Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
10. szám - Dr. Hegedüs János–Dr. Hegedüs Jánosné: A Duna bakterioplanktonja biokémiai aktivitásának vizsgálata az 1659. folyam km-nél
Dr. Hegedűs J.— Dr.Hegedűs Jné.: A Duna bakterioplanktonja Hidrológiai Közlöny 1976. 10. sz. 473 riumok szaporodása, kifejezett pusztulás azonban itt még nem volt. A nátrium-oxalát tápoldatban a 2. napon gyenge i értékű növekedést tapasztaltunk. Ezzel szemben a gyűrűs szénvegyületeket tartalmazó kémcsövekben, főleg a nátrium-benzoát hatására igen kifejezett szaporodást találtunk. A mikroszkópi vizsgálat szerint a nátriumoxalát tápoldat kivételével — ahol kevés volt az ostorosok száma — mindegyik tápoldatban igen sok ostoros szaporodott el. Az egy éves vizsgálat sorozat szénforrás hasznosításának átlag eredményeit a 2. táblázatban ismertetjük [5, 7, 8], 2. táblázat. összefoglalás A Duna bakterioplanktonja segítségével különböző pH értékeken törénő pepton bontást, aminosavak dezaminációját és néhány alifás és ciklikus szénforrás felhasználását vizsgáltuk szintetikus tápoldatban. Eredményeink szerint a Duna átlagos pH szintjétől igen jelentős mértékben eltérő pH értéken is igen változatos baktérium világ alakul ki és néhány tized eltérés már jelentősen módosíthatja a kialakuló élővilágot. Szélsőséges pH érték, mely leszűkíti a kialakuló élővilágot, lehetővé teszi néhány faj, mint pl. a Trichosporon cutaneum, (Ota) tömeges elszaporodását melyre normál pH értéken nem kerülhet sor. A peptonoldat esetében a pH intenzívebb emelkedése lehetővé teszi ostorosok alacsonyabb pH értékre beállított tápoldatban történő megjelenését és az átlagnál lassúbb emelkedés magasabb pH értékre beállított peptonoldatban történő Trichosporon előfordulást. Az egyes aminosavak dezaminálásakor meghatározott, egymástól eltérő élővilág alakul ki. Felvetődik a gondolat, hogy a fenilalanin tápoldat az eredmények alapján alkalmas lenne különböző Spirillum speciesek dúsítására, majdan kitenyésztésére. A szénforrások közül az alifás és ciklikus vegyületeket egyaránt jól hasznosítja a Duna baktérium flórája. Az alifás vegyületeket — a nátriumoxalát kivételével —- fajban gazdag baktérium flóra igen nagy intenzitással, míg a ciklikus vegyületeket csak kevesebb faj, egy rövid ideig tartó feldúsulás után hasznosítja. IRODALOM [1] Alföldi, Z., Ivanovics, Gy., Rauss, K. : Orvosi mikrobiológia. Medicina Könyvkiadó, 1960, Budapest. [2] Brukner, Gy.: Szerves Kémia, I. 2. Tankönyvkiadó, 1961, Budapest. [3] Csányi, V.: Sejtbiológia. Gondolat Könyvkiadó, 1970, Budapest. [4] Csányi, V., Horváth, I. : Baktérium biológia. Gondolat Könyvkiadó, 1966, Budapest. [5] Hegedűs, J. Némedi, L., Hegedűs, J.-né: Biológiai és bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) és egy erősen szennyezett (Szilaspatak) felszíni vízfolyásában. Budapesti Közegészségügy, 3, 77, 1973. [6] Hirsch, P. : Neue methoden zur beobachtung und isolierung unggewöhnlicher oderwenig bekannter wasserbakterien. Zeitschrift für Allgemeine Mikrobiologie, 12, 203, 1972. [7] Oláh, J.: Foto-organotrof acetát hasznosítás egy rétegzett eutrof tóban. Hidr. Közi. 21, 1, 1973. [8] Oláh, ./.; A bakterioplankton biomasszája és produkciója a Balatonban. Hidr. Közi. 348, 8, 1973. Untersuchung der biochemischen Aktivität des Bakterioplanktons der Donau beim Strom km 1659 Dr. Hegedűs, J. — Frau Dr. Hegedűs, J. Die Verfasser haben die biochemische Aktivität des Bakterioplanktons der Donau bei Strom km 1659 mit Hilfe von Pepton-Abbau bei verschiedenen pH-Werten, Desamination der Aminosäuren, Verwendung von aliphatischen und zyklischen Kohlenquellen untersucht und festgestellt, dass: 1. im Falle des Peptonabbaus sich auch bei bedeutend niedrigeren pH-Werten als das durchschnittliche pH-Niveau der Donau — 4,1—5,4 — eine äusserst abwechslungsreiche Bakterien-Lebewelt entwickelt. Eine im pH entstehende Änderung von einigen Zehnteln beeinflusst schon in bedeutendem Mass die Stärke der Aktivität und die Zusammensetzling der zustandekommenden Lebewelt. Ein extremer pH-Wert — pH =4,1 — verringert die Leben weit und ermöglicht die Erscheinung von einigen Arten, wie z. B. im gegenwärtigen Versuch die sich massenhaft vermehrende Trichosporon cutaneum Ota, die bei normalem pH-Wert — 7,6 — nicht vorkommt, 2. die einzelnen Aminosäuren durch den Bakterioplankton der Donau mit abweichender Aktivität desaminiert werden, wie dies aus Tabelle 1 ersichtlich ist, 3. die Bakterienflora der Donau sowohl die aliphatischen als auch die zyklischen Verbindungen — mit Ausnahme des Natrium-Oxalats gleicherweise gut verwendet (siehe Tabelle 2). Die aliphatischen Verbindungen nutzt eine artenreiche Flora sofort mit grosser Intensität, die zyklischen Verbindungen nutzen hingegen weniger Arten, nach eine kurze Zeit lang dauernden Anreicherung. An investigation into the biochemical activity of the bacterioplankton in the Danube at R. St. 1659 km By Dr. Hegedűs J., and Dr. Hegedűs (Mrs. ), J . The biochemical activity of the bacterioplankton in the Danube at River Station 1659 km has been studied by peptonic decomposition at different pH values, by the dezamination of amino acids, by using aliphatic and cyclic carbon sources. From the experiments it is concluded that. 1. In the case of peptonic decomposition a variable bacterium flora has developed even at pH values as low 4.1—4.5, i.e., appreciably lower than the average pH in the Danube. A change of a few decimals in pH has affected strongly the level of activity and the composition of the fauna. At extremely low pH values, such as 4.1 the diversity of species is greatly reduced, permitting the mass prolification of some, such as Trichosporon Cutaneum Otis present in these experiments. At normal pH of 7.6 this never occurred. 2. The different amino acids are dezamined by the bacterioplankton of the Danube at different activities, as demonstrated in Table 1. 3. The aliphatic- and cyclic compounds are equally well utilized by the bactria-florft, of the Danube, with the exception of sodium oxalate (Table 2). The aliphatic compounds were consumed immediately, at very high intensity by a flora rich in species, while the cyclic ones by a smaller number of species, after a short period of accumulation.
