkkel szemben nincsen különösebb felkészültségbeli követelmény, a munka elvégzése állandó emelkedett szintű szakirányítást igényel, a technológiai fegyelem biztosítása céljából. A víz alá süllyesztés technológiája megoldott. A KMZ szerkezet építési anyaga előregyártott vasalt betonelemekből és betonacél kapcsolóelemekből áll. Az eddig kialakult forma szerint az elemek zömmel 90X15X10 cm-es méretűek, súlyuk mintegy 30 kg. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy azok viszonylag könnyen mozgathatók legyenek mind a szállítás, mind a beépítés során. Vízfeletti építésnél a betonelemeket a vízfolyás irányára merőleges és azzal párhuzamos sorokba kell elhelyezni úgy, hogy a 15 cm-es éleik közel 3. kép. Háesélemek összekapcsolása III. 3. Connection of the grid elements 4. kép. Süllyesztés 8 m szélÉs sárban süllyesztő tagról 111. 4. Underwater placement of an 8 m wide strip from the sinking pontoon ütközzenek és az elemek végei közel egy-magasságban helyezkedjenek el. Az elemek vasalása olyan, hogy azok fülekként is működnek. Ezekbe a fülekbe kerül behelyezésre a betonacélból készült kapcsolóelem, melyet erre a célra készített célszerszámmal lehet legyártani. A kapcsolóelem spirális hajtású és az óramutató irányával megegyező forgatással —• csavarással — kapcsolja össze füleik segítségével a betonelemeket (3. kép). A spirálok behajtásával a szerkezet lényegében megépült. Amennyiben a mederoldal anyaga, egyéb körülmények indokolják, a kialakított rézsűfelületre polipropilén szövetanyagot kell leteríteni és ezen a felületen összeszerelni a rácsszerkezetet. Amennyiben az indokolt, esetleg az így kialakult kazetták még siffrával is kitölthetők. A siffra-anyag mozgatása meglevő szerkezetekkel gépesíthető. A vízalatti mederoldal burkolása a jelenleg kialakult technológia szerint a vízfolyás irányára merőleges sávokban történik (4. kép). A süllyesztéshez a rőzsepokróc építésnél használatos munkatalpat megfelelő kiegészítésekkel lehet alkalmazni. A munkatalp kiegészítéseként egy csuklósan kapcsolt orr-rész alkalmazása szükséges, mely a felületet folyamatossá teszi oldalrézsű és a vízfolyás irányára merőlegesen állított munkatalp között. A rácsszerkezet és a munkatalp fedélzete közötti súrlódást a munkatalp teljes felületén kialakított III. 2. Grid structure constructed on the dry slope of 1 :2,5 inclination in the mouth of the Zagyva River at Szolnok 2. kép. Szárazon, 1:2,5 hajlású rézsűn épített rácsszerkezet a Zagyva torkolatában Szolnoknál