Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

10. szám - Horváth László: Nemzetközi Mértékegység-rendszer

474 Hidrológiai Közlöny 1976. 12. !>z. Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) HORVÁTH LÁSZLÓ* Bevezetés Az Általános Súlv- és Mértékügvi Értekezlet (CGPM) XI. ülésén,'1960-ban fogadták el a Nemzetközi Mértékegységrendszert (Systeme International d'Unités, SI). A jelenleg elterjedt, igen sokféle mértékegységrendszer használatából adódó nehézségeket kiküszöbölő, minden szakterületen könvnyen kezelhető rendszer kialakítását a rohamos műszaki fejlődés, és az egyre szélesedő nemzetközi műszaki kooperáció kényszerítette ki. Az SI elterjedése az angolszász egységeket használó országokban a legnagyobb ütemű. Ez érthető, hiszen bevezetése a régóta tervezett decimális rendszerre történő áttérést jelenti. (Ennek jelei a vízügyi szakfolyóiratokban is mutatkoznak, ld. pl. Journal of the Hydraulics Division, ASCE.) A hagyományosan metrikus rendszereket használó országokban az átállás lassúbb. Hazánkban pl. az SI rendszer még csak néhány szakterületen honosodott meg, bár alkalmazását az 5011960 (XI. 8.) sz. kormányrendelet lehetővé teszi. Az a tény azonban, hogy oktatását a középfokú műszaki képzésben, és a felsőfokú intézmények egyes szakterületein (pl. a gépészmérnöki karon) előtérbe helyezték a többi mértékegységrendszerrel szemben, arra utal, hogy általános (esetleg kizárólagos) használatára 5—10 éven belül Magyarországon is sor kerül. A vízépítőmérnöki tevékenység valamennyi ágazatában egyre nő a kapcsolódó szakterületek szerepe (gépészet, vegyészet stb.). Bővül a nemzetközi együttműködés is, egyre gyakrabban építünk be importált gépészeti berendezéseket műtárgyainkba. Ezek műszaki paramétereinek esetleges átszámításához, valamint az egyes külföldi szakirodalomban jelentkező új jelölésrendszer megértéséhez szükséges, hogy a vízépítő mérnökök is ismerjék az SI rendszer alapját, ill. bevezetése esetén az ezzel járó változásokat. Mivel az egyetemi oktatás az SI ismertetésére jelenleg még nem tér ki, az alábbiakban szeretnénk ezt a hiányosságot pótolni. Előre kell bocsátani, hogy a téma mindenre kiterjedő, részletes vizsgálatától messzire vezetne, ezért csak a legfontosabb változásokkal, és azok következményeivel foglalkozunk. Előtte azonban röviden összefoglaljuk a vízépítő-mérnöki gyakorlatban jelenleg használatos mértókegysógrendszereket, ós megvizsgáljuk a közöttük fennálló kapcsolatokat. 1. Alapfogalmak A továbbiak könnyebb érthetősége céljából elöljáróban meg kell határozni néhány alapvető fogalmat. Mértékegység: valamely fizikai mennyiségnek az az értéke, melyet összehasonlítási alapul foga*Budapesti Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Budapest. dunk el az ugyanolyan fajtájú mennyiségek értékeléséhez. Mérőszám: azt mutatja meg, hogy az adott fizikai mennyiség hányszorosa a mértékegységnek. A mennyiség mérőszáma a választott mértékegységtől' függ. Alapmennyiségek: egy adott mértékegységrendszeren belül önkényesen, de célszerűen megválasztott olyan fizikai mennyiségek (pl.: hosszúság, erő, idő) melyek mértékegységéből — fizikai törvényszerűségek felhasználásával — az összes többi fizikai mennyiség mértékegysége egyértelműen definiálható. Alapmértékegységek (v. alapegységek): egy adott mértékegységrendszeren belül a választott alapmennyiségek mértékegységei (pl.: méter, kilopond, secundum). Mértékegységrendszer (v. mértékrendszer): az a fizikai mennyiségek körében értelmezett rendszer, mely meghatározott, egymástól független fizikai alapegységekből, és belőlük leszármaztatott más mértékegységekből áll. A fizikai mennyiség konkrét értéke tehát a fentiek alapján = mérőszám X mértékegység. Felhívjuk a figyelmet, hogy a mértékegység fogalmába beletartoznak azok az egységek is, melyek egy adott mértékegységrendszeren belül valójában többszörösük, vagy törtrészek (km, Mp, tonna, mm, stb.). 2. Mértékegységrendszerek A hazai vízépítési gyakorlatban jelenleg az alábbi mértékegységrendszerek használatosak: az MKS (vagy fizikai) mértékegységrendszer: Alapmennyiségek: hosszúság, tömeg, idő Alapegységek: méter, kilogramm, secundum a cgs mértékegységrendszer: Alapmennyiségek: hosszúság, tömeg, idő Alapegységek: centiméter, gramm, secundum és a technikai mértékegységrendszer Alapmennyiségek: hosszúság, erő, idő Alapegységek: méter, kilopond, secundum. Megemlítjük, hogy a fentiek közül a cgs rendszer tulajdonképpen nem tekinthető önállónak, csupán az MKS rendszer egyik válfajának, mivel alapmennyiségeik azonosak. A fizikai és technikai mértékegységrendszer egyidejű használata főleg azért kényelmetlen, mert az erő-, ill. tömegegységek között kb. tízszeres eltérés van. A fizikai mértékegységrendszerben ui. az erőegység (newton) az az erő, mely 1 kg tömeget 1 m/s

2 gyorsulással mozgat (1 N%0,1 kp). A technikai mértékegységrendszerben viszont az erőegység az ún. „őskilogramm" normál nehézségi